Egy évvel ezelőtt mondott először ítéletet a bíróság abban a kérdésben, hogy ki volt a megrendelője Fenyő János halálának. A huszonhét évvel ezelőtti merénylet ügyében jogerősen gyilkosként a szlovák Jozef Rohácot mondta ki a bíróság, tavaly Gyárfás Tamást bűnsegédnek és Portik Tamást felbujtóként nevezte meg a törvényszék, de ez a döntés még nem jogerős. Idén tavasszal pont kerülhet az ügy végére, és talán kiderül, miért is kellett meghalnia a VICO Zrt. vezérének.
Közel egy évvel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék bírája ítéletet mondott, amiben Gyárfás Tamást és Portik Tamást nevezte meg felbujtónak a Fenyő-merénylet ügyében. Könnyen tűnhetett úgy, hogy ezzel lezárult a magyar kriminalisztika egyik legszövevényesebb ügye, de az ítélet nem lett jogerős. Huszonhét évvel a merénylet és egy évvel a bírósági határozat után így továbbra is ott lebeg a kérdés: kinek állt érdekében Fenyő János halála?
Fenyő János 1954. április 19-én született Budapesten. A fényképezés iránti szenvedélyét apjától örökölte, aki a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára volt. Tizenkét éves korában már saját, mindennel felszerelt házi fotólabort kapott. Szülei orvosnak vagy jogásznak szánták, de nem jelentkezett egyetemre, hanem az érettségi után a fotózás iránti szenvedélytől fűtötten a Magyar Távirati Irodába került.
A hetvenes években fotós szakvizsgát tett, de elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskolát is. Előbb a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, majd a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja lett. A tehetséges fotós számos szakmai sikert ért el, például 1976-ban A martinászok egy napja című fotósorozatával Az év legjobb képe pályázaton első díjat nyert. Közben olyan országos lapok foglalkoztatták, mint a Képes Sport, az Új Tükör és az Ország-Világ. Bár sikeresen indult hazai pályája, az 1980-as évek elején külföldön próbált szerencsét. Előbb a francia Lui magazinnak fényképezett művészi módon ábrázolt félmeztelen lányokat, majd a tengerentúlra, Kaliforniába utazott, és a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként.
Fenyő János jellemét legjobban talán az őt közelről ismerő egykori kollégák és barátok tanúvallomásából legegyszerűbb megismerni. A halála utáni nyomozáskor ugyanis egytől egyig részletesen beszéltek arról, hogy milyen ember is volt ő. Friderikusz Sándor visszaemlékezései szerint nem voltak barátok, ugyanis barátokkal soha nem üzletelt Fenyő. A vallomások alapján az agresszív üzleti stílusáról ismert médiacézár (aki egyben a Népszava tulajdonosa is volt sok más újság mellett) nem éppen a kedvelt üzletfelek közé tartozott partnerei szemében. Ő maga is ügyelt arra, hogy aki számára valamiért fontos, azzal ne bizniszeljen – ezért sem üzletelt például az OTP-s Csányi Sándorral.
Friderikusz a rendőrségen elmondta, 1986-ban ismerte meg a korábban még fotóriporterként a médiában dolgozó Fenyőt, amikor könyvet írt a tragikusan elhunyt Molnár Csilla szépségkirálynőről. Fenyőt azért kereste meg, mert ő is fotózta, ismerte Molnárt. A rendszerváltás után már befutott showmanként rendszeresen tartotta Fenyővel a kapcsolatot, így amikor az magánrepülőt vett, akkor együtt ugrottak ki Velencébe egy ebédre.
Fenyő János egykori ügyvédje és bizalmasa, Óvári Győző szerint szerette játszani a macsó szerepét, kérkedett az erejével és a fegyvereivel. Óvári tanúvallomása alapján úgy tűnik, nagyon jól ismerte az üzletembert. Ahogy elmondta a nyomozóknak, „minden üzleti ügyére, számlájára és stiklijére” rálátott. Az ő dolga volt az is, hogy figyelje, mit lép Fenyő egyik üzleti ellenfele, Gyárfás Tamás. Óvári szerint, ha Fenyő reggel olvasta Gyárfás nevét az újságban, akkor számíthatott rá, az egész napja arra megy rá, hogy a Vico-vezér számonkéri, milyen lépéseket tett, és milyeneket kellene tennie.
Igaz Fenyőnek nem csak Gyárfással volt konfliktusa, sok embert magára haragított. „Üzleti ellenfelei között kirajzolódott, hogy van néhány ellensége, akik között Gyárfás Tamás és Princz Gábor állt a két első helyen” – mondta vallomásában a Fenyő-gyilkosságban annak idején nyomozó Kovács Lajos nyugalmazott rendőr alezredes.
Székely Herbert, Fenyő János egy másik barátja szerint nagyon utálták vagy nagyon szerették Fenyőt. A VICO-vezér pedig nemcsak a vetélytársait figyeltette meg, hanem az újságírókra is ráállította az embereit. Kormos Valéria egy hónap után hagyta ott a hozzá tartozó Nők Lapját, mert állítása szerint nem akart egy hazug embernek dolgozni. Kormos, aki több cikket is írt a Magyar Nemzetben a médiamogulról, vallomása szerint egy újságíróból lett magánnyomozótól tudta meg, hogy Fenyő a Népszava két bűnügyi újságíróját állította rá, hátha találnak róla valami kompromittálót – de nem találtak.
A tulajdonában lévő Népszava pedig, bár veszteséges volt, azért kellett Fenyőnek, hogy befolyása legyen a politikában, közéletben. A lapot amolyan fegyverként használta üzleti ellenfeleivel, elsősorban Gyárfással és Princzcel szemben. A rendőrök kihallgatták Horváth Lászlót, a lap egykori belpolitikai rovatvezetőjét is, akinek vallomásából kiderül, hogy Fenyő tulajdonosként befolyásolta, mi legyen a lapban, kik kerüljenek célkeresztbe.
A Vico-birodalom ugyanakkor egy szempillantás alatt szertefoszlott, miután Fenyő Jánost 1998. február 11-én lelőtték – Magyarországon ekkor végeztek ki befolyásos embert először és utoljára a nyílt utcán. Az ügyben jogerősen csak egy embert ítélt el a hazai bíróság, Jozef Rohácot, aki elkövethette a merényletet. Fenyő János meggyilkolása után Gyárfás Tamás neve először egy 2014-es tárgyaláson merült fel, amikor is Tasnádi Péter megmosolyogtatta a tárgyalóteremben ülőket.
A magyar éjszakai élet veterán szereplője vallomásában elmondta, hogy Gyárfás őt bízta meg Fenyő likvidálásával, ám ő nem hajtotta végre a kérést. A pénzt ugyanakkor elkérte tőle, amit utólag sajnál, hiszen régi barátját verte ezzel át. Azt is állította, nem tudott arról, hogy lettek volna versenytársai a vállalkozását tekintve, illetve hogy Gyárfásnak biztosan nincs köze a gyilkossághoz, elvégre akkor nem fizette volna ki Tasnádit. A börtönből elővezetett férfi vallomását végül az ügyben akkor eljáró bíró nem vette figyelembe, mert Tasnádi nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani az állításait. Gyárfás Tamást pedig akkor ki sem hallgatta az illetékes tanácselnök.
2018. április 17-én aztán bombaként robbant a hír, hogy kihallgatták a nyomozók Gyárfást a Fenyő-gyilkosság miatt. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét a Portik által titokban rögzített hangfelvételek miatt vették elő a hatóságok, majd elrendelték a letartóztatását. A rendőrségnek mindent tagadott, majd kiderült, hogy a hangfelvételekkel ismeretlenek zsarolni próbálták Gyárfást, amiért ő feljelentést tett a rendőrségen. Házi őrizetbe került, majd egy 200 milliós óvadék kifizetésével szabadulhatott a bűnügyi felügyelet alól. A tárgyalások későbbi szakaszában kiderült, hogy a zsarolók Portik élettársától kapták meg a felvételeket, amelyeket meghallgatva felismerték, kiknek a hangja szerepelhet rajtuk. Egy rövid kivonatot készítettek a több mint 500 órányi felvételből, majd a papírokon szereplő szöveggel próbálták zsarolni Gyárfást.
Tasnádi vallomásával és a hangfelvételekre hagyatkozva az ügyészség 2019-ben vádat emelt Gyárfás Tamás ellen emberölésre való felbujtás miatt. A több éven át tartó tárgyalássorozat végén Gyárfás az utolsó szó jogán elmondta, Fenyő halála az ő életét is tönkretette. 2024. február 8-án aztán ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter, aki Gyárfás Tamást hét év, míg Portik Tamást életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, amivel szemben mindkét vádlott és az ügyészség is fellebbezett.
Portik Tamás ártatlannak vallotta magát, Gyárfás Tamás szintén emellett érvelt, majd két ponton is megtámadta az ítéletet, ami miatt bűnösnek mondták ki bűnsegédként. Az egykori producer szerint a bíró önkényesen összemosott két hangfelvételt az indoklásakor, pedig azok között hónapok teltek el. A bíró a már 2018-ban felbukkant hangfelvételek alapján is bűnösnek mondta ki Gyárfást. Az indoklás szerint utóbbi megerősítette Portik szándékát Fenyő János 26 évvel ezelőtti meggyilkolásában. A tanácselnök kiemelt példaként idézte Portik szavait: „Szétbasszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen.” Úgy ítélte meg, hogy Gyárfás nem tiltakozott, hanem széttárta a karját, ezzel rábólintott Portik szándékára. A két mondat azonban nem egyazon időben hangzott el, hanem más kontextusban, két és fél hónap különbséggel szerepeltek a hanganyagok leirata szerint.
Az ötéves tárgyalássorozaton a nyilvánosság előtt lejátszották a Portik Tamás által rögzített hangfelvételeket, amelyeket a Nemzeti Nyomozó Iroda hangban és írásban is biztosított. Portik a hangfelvételeket húsz évvel ezelőtt rögzítette, azt viszont máig vitatja, hogy erre más kérte fel, és nem önszántából tette.
P.: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne, nem én tettem ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén.
Gy.: (közbeszól) Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy…
P.: …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy.: Így van.
P.: Kivoltál. Látszik rajtad, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, má’ olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben. Gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad, a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy.: (gúnyosan) Mert te megoldottad.
– ezek a mondatok a 2004. február 7-én felvett kazettákon voltak, majd következett egy másik hanganyag, amit Portik két hónappal később rögzített, és ami a vád szerint mindkét félre nézve terhelő volt:
Gy.: Majd eljöttél legközelebb, és azt mondtad, hogy ööö, ha ezt úgy oldjuk meg, hogy… És így csináltál. Az ööö, az is megoldás? Erre én széttártam a… Én nem tiltakoztam, de nem erősítettem és nem cáfoltam. Erre te azt mondtad, hogy te kurva okos vagy.
P.: Én okos vagyok?
Gy.: Te mondtad nekem.
A verdikt egy másik kérdéses pontjaként a 4. számú tanú szavahihetőségét firtatja Gyárfás. A tanú ugyanis állítja, hogy ő vitte a zsarolólevelet az úszószövetség egykori elnökének otthonába, mert már korábban, 1997-ben is vitt üzenetet neki Portiktól arról, hogy a dolgok hamarosan realizálódni fognak, ezért esett a zsarolók döntése a férfira. A korábbi találkozóról azonban egyik megbízó sem tudott a bíróságon tett vallomásuk szerint. Gyárfás és felesége külön-külön azonban nem a tanúként kihallgatott férfit, hanem egy másik személyt ismertek fel még a rendőrségen, amikor fotóról és üvegfal mögül is ki kellett választaniuk a zsarolólevél futárát. A bírósági meghallgatásán a monitoron viszont Gyárfásék szerint nem az általuk megnevezett zsaroló szerepelt 4. számú tanúként. A tanú szavahihetőségét szerintük az is megkérdőjelezi, hogy a férfi korábban a bíróságon vallott arról, hogy egy darab papírt adott át Gyárfásnak, aki szerint viszont öt lap tartalmazta a zsarolólevelet.
A tanú nem először szerepelt tanúként a bíróságon, korábban a Gyüre-gyilkossággal kapcsolatban kötött alkut az ügyészséggel, így míg társa és Portik Tamás letöltendő börtönbüntetést kaptak, addig ő felfüggesztettet.
Az ügyet másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla eredetileg novemberre tűzte ki a tárgyalást, de akkor közleményben jelezték, hogy áprilisban tudják csak megkezdeni az eljárást, mert Portik kirúgta a védőjét. Az Index megkeresése az ítélőtábla közölte, hogy nem merült fel olyan körülmény, amely akadályát képezné az áprilisi határnapok megtartásának. Így várhatóan idén áprilisban pont kerülhet a Fenyő-ügy huszonhét éve tartó rejtélyének végére.
(Borítókép: Gyárfás Tamás 2024. február 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)