Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt. Két héttel ezelőtt a német vádlottal, Simeon Ravi Truxszal szimpatizáló hallgatóság tartott tüntetést az előkészítő ülés előtt. Csütörtökön a vádlottat, valamint három tanút hallgatott meg a bíróság.
Csütörtök reggelre a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületének környékét ellepték a rendőrök, a belépés jóval szigorúbb volt a megszokotthoz képest, és négy ellenőrző ponton is át kellett haladnia annak, aki be akart lépni a tárgyalóterembe. A tárgyalás megkezdése előtt Szabó Judit, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője és később az eljárást vezető bíró is figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a tárgyalást nem zavarhatják meg semmilyen módon – az előkészítő ülésen többször is tapsvihar fogadta a vádlottat –, illetve sapkát, napszemüveget és sálat sem viselhettek a tárgyalóteremben.
A korábbi tárgyalásoktól eltérően most elszeparálták a sajtó képviselőit, valamint a hallgatóságot is elkülönítették magyarokra és külföldiekre – ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a tárgyalás megkezdése előtt megjelentek a Betyársereg tagjai a padsorok között. Továbbá leszögezték azt is, hogy senki nem fejezheti ki a véleményét a tárgyalótermen belül, ha valaki mégis így tesz, akkor a bíró kivezetteti a teremből.
Simeon Truxot, vagy ahogy ő nevezi magát, Maját ismét a büntetés-végrehajtási intézet kommandósai kísérték be a tárgyalóterembe. Széles mosoly ült ki az arcára, amikor a hallgatóság tagjaira nézett, de tapsot most nem kapott, csupán néhány biztató mosolyt. A most már negyedrendű vádlottat onnantól fogják Majának nevezni a bíróságon, ha hivatalosan is megtörténik a névváltoztatása. Simeon korábban hosszan taglalta, mennyire rosszul érintették őt a körülmények, ahol letartóztatásban tartják. Szerinte a hazai bíróságon sérülhetnek a jogai, mert nem binárisként ő nem is létezik Magyarországon, ezért ennek az eljárásnak Németországban kellett volna megtörténnie.
Még mielőtt Simeon Trux megkezdhette volna a vallomásának megtételét, a Betyársereg tagjai kivonultak a teremből, a hallgatóság tagjai között azonban ott maradt Budaházy György.
Simeon közölte, nem akar vallomást tenni a mai tárgyaláson, valamint a személyi körülményeire sem akar válaszolni, azonban közölte, hogy nyilatkozatot tenne.
Az elmúlt nyolc hónapban nem volt alkalmam készülni a tárgyalásra
– kezdte, kiemelve, hogy a nyomozati anyag német fordítását nem kapta meg. Megemlítette a fogva tartás körülményeit is, ami miatt szerinte sérültek az alapvető jogai, ezért nem is áll módjában részt venni az eljárásban.
Dr. Sós József, az ügyben eljáró bíró ugyanakkor ismertette, hogy az iratok szerint megkapta a nyomozati anyag német fordítását, ám érdemi vallomást nem tett a nyomozás ideje alatt. Mivel ez ezúttal sem történt meg, az ügy egyik sértettje, Dudog László tanúvallomásával folytatódott a tárgyalás.
Dudog László nem ismerte fel a vádlottak padján a német Truxot, de emlékszik rá, hogy a barátnőjével mentek haza kézen fogva az Arany János utcai metrómegállótól. Kicsit megálltak beszélgetni, de utána már kiestek az emlékei, csak az rémlik neki, ahogy a rendőrök és a mentők próbálnak segíteni rajta:
Azt mondta egy férfi, hogy maradjak fekve, mert leütöttek.
Szétnyílt a feje, valamint az arcának a bal oldalát szilánkosra verték, amit a mai napig nem érez a támadás miatt. Elmondása szerint korábban nem észlelt olyat, hogy követték volna, általában magas szárú bakancsban, amerikai M-65-ös kabátban és kötött sapkában sétált az utcán. Semmilyen jelképet nem viselt aznap a ruházatán, ami okot adhatott volna a támadásra, csak a sapkáján volt egy koponya. A bíró által ismertetett iratok szerint életveszélyes sérüléseket nem szenvedett a tanú, a támadófegyvert nem lehetett behatárolni, de mivel ököllel és fémbottal is verték a sértettet, így könnyen az életébe is kerülhetett volna a támadás.
Az ügyészség kérdésére Dudog elmondta, hogy eredetileg egy szórakozóhelyről indultak haza, de sem ott, sem máshol nem érte őket atrocitás. A párját is tanúként hallgatta meg a bíróság, Fábián Orsolya sem ismerte fel a vádlottak padján bilincsben ülő Simeon Truxot. A nő szintén felidézte, hogy megálltak egy pár pillanatra, amikor rájuk támadtak hátulról, később pedig elvesztette az eszméletét. Arra viszont emlékszik, hogy borzalmas bűz terjengett, mert aceton, hígító és Technokol keverékét öntötték rá. Megjegyezte, hogy a szemtanúk közül csak két férfi maradt ott a helyszínen. Egy kutyáját sétáltató nő nem várta meg a rendőröket, az ő szavait tolmácsolva állította, hogy nyolc támadó volt, köztük két nő. Az egyik nőnél tartály volt, amellyel leöntötték áldozataikat, majd a Deák tér felé menekültek. A nő szerint bosszúból támadhattak rájuk, de nem tudja, mi válthatta ki ezt.
A csütörtöki tárgyalás harmadik tanúja egy Fővám téri kávézóban dolgozott, amikor arra lett figyelmes, hogy egy sapkás-maszkos emberekből álló banda félkörívben elkezdett rohanni három lengyel turista irányába. Nagyjából nyolc-tíz ember vette körbe a földön fekvő áldozataikat, egyikük viszont egy paprikaspray segítségével elkergette a támadókat. A tanú volt az, aki értesítette a rendőröket és a mentőket, előtte igyekezett a sebesüléseiket ellátni. A tanú támadóként azonosította Simeont a magassága és a copfja, valamint a szeme alapján, de arra nem tudott választ adni, hogy ha sapkában volt, akkor hogyan láthatta a copfját.
A tárgyalás végeztével a hallgatóságban helyet foglaló németek Simeonnak kezdtek tapsolni, mire a magyarok pfujolni kezdtek, terroristáknak titulálva őket. Simeon Truxnak legközelebb a nyár elején kell bíróság elé állnia.
A vádirat szerint egy német férfi – az élettársával együtt – 2017-től Lipcsében egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek az elkövetők, köztük az újabb vádemeléssel érintett német és olasz állampolgár is a tagjai voltak. A szervezet tagjai egyetértettek abban, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben erőszakkal kell felvenni a harcot. Ennek megfelelően
MEGÁLLAPODTAK ABBAN, HOGY SZERVEZETT TÁMADÁSOKAT KÖVETNEK EL ÁLTALUK KIVÁLASZTOTT, SZÉLSŐJOBBOLDALI SZIMPATIZÁNSKÉNT AZONOSÍTOTT VAGY ANNAK VÉLT ÁLDOZATOK ellen.
Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára. A szervezet tagjai a támadások szervezése során egy darknetes alkalmazáson keresztül vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat. Ezek kiterjedtek az utazásra, a szálláshelyek biztosítására, a támadás eszközeinek beszerzésére, a helyszín, illetve a menekülési útvonalak feltérképezésére is.
A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az „irányító” feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A „figyelő” feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a „további tagok” pedig a támadás végrehajtói voltak.
A fentiek szerint megszervezett németországi támadásokat követően a szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy a németországihoz hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is. A támadásokat a becsület napja elnevezésű eseményre tekintettel 2023. február 11. napjára, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték. Ilyen előzmények után az újabb vádemeléssel érintett két vádlott más tagokkal együtt kifejezetten azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti támadásokban, derül ki a Fővárosi Főügyészség közléséből.
Ezt követően 2023. február 9. és 11. között öt támadás történt Budapesten, amelyekben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is.
A vád szerint a német állampolgár a Fővám téri, a Gazdagréti téri és a Bank utcai támadásban vett részt, részben figyelő-követő, részben bántalmazó szerepben, az olasz pedig a gazdagréti és a Mikó utcai agresszióban mint bántalmazó. A Fővárosi Főügyészség a vádlottak közül a német állampolgárt, Simeon Ravi Truxot négyrendbeli bűnszervezetben – részben társtettesként, részben bűnsegédként – elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és egyrendbeli aljas indokból, bűnszervezetben elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Amennyiben a váddal egyezően beismeri a bűnösségét, úgy a mértékes indítványában kéri a bíróságot, hogy
ÍTÉLJE EL A VÁDLOTTAT 14 ÉV FEGYHÁZ BÜNTETÉSRE, VALAMINT 10 ÉVRE TILTSA KI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRŐL.
Polgárjogi igényeit is ismertette a tárgyalóteremben a két sértett, egyikük 10 millió, míg a másik fél 2 millió forintos sérelemdíjat követel a német vádlottól.
Annalena Baerbock német külügyminiszter nemrég a Spiegelnek mondta el, hogy a vádlott átadása után a német szövetségi alkotmánybíróság a kiadatást jogellenesnek nyilvánította. Meglátásuk szerint kétséges, hogy a vádlott számíthat-e arra, hogy Magyarországon jogállami bíróság elé állítják, valamint a börtönkörülményeket is bírálták – Trux hónapok óta magánzárkában van.
A német lap információi szerint a külügyminiszter a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon igyekezett javítani a fogva tartás körülményein. A berlini fellebbviteli bíróság ugyanis állítólag nem konzultált a külügyminisztériummal, mielőtt a kiadatásról döntött volna. Bár erre nem volt feltétlenül szükség, de a lap szerint, mivel az ügynek politikai vonulata is van, meg kellett volna ezt lépnie a hatóságnak. Anna Lührmann, a zöldek Európáért felelős államtitkára állítólag szintén lobbizott magyar kollégájánál annak érdekében, hogy Maja méltányos bánásmódban részesüljön. Sőt, Baerbock beszélt Maja szüleivel is Türingiában.
„A Szövetségi Külügyminisztérium foglalkozik Maja ügyével, és kollégáink a budapesti nagykövetségen a kiadatása óta konzuli támogatást nyújtanak Maja számára” – mondta a megkeresésükre a Szövetségi Külügyminisztérium szóvivője.
Az ügyben egyedül Tobias E. esetében született jogerős ítélet eddig a Fővárosi Ítélőtáblán. Mint ismert, az egy évvel ezelőtti előkészítő ülésen a német férfi ismerte el egyedül a bűncselekmények elkövetését. Ilaria Salis és a harmadrendű Anna Cristina M. pedig tagadták azok elkövetését. Salis esetében azóta felfüggesztették az eljárást, miután európai parlamenti mandátumhoz jutott, így megilleti őt a mentelmi jog. Utóbbi megvonását kezdeményezték a magyar hatóságok az EP-nél, az ügyben csak később várható döntés.
A német Anna Cristina ügyében zajlik egyedül a bírósági eljárás a Fővárosi Törvényszéken, azonban engedélyezte a bíró a távollétét, így a tárgyalásokon minden esetben üresen marad a vádlottak padja.
(Borítókép: A Betyársereg várta az antifa támadások nem bináris vádlottját a bíróság előtt 2025. március 6-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)