- Fortepan
- egyetemi színpad
- színház
- latinovics zoltán
- jordán tamás
- sólyom kati
- major tamás
- kádas tibor
Profán szentély volt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az Egyetemi Színpad 1957-es megalakulását követő harminc évben legendává vált. A piarista gimnázium Váci utcai épületébe költöző ELTE kultúrteremként kapta meg a kápolnát, ahol a komolyzenei hangversenyek, irodalmi estek, az Universitas Együttes produkciói mellett a csillagászati előadások és filmvetítések, beatkoncertek vagy néptáncbemutatók is jól megfértek. A hely befogadóképességét időnként meghaladta az érdeklődők száma, így előfordult, hogy a rajongók betörték az egyetem és a színpad közti ajtót és a jegyszedőket félresöpörve elfoglalták a színháztermet. Itt tartotta Jancsó Miklós a Még kér a nép filmpremierjét, itt mutatkoztak be a hazai irodalmi-, színházi- vagy jazzélet szereplői – Térey Jánostól Garaczi Lászlóig, Schilling Árpádtól Ónodi Eszterig, Kamondi Ágitól Dresch Mihályig. Kádas Tibor 1970 és '74 között készült képei a Fortepan-válogatásban.
1973: Farkas Zsuzsa és Mikó István.
"Profán szentély volt az Egyetemi Színpad. Micsoda műsorok voltak itt! A Filmmúzeuménál színvonalasabban szerkesztett vetítéseken, színházi előadásokon, vitaesteken kívül első sikereiket arató beatzenekarok léptek fel, Mensáros László itt indította útjára új versmondó iskolát teremtő híres estjét. A vászonra kivetített diaképekről ismerkedtünk a század eleji avantgárd törekvésekkel, miközben a színpad szélén ülő művészettörténész szavait figyeltük a félhomályban." – írja Kelecsényi László. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
"Profán szentély volt az Egyetemi Színpad. Micsoda műsorok voltak itt! A Filmmúzeuménál színvonalasabban szerkesztett vetítéseken, színházi előadásokon, vitaesteken kívül első sikereiket arató beatzenekarok léptek fel, Mensáros László itt indította útjára új versmondó iskolát teremtő híres estjét. A vászonra kivetített diaképekről ismerkedtünk a század eleji avantgárd törekvésekkel, miközben a színpad szélén ülő művészettörténész szavait figyeltük a félhomályban." – írja Kelecsényi László. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Benedek Miklós.
Az 1958/59-es tanévtől Petur István lett a színpad igazgatója, az ő vezetése alatt alakult meg az Amatőrfilm Klub (1961), az Universitas Együttes (1961), a Néptáncegyüttes és a Koncertzenekar (1958). Az Universitas alapítótagjai közül többen profi művészek lettek – Fodor Tamás, Halász Péter, Hetényi Pál, Kristóf Tibor, Sólyom Kati, Jordán Tamás, Bálint András, Schütz Ila. A társulat első nagy sikerét Majakovszkij Gőzfürdő című művével aratta. Ezt a produkciót több jelentős előadás követte – Arisztophanész: Madarak, Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné, A pokol nyolcadik köre, Shakespeare: Hamlet. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Az 1958/59-es tanévtől Petur István lett a színpad igazgatója, az ő vezetése alatt alakult meg az Amatőrfilm Klub (1961), az Universitas Együttes (1961), a Néptáncegyüttes és a Koncertzenekar (1958). Az Universitas alapítótagjai közül többen profi művészek lettek – Fodor Tamás, Halász Péter, Hetényi Pál, Kristóf Tibor, Sólyom Kati, Jordán Tamás, Bálint András, Schütz Ila. A társulat első nagy sikerét Majakovszkij Gőzfürdő című művével aratta. Ezt a produkciót több jelentős előadás követte – Arisztophanész: Madarak, Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné, A pokol nyolcadik köre, Shakespeare: Hamlet. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1974: Sólyom Kati és Sipeki Tibor. (Fotó:
Kádas Tibor / FORTEPAN)
1973: Sólyom Kati és Jordán Tamás Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné című darabjában.
Ruszt józsef 1961-től rendezett az Universitasban. 1965-ben az együttes volt az első prózai társulat, amely kijutott nyugatra, és a nancyi fesztiválon Ruszt rendezésével, Az özvegy Karnyónéval második díjat kapott, a címszerepet alakító Sólyom Kati pedig Zágrábban a legjobb női alakítás díját nyerte el. Nem Az örvegy Karnyóné volt az egyetlen darab, amelyik eljutott Nancyba az Egyetemi Színházak Világfesztiváljára: 1969-ben A pokol nyolcadik körével szerepelt az Universitas Együttes. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Ruszt józsef 1961-től rendezett az Universitasban. 1965-ben az együttes volt az első prózai társulat, amely kijutott nyugatra, és a nancyi fesztiválon Ruszt rendezésével, Az özvegy Karnyónéval második díjat kapott, a címszerepet alakító Sólyom Kati pedig Zágrábban a legjobb női alakítás díját nyerte el. Nem Az örvegy Karnyóné volt az egyetlen darab, amelyik eljutott Nancyba az Egyetemi Színházak Világfesztiváljára: 1969-ben A pokol nyolcadik körével szerepelt az Universitas Együttes. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1974: Margitai Ági.
A szavalókör 1971-ben vette fel Balassi Bálint nevét. Surányi Ibolya tanítványaival és az új tagokkal József Attila és Robert Burns költeményeivel készült az új évadra. '71 októberében 12 előadó részvételével rendezték meg a Fiatal előadóművészek fesztiválját. Az itt fellépők kortárs költők műveit (pl. Margitai Ági), klasszikusokat (pl. Bálint András), Karinthyt (Kézdy György) vagy épp gyerekverseket (Sólyom Kati) szavaltak. A politika ebben az esetben is beleszólt a műsorba, Fodor Tamás estjét majdnem betiltották, Surányi Ibolyát és Fodort bekérették a Budapesti Pártbizottságra. Az összeállított műsor végül a közönség elé kerülhetett. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
A szavalókör 1971-ben vette fel Balassi Bálint nevét. Surányi Ibolya tanítványaival és az új tagokkal József Attila és Robert Burns költeményeivel készült az új évadra. '71 októberében 12 előadó részvételével rendezték meg a Fiatal előadóművészek fesztiválját. Az itt fellépők kortárs költők műveit (pl. Margitai Ági), klasszikusokat (pl. Bálint András), Karinthyt (Kézdy György) vagy épp gyerekverseket (Sólyom Kati) szavaltak. A politika ebben az esetben is beleszólt a műsorba, Fodor Tamás estjét majdnem betiltották, Surányi Ibolyát és Fodort bekérették a Budapesti Pártbizottságra. Az összeállított műsor végül a közönség elé kerülhetett. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Helyey László Camus: Lázadás Asturiában című darabjában. (Fotó:
Kádas Tibor / FORTEPAN)
1973: Zelk Zoltán.
Az irodalmi műsorokat Surányi Ibolya szerkesztette. A költő felel és a Próza a pódiumon előadásaira olyan kortárs költőket hívott meg, mint Déry Tibor, Németh László, Zelk Zoltán, Pilinszky János vagy Csoóri Sándor. Műveik elhangzása után a közönség kérdéseire válaszoltak – Déry Tibor például olyannyira nem zavartatta magát, hogy a börtönéveiről is mesélt, ami valószínűleg az egyetemi és országos illetékeseknek is szemet szúrt. A cenzúra az Egyetemi Színpadon is működött, volt olyan előadás, amelyet csak feltételesen engedélyeztek, azaz az Egyetemi Pártbizottság által kijelölt elvtársak döntésétől függött, hogy az előadás változatlan formában vagy változtatásokkal kerülhet-e a közönség elé. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Az irodalmi műsorokat Surányi Ibolya szerkesztette. A költő felel és a Próza a pódiumon előadásaira olyan kortárs költőket hívott meg, mint Déry Tibor, Németh László, Zelk Zoltán, Pilinszky János vagy Csoóri Sándor. Műveik elhangzása után a közönség kérdéseire válaszoltak – Déry Tibor például olyannyira nem zavartatta magát, hogy a börtönéveiről is mesélt, ami valószínűleg az egyetemi és országos illetékeseknek is szemet szúrt. A cenzúra az Egyetemi Színpadon is működött, volt olyan előadás, amelyet csak feltételesen engedélyeztek, azaz az Egyetemi Pártbizottság által kijelölt elvtársak döntésétől függött, hogy az előadás változatlan formában vagy változtatásokkal kerülhet-e a közönség elé. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1974: Latinovits Zoltán.
Latinovits az Egyetemi Színpad állandó vendége volt. Hol egyedül szavalta Ratkó József Halott halottaim című versét, hol a Szavalókörrel közösen tartott Kassák-esten lépett fel, ahol a költő elszavalhatatlannak tartott A ló meghal, a madarak kirepülnek című művét mondta el, Hol Radnótit szavalt a résztvevők számára felejthetetlenül. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Latinovits az Egyetemi Színpad állandó vendége volt. Hol egyedül szavalta Ratkó József Halott halottaim című versét, hol a Szavalókörrel közösen tartott Kassák-esten lépett fel, ahol a költő elszavalhatatlannak tartott A ló meghal, a madarak kirepülnek című művét mondta el, Hol Radnótit szavalt a résztvevők számára felejthetetlenül. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1973: Molnár István, Csizmadia Tibor és Ács János Moretti: Három majom a pohárban című színdarabjában. (Fotó:
Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Major Tamás.
Major Tamás is részt vett az 1972/73-as, Petőfi Sándor munkásságának szentelt évad műsorainak összeállításában. A Balassi Bálint Szavalókör háromrészes Petőfi-napokat tartott, felléptek az országos irodalmi színpadi és irodalmi szavalóverseny legjobbjai. A következő évadot Csokonai munkásságának szentelték, ekkor újították fel az Universitas 1965-ös nagysikerű Az özvegy Karnyóné című előadását. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Major Tamás is részt vett az 1972/73-as, Petőfi Sándor munkásságának szentelt évad műsorainak összeállításában. A Balassi Bálint Szavalókör háromrészes Petőfi-napokat tartott, felléptek az országos irodalmi színpadi és irodalmi szavalóverseny legjobbjai. A következő évadot Csokonai munkásságának szentelték, ekkor újították fel az Universitas 1965-ös nagysikerű Az özvegy Karnyóné című előadását. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Verebes István és Kern András.
A Színművészeti Főiskola híres Várkonyi-osztálya is bemutatkozott az Egyetemi Színpadon. Verebes István rendezésében a Mozgó Világ című folyóiratban megjelent írásokból válogattak előadásukra. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
A Színművészeti Főiskola híres Várkonyi-osztálya is bemutatkozott az Egyetemi Színpadon. Verebes István rendezésében a Mozgó Világ című folyóiratban megjelent írásokból válogattak előadásukra. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Varga Károly Oláh János Kenyérpusztítók című darabjában.
Az 1971/72-es évadban mutatták be Oláh János költő első színdarabját, a Kenyérpusztítókat. "Egy kollégium három lakójának egyetlen napja, a két régi kollégista és az újonnan érkező gyanakvó egymást kerülgetése, bátortalan kísérleteik és képtelenségük a kapcsolatteremtésre, tartalmatlan, felszínes és időleges kapcsolatok, a kitörés vágya és hiábavalósága – címszavakban legalább ennyi minden sűrítődik a darabba" – írta Nánay István a Színház című folyóiratban megjelent kritikájában. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Az 1971/72-es évadban mutatták be Oláh János költő első színdarabját, a Kenyérpusztítókat. "Egy kollégium három lakójának egyetlen napja, a két régi kollégista és az újonnan érkező gyanakvó egymást kerülgetése, bátortalan kísérleteik és képtelenségük a kapcsolatteremtésre, tartalmatlan, felszínes és időleges kapcsolatok, a kitörés vágya és hiábavalósága – címszavakban legalább ennyi minden sűrítődik a darabba" – írta Nánay István a Színház című folyóiratban megjelent kritikájában. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1972: Sándor György.
Sándor György Nézeteltérítések címmel tartott önálló estet a Színpadon. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Sándor György Nézeteltérítések címmel tartott önálló estet a Színpadon. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
1974: Vajda Károly
Bár az 1957-ben alakult Egyetemi Színpad 1991-ig, a kápolna piaristáknak történő visszaadásáig működött, fénykorát a '60-as '70-es években élte. A kápolna, melyet az egyetemisták ünnepségek megtartására és önképzőkörök működésére kaptak, Budapest ikonikus kulturális központjává vált, az Egyetemi Színpadról az is hallott, aki életkorából adódóan sosem járhatott ott. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Bár az 1957-ben alakult Egyetemi Színpad 1991-ig, a kápolna piaristáknak történő visszaadásáig működött, fénykorát a '60-as '70-es években élte. A kápolna, melyet az egyetemisták ünnepségek megtartására és önképzőkörök működésére kaptak, Budapest ikonikus kulturális központjává vált, az Egyetemi Színpadról az is hallott, aki életkorából adódóan sosem járhatott ott. (Fotó: Kádas Tibor / FORTEPAN)
Az Egyetemi Színpad történetét Nánay István dolgozta fel Profán szentély – színpad a kápolnában című könyvében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
