A fekete macskák évszázadok óta balszerencsével kapcsolatos babonák áldozatai, emiatt a menhelyeken is nehezebben találnak otthonra. A helyzet azonban változni látszik: a popkultúra, különösen a filmipar új megvilágításba helyezte ezeket a titokzatos állatokat. Az Oscar-díjas Flow, azaz Áradás című animációs film például nemcsak a mozirajongókat hódította meg, hanem a fekete macskák társadalmi megítélésére is hatással volt. Vajon egyetlen film képes lehet lebontani a mélyen gyökerező előítéleteket? És miért örülnek mégis a menhelyek, hogy nem tört ki a feketemacska-láz?
Hiába gondolják az állatbarátok, hogy – legyen szó Kormiról, Benőkéről, Bercikéről, Hópihéről, Maszatról, Marcipánról vagy éppen Csirkegézáról – minden kisállat ugyanolyan aranyos, érző lény, a fekete macskák mégis a világ számos részén a legkisebb hajlandósággal örökbe fogadott háziállatok közé tartoznak. Ennek okai évszázadokra visszanyúló babonákban, pszichológiai tényezőkben és modern kulturális hatásokban keresendők. Bár ezek az előítéletek hosszú ideig fennmaradtak, az utóbbi években a popkultúra, különösen a filmipar segített megváltoztatni a fekete macskákról alkotott negatív képet.
Az Áradás (Flow) című Oscar-díjas animációs film például jelentős hatással volt az emberek hozzáállására, és növelte a fekete macskák örökbefogadási arányát. Persze nem mindenhol, ám ez a szakértők szerint nem is baj...
A lett animációs film, amelynek főszereplője egy fekete macska, váratlan hullámokat vert – nemcsak a filmiparban, hanem az állatvédelemben is. A Flow című alkotás egy magányos cica történetét meséli el, amely egy pusztító árvíz után egy hajón reked különféle állatok társaságában. Kezdetben óvatos és bizalmatlan, ám idővel megtanul túlélni, alkalmazkodni és elfogadni új társait. A film hatására egyre többen kezdtek el pozitívabban tekinteni a fekete macskákra, amelyeket a babonák sokáig balszerencsehozónak bélyegeztek. Az örökbe fogadó központok is növekvő érdeklődésről számolnak be, miközben a rajongók közül sokan el is nevezték házi kedvencüket Flow-nak.
A brazíliai Ampara Animal Institute szerint a film „megváltoztatta a valóságot”, és esélyt adott ezeknek az állatoknak, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fekete macskák végre megkapják a méltó elismerést. A film több mint 50 nemzetközi díjat nyert, köztük Oscar- és Golden Globe-díjat, és Lettországban valóságos kulturális ikonná vált. Rigában, az ország fővárosában a film főszereplőjéről egy hatalmas falfestmény is készült, amely éjszaka különösen látványos.
Bár a menhelyek szerint nem történt hirtelen roham a fekete macskák örökbefogadására, ezt sokan pozitívumnak tartják. A korábban megjelent olyan filmek hatására, mint a Lassie, a 101 kiskutya vagy a Kutyabajnok ugyanis
sokan impulzívan fogadtak örökbe állatokat, majd később visszavitték őket, amikor rájöttek, hogy nem tudnak megfelelően gondoskodni róluk.
„Örülünk, hogy nincs fekete macska boom! Az emberek nem álltak neki Flow-hasonmást keresni, hanem ennél jóval átgondoltabb döntést hoznak. Ez jó hír” – mondta Solvita Viba, a lett Animal Friend menhely vezetője.
A macskabarátok azonban remélik, hogy Flow sikere segít eloszlatni a fekete macskákkal kapcsolatos tévhiteket, és idővel egyre többen látnak majd bennük hűséges és szerethető társat – úgy, ahogyan a film főhőse is bizonyította.
A fekete macskákkal kapcsolatos babonák évszázadok óta befolyásolják az emberek viselkedését. Az egyik legismertebb hiedelem az, hogy ha egy fekete macska keresztezi az utadat, balszerencse ér. Ennek gyökerei a középkori Európába vezethetők vissza, amikor a boszorkányság és az okkultizmus iránti félelem uralta a társadalmat. Ezek úttörői voltak a különböző boszorkányperek és démoni hiedelmek. A 16–17. századi boszorkányperek idején úgy hitték, hogy a fekete macskák boszorkányok familiárisai, sőt hogy maguk a boszorkányok képesek fekete macskává változni. Ez a nézet különösen elterjedt volt Angliában, az Egyesült Államokban, de Európa számos országában is felütötte a fejét.
Persze a kereszténység számára szintén különös szimbolikával bírtak a fekete négylábúak. A sötétséget és az ismeretlent ugyanis sok vallási hagyományban a gonosszal társítják.
A fekete szín emiatt gyakran kapcsolódott a démonokhoz és a balszerencséhez.
Ezeket követően aztán a modern babonák is megjelentek, és még napjainkban is sokan tartják balszerencsének a fekete macskákat. Különösen halloween környékén, amikor megnő a fekete macskák elleni erőszakos cselekmények száma. Emiatt sok menhely ilyenkor felfüggeszti az örökbeadásukat, hogy megvédje őket a rosszindulatú emberektől.
Érdekes módon azonban nem minden kultúra látja ilyen negatívan a fekete macskákat:
Mindezek ellenére a negatív hiedelmek továbbra is befolyásolják az emberek döntéseit, különösen amikor háziállatot választanak.
A fekete macskák örökbefogadási arányának csökkenése azonban nem csupán a babonákhoz köthető, hanem pszichológiai és vizuális tényezők is szerepet játszanak ebben. A „Black Dog Syndrome” (feketekutya-szindróma) egy ismert jelenség az állatmenhelyeken, amely szerint a fekete színű állatokat – kutyákat és macskákat egyaránt – kisebb eséllyel fogadják örökbe, mint világosabb társaikat. Ennek több oka is lehet, az egyik, hogy nehezebb az arcuk kifejezését értelmezni. Az emberek ösztönösen a szemekre és az arckifejezésre figyelnek egy állat esetében. A fekete szín miatt azonban a macskák arcvonásai kevésbé kifejezőek, ami csökkentheti az érzelmi kötődést.
A másik manapság fontos tényező, hogy a sötét bundájú állatok – állítólag – kevésbé fotogének. A menhelyek viszont gyakran online hirdetik az örökbe fogadható állatokat, és állítólag a fekete macskák kevésbé mutatnak jól fényképeken – ez persze aljas rágalom –, ami csökkentheti az érdeklődést irántuk.
A fekete szín pszichológiai hatásai is befolyásolhatják az örökbefogadási döntéseket. A fekete gyakran az ismeretlennel, a veszéllyel és a halállal társul a kultúrák többségében. A horrorfilmekben és a popkultúrában a fekete állatokat gyakran rejtélyes vagy fenyegető szereplőként ábrázolják. Az emberek hajlamosak a világosabb színeket pozitívabbnak, barátságosabbnak látni.
Egyes kutatók szerint az emberek az evolúció során úgy fejlődtek, hogy ösztönösen óvakodjanak a sötét színű állatoktól, mert ezek egykor a vadonban veszélyt jelenthettek. Bár ez a reakció már nem releváns a háziállatok esetében, az ösztönös előítéletek tovább élhetnek a döntéseinkben. Ennek ellenére higgyenek nekünk, a fekete macskák a csapból való ivás mellett is rendkívül különleges és színes egyéniségei a macskák világának.
(Borítókép: Alxey Pnferov / Getty Images Hungary)