Jelentős változásokon eshet át a következő évtizedben a világunk. Egy friss felmérés szerint a geopolitikai szakértők 40,5 százaléka egy újabb világháború kirobbanását vizionálja 2035-ig, amely akár nukleáris fegyvereket és űrhadviselést is magában foglalhat. Eközben a klímaváltozás továbbra is az emberiség legnagyobb kihívásai közé tartozik majd, és az Egyesült Államok gazdasági dominanciája csökkenhet, miközben Kína, Oroszország és Irán új hatalmi szövetsége fenyegeti a Nyugat pozícióját. De vajon milyen lesz a világ 2035-ben? Az Atlantic Council átfogó jelentése sötét képet fest a jövőről.
Azt ugyan biztosan sosem lehet tudni, mi történik velünk a jövőben, sok elemző mégis meglepő pontossággal tudja megjósolni akár évre pontosan, mire számíthatunk. A jövendölésekre általában mindezek ellenére is csak legyintünk, attól azonban már sokak gyomra görcsbe rándul, ha az előrejelzések listáján háborúk, gazdasági átrendezősek, geopolitikai problémák és természeti katasztrófák is szerepelnek. Pláne úgy, hogyha a közeljövőben, akár már 10 éven belül valósággá válhatnak.
Ezzel kapcsolatban nincs jó hírünk, ugyanis egy nemrégiben készült felmérésben résztvevő világpolitikai és biztonsági szakértők jelentős része úgy véli, hogy
a következő évtizedben elkerülhetetlen lesz egy újabb globális háború kitörése.
A Washingtonban működő Atlantic Council nevű szervezet 357 geopolitikai stratégát és jövőkutatót kérdezett meg a következő tíz év várható eseményeiről. Az eredmények sötét jövőképet festenek: a válaszadók 40,5 százaléka szerint 2035-re egy nagyhatalmak közötti fegyveres konfliktus robbanhat ki, azaz már nem sokáig kerülhetjük el a harmadik világháborút. Már ha egyáltalán 2032-ben túléljük a 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida becsapódását...
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindez csupán találgatás és előrejelzés, a szakértők többsége viszont úgy véli, ha bekövetkezik egy ilyen konfliktus,
az nukleáris fegyvereket és az űrhadviselést is magában foglalhatja.
Az Egyesült Államok 2019-ben létrehozott űrhadereje (Space Force) is ezt a forgatókönyvet vetíti előre. A katonai szervezet hivatalos állásfoglalása szerint „a Space Force harckész állapotban reagál a fenyegetésekre, és lehetővé teszi az Egyesült Államok és szövetségesei számára, hogy szükség esetén megvédjék űrbéli érdekeltségeiket”.
Jelenleg a világon kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel: az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína, az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea. A szakértők attól tartanak, hogy a következő évtizedben a nukleáris fegyverek elterjedése és a katonai szövetségek átalakulása növeli a világméretű konfliktusok kockázatát, és jelentősen fenyegeti majd az emberek életét.
A háború narratíváját meglehetősen hihetővé teszi, hogy a geopolitikai feszültségek egyre csak nőnek. Donald Trump amerikai elnök nemrégiben figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az Oroszország elleni háború folytatása „a harmadik világháborúval való szerencsejátéknak” tekinthető.
A felmérés résztvevői közül sokan úgy vélik, hogy Ukrajna végül nem fog győzedelmeskedni a háborúban, az Egyesült Államok gazdasági és diplomáciai dominanciája hanyatlani fog, és a demokrácia világszerte visszaszorul egy egyfajta „demokratikus depresszió” következtében.
A megkérdezettek 69 százaléka szerint Oroszország és a NATO között közvetlen katonai összecsapás várható a következő tíz évben, míg 45 százalékuk úgy véli, Oroszország fegyveres konfliktusba keveredik a NATO-val 2035-ig.
Részben a fenti okok miatt a következő évtizedben új globális szövetségek alakulhatnak ki, amelyek fenyegethetik az Egyesült Államok és a NATO jelenlegi pozícióját. A felmérés szerint a megkérdezettek 47,4 százaléka gondolja, hogy
Kína vezetésével egy új hatalmi blokk alakulhat ki, amely Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát is magában foglalhatja.
Jelenleg Kína, Oroszország és Irán már a BRICS szövetség tagjai, amely tíz országot tömörít. A szakértők szerint ez az új hatalmi tengely hamarosan vetélytársa lehet a G7-nek, amelyhez olyan országok tartoznak, mint az USA, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság. A felmérés emellett megállapította, a szakértők 65 százaléka úgy véli, hogy Kína megpróbálja majd megszállni Tajvant – ennek esélye 15 százalékkal nőtt tavaly óta.
A felmérés a Közel-Keletet érintő kérdéseket is vizsgálta. Az eredmények szerint az izraeli-palesztin konfliktus nem fog jelentősen változni a következő évtizedben: a szakértők 62,5 százaléka valószínűnek látja, hogy Izrael továbbra is megszállva tartja a palesztin területeket.
Ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) úgy tartja, hogy Izrael és Szaúd-Arábia normalizálni fogja diplomáciai kapcsolatait 2035-re. Ezzel szemben csak minden ötödik megkérdezett gondolja azt, hogy létrejöhet egy független palesztin állam, és mindössze 10 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy Izrael és Irán között baráti kapcsolatok alakulhatnak ki.
Bár a nukleáris háború lehetősége aggasztó, mégis a szakértők szerint a legnagyobb veszélyt a következő évtizedben a klímaváltozás jelenti. A jelentésben megállapították, hogy 29,9 százalék ezt tartja az emberiség legnagyobb fenyegetésének, míg 27,6 százalékuk szerint egy nagyhatalmak közötti háború ennél azért jóval nagyobb kockázatot rejt, így egyelőre erre kell koncentrálnunk.
A tudományos közösség egyetért abban, hogy a globális felmelegedés mögött az emberi tevékenység áll, és ennek hatásai egyre súlyosabbak lesznek. Az éghajlatváltozás okozta pusztítások közé tartoznak az egyre gyakrabban előforduló és intenzívebb hurrikánok az Atlanti-óceánon, valamint a Kaliforniában pusztító erdőtüzek is. Ennek ellenére van némi remény. A megkérdezettek 51 százaléka szerint 2035-re megnő a nemzetközi együttműködés a klímaváltozás megfékezésére, még ha az eddig komoly eredményt nem hozó párizsi egyezmény sikertelenségén nehéz is lesz túllépni.
Nem megalapozatlan a félelmük azoknak, akik attól tartanak, hogy a robotok és az automatizáció egyre több munkát vesz el az emberektől. A felmérés azonban meglepő eredményeket hozott: a magyarokkal ellentétben a szakértők többsége nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia tömeges munkanélküliséget okoz, sőt 58 százalékuk szerint összességében pozitív hatással lesz a globális folyamatokra. Ugyanakkor az Egyesült Államok gazdasági és technológiai vezető szerepe jelentősen visszaeshet. Míg 2024-ben még 52 százalék hitte, hogy az USA 2035-re is a világ legnagyobb gazdasági hatalma lesz, addig ez az arány mára 49 százalékra csökkent.
Az Atlantic Council felmérése szerint a világ kilátásai inkább borúsak:
a válaszadók 62 százaléka szerint 2035-re a világ rosszabb állapotban lesz, mint ma, így csak 38 százalékuk látja optimistán a jövőt.
És bár van némi remény az MI pozitív hatására és a klímaváltozás elleni összefogásra is, a világháború, a geopolitikai feszültségek és a demokratikus hanyatlás előrevetítése már önmagában meglehetősen aggasztó képet fest az előttünk álló évtizedről.
(Borítókép: celafon / Getty Images Hungary)