Az amerikai elnök Európára kivetendő büntetővámja érzékenyen érintené a kontinens luxusiparát, a veszély elhárításában határozottan kapóra jöhet azonban az egyébként uniós állampolgár Melania Trump, akivel hagyományosan ellenségesek az amerikai divatmárkák. Az alábbiakban megnézzük, hogy miért szitokszó a republikánus az amerikai divatiparban, illetve hogy az új amerikai first lady és Ivanka Trump öltözködése mit árulhat el az európai gazdaság egyik meghatározó szektorának jövőjét illetően.
A január fontos hónap a divatvilág naptárában, ilyenkor mutatják be ugyanis Milánóban és Párizsban a márkák az ősz-téli férfikollekcióikat, illetve a francia fővárosban lezajlik az ősz-téli haute couture divathét is. Azonban most volt egy másik kifutó is, ahol luxuskreációk vonultak fel: Donald Trump beiktatása. Nem túlzás azt állítani, hogy a médiában a régi-új first lady, a szlovén származású Melania Trump vitte el a show-t, és mögötte szorosan ott loholt az elnök idősebb lánya, Ivanka, valamint az alelnök, J. D. Vance felesége, a second ladynek nevezett Usha is – legalábbis divatfronton.
A kiemelt sajtófigyelmet az magyarázza, hogy férjének első terminusa alatt az egykori divatmodell Melania körül igencsak fagyos volt a levegő, a vezető amerikai divatházak nagy része igyekezett minél távolabb maradni tőle. 2017-ben például a Tom Ford vagy a Marc Jacobs divatház nyilvánosan határolódott el attól, hogy öltöztesse a first ladyt, arra hivatkozva, hogy nem értenek egyet férje politikai nézeteivel, így a Ralph Lauren nyújtott akkor segédkezet egy halványkék kasmírszett formájában – a Twitteren/X-en rögvest népszerű hashtag is lett a #BoycottRalphLauren. A cég válaszul erre kiadott egy közleményt, melyben kiemelte, hogy az elnöki beiktatás egy jó alkalom arra, hogy az USA megmutassa a világnak, milyen az ikonikus amerikai stílus, így amerikai márkaként soha nem utasítanának el egy ilyen lehetőséget pusztán az alapján, hogy az aktuális vezető milyen politikát képvisel.
Ezúttal is volt azonban bojkottra való felhívás, amely az amerikai Oscar de la Renta divatházat vette célba.
Ez a luxusmárka nálunk ugyan kevésbé ismert (idehaza a budapesti Il Bacio di Stile luxusáruházban volt elérhető egy ideig), azonban az egyik legfontosabb felső kategóriás amerikai márkáról van szó. A cég méretre szabottan készítette el Usha Vance babarózsaszín kabátját és ruháját a beiktatásra, valamint estélyijét az alelnöki díszvacsorára, illetve egy nappal korábban Ivanka Trump is a brandtől viselt egy különleges, teveszínű kasmírkabátot.
Érdekes egybeesés továbbá, hogy az Eric Javits által kreált kalap miatt a first lady mémmé vált szettjét is egy olyan divattervező, Adam Lippes követte el, aki éveken keresztül, saját márkája 2013-as elindításáig volt az Oscar de la Renta kreatív igazgatója, illetve karrierjét anno a Ralph Laurennél kezdte. A dizájner is a fentihez hasonló hangot ütött meg közleményében, azaz megtisztelő számára, hogy a first ladyt öltöztethette, és büszke arra, hogy az amerikai kézművesség teljesítménye bemutatásra került ezáltal a világnak.
Vezető politikusok feleségeit, kivált államfők hitveseit öltöztetni általában kedvező hatással van a márkák jó hírére. Nem kell jobb példa a már említett Oscar de la Rentánál, a dominikai származású tervező ugyanis azáltal lett széleskörűen ismert az Egyesült Államokban, hogy Jackie Kennedy számos alkalommal viselte a kreációját.
Egy ország első asszonyának határozottan feladata is az adott állam kreatíviparára irányítani a világ figyelmét, így a tervező nem állta meg 2011-ben, hogy ne kritizálja nyilvánosan Michelle Obamát, amiért az egy hivatalos vacsorára, amelyet a kínai–amerikai államközi kereskedelmet fókuszba állítva rendeztek, a francia tulajdonban lévő brit Alexander McQueen divatháztól választott ruhát ahelyett, hogy egy amerikai márkát pártfogolt volna. (Barack Obama felesége igyekezett később kihúzni a méregfogát a dolognak, és többször is megjelent Oscar de la Renta kreációban.) Így aztán ironikus, hogy az Amerikát naggyá tenni akaró Donald Trump első elnöksége során a feleségének a gardróbjában felülreprezentáltak voltak az európai luxusmárkák (főként a Dolce&Gabbana és az Alexander McQueen), ami annak is köszönhető, hogy az amerikai sajtó kíméletlen, ha ilyesféle oknyomozásról van szó.
A közelmúltban arra is rárepültek a lapok, hogy Usha Vance vajon ajándékba kapta-e a viselt darabokat a Sergio Hudson divatcégtől, vagy fizetett azokért. Mint a Guardian is írja, a jelentős divatipari szereplők ugyanis általában nem jobboldali beállítottságúak, a főként a Demokrata Párttal szimpatizáló amerikai márkák kifejezetten vonakodnak kirakatban lévő republikánus hölgyet öltöztetni, nehogy vásárlót veszítsenek vagy feketelistára kerüljenek Hollywoodban – a zömében liberális érzelmű sztárok ugyanis nagyobb publicitást, ezáltal több eladást hoznak a konyhára. Egy politikust vagy hozzá közel álló személyt öltöztetni márpedig politikai állásfoglalás, azt közvetíti a vásárlónak, hol áll politikailag a cég vagy aki irányítja azt, hiszen a márka időt, energiát és pénzt áldoz az adott személyre.
A szimplán csak divatbibliának is hívott Vogue magazin amerikai kiadásának Melania Trump iránti ellenszenvével sok éve rendre foglalkozik a média. Ennek egyértelmű jele, hogy bár Michelle Obama vagy Jill Biden (de még a volt alelnök Kamala Harris is) több címlapanyagot kapott, követve ezzel Hillary Clintont, addig Trump felesége még olyan belíves megjelenésre sem számíthatott, ami kijutott, mondjuk, Laura vagy Barbara Bushnak, netán a republikánus elnökjelölt John McCain feleségének, Cindynek. Igaz, 2005-ben Melania is volt borítón esküvői ruhában, Donald Trump új menyasszonyaként felkonferálva, de first ladyként a lap abszolút ignorálta és megalázta az amerikaiak előtt – és valószínűleg ebben nem is lesz változás.
Melaniát egy talk show-ban faggatták róla, milyen érzés volt ez számára. Az elnökfeleség részint kitérően úgy felelt erre, hogy volt fontosabb dolga is first ladyként, mint a Vogue címlapján pózolni, de nyilvánvaló minden amerikai számára a diszkrimináció. Férje ennél keményebb hangot ütött meg:
Az elitista sznobok a divatsajtóban távol tartották az amerikai történelem legelegánsabb first ladyjét a címlapoktól négy éven át
– hangsúlyozva, hogy többek közt se a Harper's Bazaar, se az InStyle, se az Elle, se a Marie Claire, se a Glamour nem kereste a Fehér Házat egy ilyen lehetőségért.
Mint a MediaFuture is írja, az amerikai Vogue főszerkesztője, a magazin globális lapigazgatója, egyúttal a lapot kiadó Condé Nast kiadó globális tartalomigazgatója, a divatvilág legbefolyásosabb szereplőjének tartott Anna Wintour is bevitt egy gyomrost azonban. Egy 2019-es interjúban azzal magyarázta a döntési mechanizmust, hogy olyan nőket hív meg a címlapra, akiket a szerkesztőség ikonoknak érez, és akik képesek globális viszonylatban is inspirálni a nőket. Eszerint Melania Trumpot nem tartják ilyennek.
A helyzetet tovább eszkalálta most az, hogy a first lady frissen bemutatott hivatalos fotója kapcsán egy támadó hangvételű cikk jelent meg a vogue.com-on, melyben a Dolce&Gabbana szmokingban fényképezett Melaniát akképp kritizálta az újságíró, hogy úgy fest, mintha férje sikeres valóságshow-jában, az Apprentice-ben (a Tanoncban) vendégszerepelne, illetve szettje miatt inkább tűnik szabadúszó bűvésznek, mint közszolgának. Véleményük szerint a first lady intézményének ilyen ábrázolása 248 év hagyományával kerül szembe, de mit is lehetne várni olyasvalakitől, aki egy aranyozott penthouse-lakásban él.
A republikánus média természetesen megvédte Trumpot, Bill White, az USA brüsszeli nagyköveti székének várományosa így ment neki a demokratákat támogató kiadói csoportnak: „Imádjuk és csodáljuk őt. Minden előfizetésünket lemondtuk a Condé NASTY-nál. [A nasty szó csúnyát, illetve szemérmetlent is jelent – a szerk.] Bátorítok mindenkit, aki szereti Amerikát, hogy tegyen ugyanígy.”
A január 20-i elnöki beiktatáson jelen volt a meghívott vendégek közt a világ egyik leggazdagabb emberének tartott Bernard Arnault, a francia LVMH (Louis Vuitton Moët Hennessy) luxuskonszern többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója is, akit felesége, lánya, Delphine, a Dior vezérigazgatója és egyik fia, Alexandre, a cégcsoport italdivíziójának vezérigazgatója kísért el. Az üzletember és Trump jó kapcsolatot ápolnak, és nem lehet nem úgy értelmezni a szerepvállalást Melania és Ivanka öltöztetésében, mint hogy az LVMH a két hölgy segítségére sietett a vonakodó amerikai divatházaktól eltérően.
Egyúttal jó fricska is, hiszen a patinás francia brandek természetesen az amerikai divatházak fölé sorolódnak nemzetközi presztízsüket tekintve.
Melania és Ivanka többször is Diorban jelentek meg a hivatalos eseményeken, utóbbi meg is köszönte az LVMH-nek, hogy legyártották neki annak a Givenchy ruhának a másolatát, amelyet Audrey Hepburn viselt a Sabrina című filmjében, és amelyet az elnök egyik legfontosabb tanácsadójának tartott Ivanka a beiktatási bálon viselt. (Melania itt egy olyan ruhában jelent meg, amelyet stylistjával, Hervé Pierre-rel közösen tervezett, míg Usha Vance a neves, libanoni származású, de New Yorkban dolgozó Reem Acrától kapott ruhát.)
Az LVMH 40 ezer embert foglalkoztat az USA-ban és a bevétele egynegyede származik innen. Trump 2019-ben maga is részt vett a Louis Vuitton texasi gyárának megnyitóján, és nyilvánosan üdvözölte, hogy a cég munkahelyeket teremt az országban. Mint a Fortune írta, Arnault panaszkodott a francia adóterhekre, amelyek arra késztetik őket, hogy kiszervezzék a termelést, például az USA-ba, ahol egyébként számos üzletet akarnak nyitni a márkáiknak az idei évben is.
Bár vannak olyan hangok, hogy Trump kiszámíthatatlanságából fakadóan az amerikai divatmárkáknak is át kellene gondolniuk, hogy nem lenne-e jobb semlegességre törekedni, a Kanadát és Mexikót sújtó 25 százalékos és a Kínát érintő 10 százalékos vámoknak a fényében az európai nagy konszerneknek mindenképpen érdeke Trumpékkal jó kapcsolatot ápolni, hátha az Európa ellen is belengetett vámok alól valahogy mentességet kapnak. Az USA ugyanis az EU után a luxusipar legfontosabb piaca, és mivel az Egyesült Államokban a többi piactól eltérően nő a luxusfogyasztás, így nem lenne jó forgatókönyv, ha csökkenne itt a nyereség.
Az Egyesült Államokban bonyolódó Évi 100 milliárd eurós biznisz a globális luxusfogyasztás harmadát teszi ki, nem mindegy tehát, milyen itt a profit.
A luxusipart érzékenyen érintő globális lassulás és a fehérgalléros recesszió nem teszi lehetővé, hogy a termékek jelentősen dráguljanak, az esetleges amerikai profitcsökkenést pedig nem lehet most a többi piaccal ellensúlyozni. Egyelőre annyit mindenképpen el lehet mondani, hogy a luxusszektor jól reagált Trump megválasztásának hírére, november 6-án minden nagyobb konszern részvényének nőtt az árfolyama, így az LVMH-nek is. Ez abból is fakad, hogy Trump adópolitikája az első terminusa alatt is támogatta szupergazdagokat, a lakosság felső 1 százalékát és a vállalatokat is. Most sem vár mást a piac. Persze, nem mindenki ennyire lelkes. Mások mellett Miuccia Prada szerint is „szörnyű”, hogy a világ a konzervatív irányba sodródik, így muszáj ennek ellenállni.
A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg:
(Borítókép: Melania Trump férje oldalán az amerikai elnök párizsi látogatásakor 2017-ben. Fotó: Pierre Suu / Getty Images)