Hiába a hétköznapi időpont, a stresszes munkanap és a világunkat fenyegető temérdek probléma, Alan Walker budapesti koncertjén a közönség teljesen megfeledkezhetett a külvilágról. A norvég DJ és producer szerda este a Papp László Budapest Sportarénában varázsolta el rajongóit a Walkerworld turnéja részeként, ahol nemcsak az elektronikus zene legjobb dallamai, hanem egy lélegzetelállító audiovizuális show is életre kelt. A látványos színpadkép, az élő vokál közreműködése és a gondosan felépített zenei ív egyértelművé tette: ez nem csupán egy DJ-szett, hanem egy epikus történet, amelyet a magyar közönség minden pillanatban a magáénak érezhet.
Nem fogott ki sem a hét közepe, sem a fárasztó munkanap vagy az esős idő Alan Walkeren szerda este Budapesten, ugyanis show-jával még azokat a hardcore-rajongókat is jó eséllyel sikerült meglepnie, akik a számaival kelnek és fekszenek nap mint nap.
Alan Walker neve mára egyet jelent a futurisztikus hangzásvilággal és az epikus látványvilágot ötvöző elektronikus zenei show-kkal – ezt pedig szerda este Budapesten is bizonyította. A norvég DJ és producer március elején indult európai turnéra, hogy rajongóit egy lenyűgöző audiovizuális utazásra invitálja a Walkerworld névre keresztelt show-jával – amely egyben legújabb albumának is a címe. A turné során 14 éjszaka alatt 11 országot érint a DJ, az állomásai között pedig olyan nagyvárosok szerepelnek, mint London, Berlin, Párizs és Madrid – a sorból pedig szerencsénkre Budapest sem maradt ki.
A show-t látva és hallva talán sokak nevében mondhatom ezt...
Ugyanis már az este elején érezhető volt, hogy bár Alan Walker csupán 2015-ben robbant be a köztudatba, a zenéje kortalan: a küzdőtér a szórakozóhelyek pezsgő világát idézte a fiataloknak köszönhetően, miközben az ülőszektorokban a tinédzserek és még kisebb gyerekek is szüleikkel gyülekeztek. Sőt, még egy-két nagyszülő is feltűnt az unokájával – ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy Walker zenéje generációkat köt össze. Még ha csak egy este erejéig is.
A közönséget ezúttal Metzker Viki melegítette be, aki nem sokkal nyolc óra előtt állt a pult mögé. Ekkor még nem telt meg teljesen az Aréna, nyolc órakor a két részre osztott küzdőtér csupán harmadát töltötte meg a tömeg, és az ülőhelyek fele is még üresen maradt, ám amikor a magyar DJ belevágott a szettjébe, a folyosókon, a mosdókban és az italárusoknál lézengők is az ismerős dallamok irányába indultak. A hangbeállítás kezdetben döcögős volt, egyszerre több hangsáv dübörgött, mintha egy tucat lemezlovas nyomta volna meg egyszerre a „play” gombot, ám némi igazítás után a hangzavar ismerős dallamokká formálódott, és Metzker végül sikeresen ráhangolta a közönséget az estére.
Ahogy telt az idő, a tömeg egyre inkább átvette a ritmust. Nem véletlen, Metzker ugyanis pontosan tudta, mivel lehet levenni a magyar közönséget a lábáról, és Alan Walker rajongói számára is hamar egyértelművé vált, hogy a Dübörög a ház című Emergency House-dalnál kevés jobb partiindító van ma Magyarországon. Persze az nem újdonság, hogy itthon továbbra is hódít a retró: a rádiós slágerek és klasszikusok minden buliban már hosszú évtizedek óta megmozgatják az embereket, legyen szó iskolai farsangról vagy a panelház tizedikén rendezett házibuliról... Na de vissza az arénába.
A Papp László Budapest Sportarénában szerda este megrendezett koncert – mert ez nem csupán egy DJ-szett volt – egy újabb bizonyítéka volt annak, hogy Walker zenéje kortalan és határokat nem ismerő élményt nyújt. A futurisztikus vizuálokkal és ikonikus slágerekkel tarkított fellépésről aligha mondható el, hogy valaki rányomott a play gombra, és várta, hogy learathassa a babérokat. Sokkal inkább egy tökéletesen felépített, dinamikus történetmesélésnek lehettünk szem- és fültanúi, amely során a közönség egy estére beléphetett a Walker-univerzumba. Nem véletlen a Walkerworld elnevezés...
Az este egy látványos videóintróval indult, amely megalapozta a koncert narratíváját. A látványvilág mintha egy videójáték vagy egy sci-fi film világába repítette volna a nézőket egy drón (de az is lehet, hogy űrhajó) formájában, miközben a dallista gondosan megtervezett ívet követett. Az első szakasz a gyors, tempós dalokra épült, amely felpörgette a közönséget. Felcsendült
Ahogy haladt előre az este, a zenei dinamika is folyamatosan változott. Walker bebizonyította, hogy nem csupán egy laptop-DJ, hiszen nem csak dalokat játszott egymás után, hanem egy történetet mesélt el, ahol a közönség egy igazi utazás részese lehetett a saját kis világában. A látvány és a dallamok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség teljesen elmerüljön a Walkerworld világában.
Alan Walker koncertje egyértelműen kiemelkedett a szokványos DJ-szettek közül, ugyanis nem csupán mixelt és pörgette a slágereit, hanem élő énekesekkel közösen teremtett egyedi zenei élményt. Ez a megközelítés az elektronikus zenei műfajban nem túl gyakori – az egyik úttörője ennek Avicii volt a legendás Wake Me Up című slágerével és a True című albumával. Walker azonban ezt a hagyományt továbbvitte, és olyan vendégénekeseket hívott színpadra, akik új színt vittek a koncertbe.
Nem is akármilyet, ugyanis amikor a norvég énekesnő Anne Gudrun vagy a finn Robin Packalen a színpadon volt, mintha egy teljesen más koncerten lettünk volna. A két énekes ugyanis olyan energiát, lendületet és új színt vitt a DJ számaiba a színpadi jelenlétével, hogy annak ellenére, hogy egy lemezlovas bulijára váltottunk jegyet, egy sokszínű zenei fesztiválon érezhettük magunkat, ahol Walker csupán a talpalávalót biztosítja, miközben a klasszis énekesek learatják a babérokat.
Walker világának második szakaszában így élő vokálokkal kiegészítve csendült fel az Avalon és az Alone (Anne Gudrunnal közösen), de hallhattuk a Heading Home, Tired, Dust és Hero című slágereket is Robin Packalen közreműködésével.
Ez a szakasz egy jóval érzelmesebb, líraibb részt hozott, ahol a közönség egy-egy percre megpihenhetett a pulzáló elektronikus ütemek között.
Az ikonikus Sing Me to Sleep, a Hymn for the Weekend Coldplay remix és a Darkside is ebben a blokkban csendült fel, ezzel mélyebb dimenziót adva az estének.
Walker és csapata a színpadon olyan produkciót hozott létre, amely sokkal inkább egy komplex zenei előadás volt, semmint egy klasszikus DJ-show. Az énekesek szerepe, a gondosan felépített látványvilág és a változatos dinamikájú setlist egyedülálló élménnyé tette az estét.
Nem titok, hogy Alan Walker különösen kedveli a magyar közönséget, hiszen már többször is fellépett az országban, többek között a Sziget Fesztiválon. A koncert előtti napon az Indexnek adott interjújában ehhez mérten ki is emelte, hogy mennyire izgatott a budapesti fellépése miatt:
Mindig nagyszerű érzés Magyarországon lenni. Főként fesztiválokon jártam itt eddig, de most visszatérhetek a saját turnémmal, amely ráadásul majdnem telt házas. Ez az első alkalom, hogy ilyesmit csinálok ebben az országban
– nyilatkozta akkor.
A tavaly a világ legjobb lemezlovasait rangsoroló Dj Mag szavazásán 13. helyen végző Walker hangsúlyozta, hogy míg egy fesztiválon a közönség elsősorban bulizni szeretne, addig egy arénás koncert más élményt nyújt:
Egy fesztiválon az emberek egy hatalmas bulira vágynak, de egy saját turnés fellépésén fontos számomra, hogy az eredeti dalaimat, remixeket és egy teljes zenei utazást nyújtsak nekik.
A budapesti koncert pedig egyértelműen tükrözte is ezt a filozófiát: Walker nem csupán az elektronikus zenére épített, hanem gondosan megtervezett zenei és vizuális narratívát adott elő a közönségnek. A különleges feldolgozásokkal, remixekkel és grandiózus fényshow-val egy igazán egyedi élményt hozott el turnéja keretein belül Magyarországra, amellyel a jelen lévők fejében már biztosan nem csak a Faded című sláger ugrik majd be, ha felmerül a DJ neve.
A magyar közönség a várakozásaihoz mérten persze nem is okozott csalódást – ahogy Walker is elmondta, az itteni rajongók energiája mindig lenyűgözi, és az őrültségüket és lelkesedésüket láthatóan sikeresen átragasztották Walkerre is az arénában, ugyanis a meglehetősen meleg, zárt koncerthelyszínen is a megszokott kapucnis pulóverében, csuklyában és maszkkal az arcán is kitartóan ugráló előadóról csak úgy folyt a víz, miközben a küzdőtéren partizó embereket énekeltette, bírta integetésre, vagy éppen a telefonjaik zseblámpáinak bekapcsolására.
A siker pedig nem a véletlen műve. Alan Walker zenéje egyszerre ötvözi az elektronikus tánczene (EDM) különböző alműfajait, a progresszív house-tól kezdve a melodikus basszusokon át egészen a trance és a future bass elemekig. A szettjeiben gyakran visszaköszönnek a filmzeneszerű, epikus hangzásvilágot idéző dallamok, amelyeket modern elektronikus alapokkal és erőteljes dropokkal kombinál. A koncert során a magyar közönség is végigjárhatta Walker zenei univerzumának különböző állomásait: az érzelmes, atmoszférikus felépítésektől a pörgős, táncra késztető részekig minden megtalálható volt.
Az este utolsó része egy hatalmas energiabombaként robbant be. A közönség már eksztázisban tombolt, amikor Walker a legismertebb himnuszait kezdte el játszani. Dübörgött a Legends Never Die, Pitbull Give Me Everything-je, a várva várt The Spectre, a Lily, az On My Way, és persze – ahogyan 2018-as halála óta szinte minden lemezlovas szettjében – ezúttal is felcsendült a svéd Avicii, akinek ezúttal Levels című számát formálta saját arcára Walker. Bármennyire is sablonosan hangzik (nem volt az),
A csúcspont természetesen a Faded volt, amelyre közel két órát kellett várnia a publikumnak.
Becsületükre szóljon, türelemmel végigülték, tapsolták, énekelték vagy ugrálták a DJ show-ját, és csupán néhányan indultak el a grandiózus finálé előtt – ki a dugó elkerülése miatt állt fel a székéből, míg mások a biztos hazajutást jelentő utolsó vonat és busz irányába vették az irányt az arénából nem sokkal 23 óra előtt. Legalábbis aligha amiatt szedelőzködtek idő előtt, mert Walker csalódást okozott volna...
Ahogyan azt az egész buli során megszokhattuk, a fejünkben élő slágerek teljesen új köntösben hangzottak el, így történhetett meg az is, hogy valamilyen indíttatásból Walker a Queen We Will Rock You betétét is beépítette a legelső slágerének közepébe, amellyel a koncert vitathatatlanul is epikus lezárást kapott.
Alan Walker persze hozta a kötelezőt is, és hálálkodás közben meghajolt a még mindig száz százalékon pörgő magyar közönség előtt:
Budapest, köszönöm!
– kiáltotta többször is tökéletes magyarsággal a norvég, aki sokáig a szavakat sem találta a buli végén, annyira magával ragadta az aréna szeretete. A Walkerworld turné budapesti állomása így kétségkívül egy felejthetetlen utazás volt – amelyet a rajongók, és jó eséllyel maga Alan Walker is még sokáig emlegetni fognak. Már amint visszatértek a Föld nevű bolygóra...
(Borítókép: Alan Walker a Papp László Budapest Sportarénában 2025. március 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)