Tíz éve, hogy egy egyszerű ruhafotó felrobbantotta az internetet, és világszerte emberek millióit késztette vitára azzal kapcsolatban, hogy most akkor fekete-kék vagy fehér-arany az adott textília. A ruha, ami megosztotta az internetet, máig az egyik legismertebb optikai illúzió, egyben rávilágított arra, hogy mennyire eltérően érzékeljük a valóságot.
Egy-egy extravagáns, különleges, ritka vagy méregdrága ruhadarab kapcsán ma már korántsem meglepő, ha a sajtó és a közösségi média felhasználói azonnal kifejtik a véleményüket. 2015 februárja óta azonban már azt is tudjuk, hogy egy globális szintű vitához bőven elég, ha nem tudunk megegyezni abban, pontosan milyen színű is egy adott textília.
Minden egy 2015. február 26-án feltöltött, elsőre ártatlannak tűnő Tumblr-fotóval indult. Arra pedig vélhetően a poszt készítője sem gondolt, hogy a bejegyzése és a képen látható 50 fontos (24 ezer forintos) ruhadarab 24 órán belül már az internet egyik legnagyobb vitatémáját szolgáltatja majd: vagyis azt, hogy vajon kék-fekete vagy fehér-arany a dressz.
A vita akkora méretet öltött, hogy még olyan hírességek, mint Kanye West, Justin Bieber és Taylor Swift is megszólaltak az ügyben. Tíz év elteltével a ruha még mindig beszédtéma, és sokan továbbra is ragaszkodnak a saját véleményükhöz – még ha hamar ki is derült, hogy valójában kék és fekete. De honnan indult a találgatás, és milyen tudományos magyarázatok születtek azóta a jelenségre?
A ruha története 2015 februárjában kezdődött, amikor Cecilia Bleasdale, egy lancashire-i szociális munkás megvásárolta az öltözéket lánya, Grace esküvőjére.
Miután lefotózta és elküldte Grace-nek, lánya megdöbbent: a képen fehér-aranynak látta a ruhát, pedig Cecilia szerint ő egy fekete-kék ruhát vásárolt meg.
A leendő feleség kezdeti sokkja pedig a kontextusban már nagyon is érthető, hiszen mint azt tudjuk, az esküvőn egyedül a menyasszony viselheti a fehér színt – ám csupán egy optikai csalódásról volt szó. Grace a történteken annyira kifakadt, hogy február 7-én a Facebookon megosztotta a ruháról készült képet, amely miatt hamarosan heves vita bontakozott ki az ismerősei között. Az esküvő után a vendégek egyike, Caitlin McNeill skót zenész Tumblrre is feltöltötte a fotót február 26-án, amely ezt követően az egész internetet feldúlta. Sőt, olyan lapok és internetes magazinok is felfigyeltek a történetre, mint a Buzzfeed, a Washington Post és a Wired. A Twitteren pedig a #TheDress, #TheDressIsWhiteAndGold és #TheDressBlueAndBlack hashtagek ugrásszerűen váltak egyre népszerűbbé.
A ruha annyira megosztotta az embereket, hogy még az akkori legnagyobb sztárok is beszálltak a vitába. Taylor Swift, Kanye West, Jaden Smith, Justin Bieber és Demi Lovato például a fekete-kék véleményt preferáló tábort erősítették, míg Kim Kardashian, Katy Perry, Julianne Moore és Sarah Hyland fehér-aranynak látták a dresszt.
Kim Kardashian például így posztolt az akkor még Twitternek nevezett közösségi oldalon: „Fehér-aranyat látok. Kanye fekete-kéket. Ki a színvak?” – kérdezte követőit. Hozzá hasonlóan Justin Bieber sem hagyta szó nélkül a ruhadarabot, és a faggatózást megelőzve elárulta, hogy ő bizony fekete-kéknek látja. Taylor Swift szintén nem tudta megállni, hogy ne kommentálja a virálisan terjedő képet: „Nem értem ezt a fura ruha-vitát, és érzem, hogy ez valami trükk. Össze vagyok zavarodva. Ui.: Nyilvánvalóan kék és fekete.”
Bár a Roman Originals promóciós fotói szerint a ruha egyértelműen fekete és kék, az örömanya által készített kép mégis optikai illúzióvá vált. A jelenséget az okozza, hogy az emberi agy különbözőképpen dolgozza fel a fényt és a színeket.
A rossz fényviszonyok és a kép gyenge felbontása miatt az emberek eltérően érzékelik a színeket.
Egy 2017-ben végzett kutatás szerint azonban az is számíthat, hogy ki milyen napi bioritmussal rendelkezik. A tanulmány ugyanis rávilágított, hogy a korán kelők, akik napfényben töltik a napjukat, nagyobb eséllyel látják fehér-aranynak a ruhát, míg az éjszakai baglyok, akik mesterséges fényben élnek többet, inkább fekete-kéknek érzékelik.
A neurológusok szerint azonban a színérzékelésünk leginkább attól függ, hogy milyen fényforráshoz vagyunk hozzászokva. Ha az agyunk feltételezi, hogy a ruha árnyékban van (ami kékes fényű), akkor mentálisan kivonja a kéket – így látjuk fehér-aranynak. Abban az esetben viszont, amikor agyunk mesterséges (sárgás) fényforrásnak érzékeli a megvilágítást, akkor ezt vonja ki – és fekete-kékként érzékeli. A szín tehát nem egy objektív valóság. A fény hullámhosszai léteznek, de a színek az agyunk által konstruált fogalmak.
De miért nem látjuk egységesen, ha mindenki ugyanazt a képet nézi a ruháról?
A színlátásunkat az határozza meg, hogy a szemünkben lévő fotoreceptorok (kristálykúpok) hogyan dolgozzák fel a fényt. Az emberek többsége trikromát, vagyis háromféle kúpja van, de vannak dikromátok (csak két kúpjuk van, ezért kevésbé érzékelik a különbségeket a színek között, ami gyakoribb férfiaknál), és tetrakromátok (négyféle kúpjuk van, így extra színeket látnak, ami a nőknél gyakoribb).
Mivel az emberek eltérő módon dolgozzák fel a fényt és a kontrasztokat, a színészlelési különbségek elkerülhetetlenek. Bár tudományos magyarázatok léteznek, végső soron az agyunk dönti el, mit látunk – ami mindenkinél egy kicsit másképp működik.
És akkor utoljára: