Alexandria, Kleopátra szülővárosa egyre nagyobb veszélyben van, ugyanis a Földközi-tenger emelkedő vízszintje és a part menti erózió miatt tömegesen omlanak össze az épületek. Egy friss kutatás szerint az elmúlt évtizedben évente akár 40 ház is megsemmisült emiatt, míg korábban ez az arány alig évi egy-két eset volt. A tengerszint évente több milliméterrel növekszik, a sós víz beszivárog a talajba, és alulról roncsolja az épületek alapjait. Így ha nem történnek sürgős beavatkozások, Alexandria történelmi öröksége és több ezer lakóépület is végleg eltűnhet a térképről – de Amszterdam, Velence és Bangkok is a víz martalékává válhat. Részben már 2030-ra.
Nem csupán jól csengő felütés, hanem a keserű valóság, hogy 30 év alatt annyi vizet iszik meg a világ népessége, amennyi jég elolvad évente. A globális felmelegedés következményeként a föld gleccserei olyan rohamosan olvadnak, hogy minden évben 273 milliárd tonna jeget veszítenek – amely aztán az óceánokba kerül. Ez a folyamat jelentősen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, veszélybe sodorva az alacsonyan fekvő partvidékeket világszerte.
A sokkoló jelenség persze nem újdonság, azonban olyan történelmi jelentőségű városok és az emberiség történetében meghatározó kulturális és kereskedelmi központok kerülhetnek víz alá 2030-ra, amelyekről nem is sejtenénk, hogy már most a fennmaradásért küzdenek.
Ezek közé a városok közé tartozik az ókori Egyiptom egyik legfontosabb központja, Alexandria is, amelyet még Nagy Sándor alapított i. e. 331-ben, és ahol a legendás egyiptomi uralkodó, VII. Kleopátra született. Az egykoron fényűző kereskedelmi és kulturális központ azonban egyre súlyosabb problémákkal küzd napjainkban. Egy friss kutatás szerint ugyanis a Földközi-tenger szintjének emelkedése és a part menti erózió drámai növekedést hozott az épületomlások számában. Az eddig évente egy-két eset helyett az elmúlt évtizedben évente akár közel félszáz épület is összeomlott, veszélyeztetve a város lakosságát és gazdag történelmi örökségét.
De miért dőlnek össze az épületek?
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) által készített tanulmány feltárta, hogy a problémát a tengerszint emelkedésével párhuzamosan a föld alá beszivárgó sós víz okozza főként. Ennek bizonyítására izotópos vizsgálatokat végeztek, amelyek egyértelműen alátámasztották, hogy a beszivárgó tengervíz kikezdi az épületek alapjait, és gyengíti azok tartószerkezetét.
A kutatók emellett több módszert is alkalmaztak annak megértésére, hogyan változott meg Alexandria közel 80 kilométer hosszú partvonala az elmúlt évszázadokban. Ezek közül az egyik legfontosabb felfedezés az volt, hogy az 1887-es, 1959-es és 2001-es térképek és műholdképek összevetése kimutatta, hogy
a partvonal az elmúlt 20 évben több tíz méterrel beljebb tolódott, aminek következtében a talajvíz szintje is jelentős mértékben megemelkedett.
Ezek a problémák már magukban is elegendők lennének ahhoz, hogy komoly aggodalmat keltsenek, együttesen azonban beláthatatlan pusztítást végezhetnek a városban. Ráadásul 2030-ra már egy ekkora terület lehet érintett Alexandriában:
A helyi kormányzat szerint megközelítőleg 7000 épület lehet jelenleg veszélyben Alexandriában, és ezt már az elmúlt években a saját bőrükön is megtapasztalták a lakók. 2022-ben például egy turisták körében is népszerű, 14 emeletes épület dőlt össze a városban, a szakértők pedig úgy vélik, hogy a talajvíz beszivárgása okozhatta a tragédiát. Egy évvel később, 2023-ban szintén egy többszintes lakóépület összeomlását okozta a sós talajvíz, abban a balesetben négyen vesztették életüket.
Az omladozó Alexandria ráadásul Egyiptom egyik legfontosabb kulturális és történelmi központja, amely jelenleg is 6 millió ember otthona. Az ókori világ egyik csodájának számító világítótorony, valamint számos más régészeti helyszín leletei is a városban találhatók. A mostani épületomlások azonban nemcsak a modern lakóépületeket fenyegetik, hanem több évszázados műemlékeket is veszélyeztetnek.
Persze a probléma aktualitása miatt a cselekvés is egyre sürgetőbb, azonban a legtöbb hasonló problémával szembenéző település továbbra sem fordít elég hangsúlyt a védekezésre és megelőzésre. Pedig az egyik legalapvetőbb és leggazdaságosabb megoldást a természetes, homokból és növényzetből készült gátak jelentenék, amelyek megakadályozzák a tengervíz betörését a lakott területekre. Amennyiben ez mégis megtörténne, a helyzet súlyossága még mindig csillapítható lenne, ha modern vízelvezető rendszereket építenének, mivel a talajvíz megfelelő kezelése csökkenthetné a víz beszivárgását, így az épületek eróziójának mértékét is.
Bár Alexandria helyzete különösen súlyos, sok más mediterrán és tengerparti város is hasonló kihívásokkal néz szembe. Sőt. Az elmúlt 100 évben a tengerszint átlagosan 20 cm-t emelkedett, ennek üteme pedig egyre csak gyorsul. A tudósok szerint évente átlagosan 3,4 mm-t emelkedik a tengerszint, de egyes helyeken a talajsüllyedés miatt ennél is gyorsabb a folyamat.
A Climate Central térképei pedig ezt minden kétséget kizárólag elénk is tárják, ugyanis ezek kifejezetten azzal a célzattal készültek, hogy megmutassák, a világ mely részeit fenyegeti az emelkedő tengerszint. De mely meghatározó városok kerülhetnek jelentős mértékben víz alá már 2030-ra?
Kétségkívül az érintett városok élbolyában foglal helyet Hollandia fővárosa, és egyben legnagyobb települése, Amszterdam. Nem is véletlen emlegetik sokszor az ország kapcsán a mélyföldeket (a tenger szintje alatt fekvő területeket), ugyanis Amszterdam, Rotterdam és Hága is alacsonyan fekszenek az Északi-tenger partján, így az ország régóta fejlett gát- és zsiliprendszerekkel védekezik az árvizek ellen. A jövőben ezek a védelmi rendszerek még fontosabbá válhatnak, hiszen a tengerszint-emelkedés miatt az ország egyes részei teljesen víz alá kerülhetnek, ha a védművek már nem bírják a terhelést. A kérdés csak az, meddig bírják.
Egy 2020-as tanulmány szerint mégis Bangkok lehet a legveszélyeztetettebb nagyváros a tengerszint-emelkedés szempontjából. A thai főváros ugyanis mindössze 1,5 méterrel fekszik a tengerszint felett, ráadásul gyorsan süllyed – évente 2-3 centimétert, a város alatt elhelyezkedő sűrű agyagréteg pedig csak tovább növeli az áradások kockázatát. A jelenlegi modellek szerint 2030-ra Bangkok egyes part menti negyedei, például a Tha Kham és a Samut Prakan, valamint a város fő nemzetközi repülőtere, a Suvarnabhumi Nemzetközi Repülőtér is víz alá kerülhet.
A fenti városok extrém kitettsége ellenére mégis a romantizált olasz város, Velence kapcsán hallunk legtöbbször Magyarországon arról, hogy az emelkedő vízszint hamarosan teljes városok lakóinak életét keserítheti meg. Velence különösen nehéz helyzetben van, mivel nemcsak a tengerszint emelkedésével kell megküzdenie, hanem maga a város is gyorsan süllyed. Éppen ezért az utóbbi években egyre gyakoribbak voltak a súlyos áradások, és a szakértők szerint a jövőben az extrém magas vízállás még gyakoribbá válhat.
Velence emiatt már szinte minden lehetséges forgatókönyvre felkészült, és kiépített egy komplex árvízvédelmi rendszert is, aminek azonban rendkívül költséges a fenntartása és továbbfejlesztése. Így hosszú távon kérdéses, hogy a város képes lesz-e megőrizni jelenlegi formáját, vagy a víz martalékává válik, és a jövőben már csak kedves emlék lesz a Szent Márk téri galambetetés...
A probléma persze nem csak a bemutatott városokat és partszakaszokat érinti, többek között az amerikai New Orleansba és New Yorkba, az indiai Mumbaiba, az iraki Bászrába és a vietnámi Ho Si Minh-városba is mielőbb látogasson el az, aki még teljes pompájukban szeretné megcsodálni ezeket a településeket.
(Borítókép: A velencei Szent Márk tér víz alatt. Fotó: Reda / Getty Images Hungary)