Már a 19. században is jelen volt az a terápiás módszer, amely láthatóan a jelenben éli virágkorát. A biblioterápia vagy ismertebb nevén irodalomterápia ma már egészen bevett pszichológiai kezelésnek számít világszerte. Nemrégiben Magyarországon is olyannyira elterjedt, hogy egyes egyetemeken tanítani kezdték. Ez a módszer többet nyújt a self-help könyveknél, esélyt ad arra, hogy az olvasásban leljünk rá ismét a boldogságunkra.
A biblioterápia (ismertebb nevén irodalomterápia) nem új keletű, mégis mostanság éli reneszánszát. Már a 19. században is alkalmazták ezt a pszichológiai módszert a különböző mentális problémák kezelésére, amiket összefoglalva gyakran csak hisztériaként emlegettek. Definíciója szerint a biblioterápia válogatott olvasmányok használata terápiás célokra a gyógyításban és pszichiátriában, valamint segítség a személyes problémák megoldásában irányított olvasás által. A pontos meghatározása azonban változhat, annak függvényében, hogy mely típusáról beszélünk. A terápiás célú olvasásnak ugyanis négy különböző fajtája van:
– ez utóbbi valójában az előző kettő keveréke.
Egy biblioterápia során nemcsak self-help könyveket kap az illető, hanem akár regényeket vagy versesköteteket is. Természetesen olyanokat, amelyek ráillenek az aktuális problémájára, így megértheti, mi is történik vele pontosan. A terápia nagy előnye, hogy nemcsak klinikai vagy iskolai közegben alkalmazható, hanem otthon is. Fontos tudnivaló, hogy otthonunk kényelmében az előírt vagy a terápiás biblioterápia működik a leghatékonyabban.
A kreatív és a fejlesztő változatok általában csoportos alkalmakhoz kötöttek, előbbi esetében még a kreatív írás is képbe kerül, mivel ez az aktív tevékenység serkenti az agyunkat arra, hogy megvizsgáljuk érzéseinket, és letisztázzuk, mi is történik a lelkünkben. A fejlesztő vagy más néven receptív biblioterápia során egy szépirodalmi szöveg segítségével ébredünk rá, mi zajlik bennünk. Pszichológusok, pszichiáterek útmutatásával dolgozhatjuk fel ezeket a szövegeket, amelyek magyarázatot adhatnak érzéseinkre, negatív megéléseinkre.
Egy könyv lehet serkentő, nyugtató, irritáló vagy altató hatású. A lényeg az, hogy valamit elindít benned, és tudnod kell, hogy mi az
– fogalmazott dr. Bagster irodalomterapeuta még 1916-ban.
Ella Berthoud irodalomterapeuta úgy véli, a kezelés hatékonysága azon múlik, hogy a szakember megfelelő időben adja a megfelelő könyvet a megfelelő páciens kezébe. Ha mindez egybevág, hamar sikerre vezethető a terápia. Berthoud már 2007 óta foglalkozik biblioterápiával, és praxisában a fiktív eseményeken alapuló regényeket tartja a leghatékonyabbnak a való élet problémáinak gyógyításában. Úgy véli, ezek az írások serkentik kliensei tudatalattiját, ami adott esetben rávilágíthat az illető problémájának forrására. Olyan esetről is beszélt, amikor betegének inkább csak arra volt szüksége, hogy kicsit kiszakadjon a valóságból, és elmerülhessen egy alternatív világban ahhoz, hogy jobban legyen.
A biblioterápia bizonyítottan segít a depresszió, a szorongás, az étkezési zavarok és egyéb mentális problémák leküzdésében.
Csökkenti a magány érzését és a függőségeket is. Lucy Pearson író szerint „a terápiás olvasástól az emberek megértve, megnyugtatva és inspirálva érezhetik magukat”. Meglátása szerint az, hogy kapnak egy új perspektívát az adott irodalmi műtől, nagyban hozzájárulhat adott esetben szorongásaik csökkenéséhez, mivel egy árnyaltabb képet kaphatnak arról, ami velük történik. Ráadásul újraélhetik az olvasás szeretetét, ami hatalmas plusz a BookTok és BookTube virágkorában.
Idehaza is egyre ismertebb a biblioterápia, már több nagy egyetemen is fel lehet venni ezt a kurzust (elsősorban a pszichológia és szociológia szakos hallgatóknak). Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói tanulhatnak az újszerű terápiás módszerről. Annak ellenére viszont, hogy Magyarországon is egyre elterjedtebb a biblioterápia, még mindig vajmi kevés részletet találni róla, a működéséről, hatékonyságáról. Annak érdekében, hogy árnyaltabb képet kapjunk a kezelésről, Szabó Jennifer pszichológus, irodalomterapeuta segítségét kértük.
A szakértő elmondása szerint a terápia „bárkinek megfelelő lehet, de fontos, hogy a szakember körültekintően, a kliens vagy csoport kvalitásaihoz, személyiségéhez és működéséhez passzoló szöveget válassza”. Hozzátette, csoportban remekül megállja a helyét önálló módszerként, egyéni folyamatokban inkább más terápiás eszközök mellé alkalmazható kiegészítésként. A biblioterápia ma már olyan népszerű kezelés, hogy szinte mindig lehet csatlakozni éppen induló csoportokhoz. Szabó Jennifer arról is beszámolt, hogy
pszichiátriákon, iskolákban, idősek otthonában, de még börtönökben is alkalmazzák ezt a módszert.
Véleménye szerint azért rendkívül hatékony hosszú távon is az irodalomterápia, mert a kliensek megtanulnak máshogyan viszonyulni a szövegekhez, ráéreznek arra, hogyan tudják saját épülésükre használni az adott írást.
Elengedhetővé válik az, hogy azt próbáljuk kitalálni, hogy a szerző miért írta ezeket a sorokat. Sokan ezért nem szeretnek olvasni például verseket, mert az iskolai szövegelemzés megszakítja a kapcsolódásunkat a költeménnyel, de ha megengedhetem magamnak, hogy érezzek a vers hallatán, és lehet valid az, ahogyan én értem, az olyan szubjektív kapcsolódást nyújt, ami után fontossá tud válni az adott szöveg azáltal, hogy mit jelent nekem
– tette hozzá.