Közel 1100 csodás, és zömében magyar vonatkozású képpel gazdagodott pár nappal ezelőtt a Fortepan amúgy is lenyűgöző gyűjteménye. A fotók a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményéből kerültek elő és lettek digitalizálva az elmúlt hónapokban, általuk korábban sosem tapasztalt betekintést kaphatunk a hazai közlekedéstörténet talán legizgalmasabb korszakába, a XX. század első felének évtizedeibe. (Mellékszál, de érdemes itt megjegyezni, hogy azt nem sok hazai közgyűjtemény mondhatja el magáról, hogy a kezelésében lévő gyűjtemény széles körű megosztásán dolgozna olyan elánnal, mint a Közlekedési Múzeum, ahol jelenleg is folyik az archívum újraleltározása és digitalizálása. Az, hogy most bárki megtekintheti ezeket a fotókat, annak köszönhető, hogy a múzeum szeretné, ha a nyilvánosság a lehető legnagyobb hozzáférést kaphasson anyagaikhoz, és ezért szerződtek a Fortepannal az archívum egyes részeinek közzétételére.)
A Fortepanon bárki számára hozzáférhető fotók felölelik a repülés, a hajózás, a közúti és kötöttpályás közlekedés hazai történetének kezdeti éveit. A javarészt amatőr fotósok által készített képek jellemzően a második világháború előttről származnak és akad köztük jó pár kényes darab is: az értékes, üvegnegatívra készült fényképek megőrzésére és közzétételére külön hangsúlyt fektettek a projektben dolgozók.
A képek több forrásból, hagyatékokból, múzeumi gyűjteményekből származnak. Több mint ötszáz képpel kiemelkedik a repülés történetét feldolgozó képgyűjtemény, amiben most elérhetővé vált az Asbóth-örökség fotóanyagának jelentős része, de lenyűgöző fotókkal mesél a korai magyar repülés történetéről a repülőgép- és repülőgépmotor-tervező Kolbányi Géza, Czapáry Jenő (Magyar Aero Szövetség) vagy épp Wéber Károly akrobata-repülő hagyatéka is. Ezek mellett fontos megemlíteni, hogy 1978-ban Pölös István szentesi tanár a Közlekedési Múzeumnak adományozott több száz 1910-1930 között készült üvegnegatívot, amik a közlekedéstörténet szinte minden ágát felölelik a korai villamosoktól, mezőgazdasági lokomotívokon át automobilokig és repülőkig.
Az Index az elmúlt időszakban már többször foglalkozott a Közlekedési Múzeum archívumával, az alábbi válogatás egyes képei kapcsolódnak is ezek közül pár korábbi cikkünkhöz, de itt érdemes lehet külön feleleveníteni az első magyar légballon vagy a felcsúti határba pottyant első magyar óceánrepülők történetét is. (Ez utóbbiról több új kép is került fel a Fortepanra, Endresz György és Magyar Sándor utazását ugyanis végigkísérte a már említett Czapáry Jenő, akinek özvegye számos üvegnegatívot adott át a Közlekedési Múzeumnak.)
Az ingyenesen elérhető és kutatható Fortepan adó 1 százalék felajánlásával is támogatható: a Summa Artium Alapítvány adószámára befolyt teljes összeget a Fortepan működtetésére fordítják: 18128510-1-41.
A Budapesti Nemzetközi Repülőversenyt 1910 júniusában rendezték Rákosmezőn. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye 29780/ Fortepan: 132889)
1911-es pillanatkép a hazai repüléstörténet kezdeti éveiből. A szerkezet amit látunk, Kolbányi Géza (1863-1936) repülőgép- és repülőgépmotor-tervező I. típusú repülőgépe Rákoson. A repülőgépet Kolbányi-Galcsek léghűtéses, legyező elrendezésű, 60 lóerős motor emelte a magasba. A repülőgép ülésében ifj. Kolbányi Géza látható. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29139/ Archívum / Negatívtár / Kolbányi Géza gyűjteménye / Fortepan: 132854)
1912-re megépült a Kolbányi Géza negyedik repülőgépe is, a Kolbányi IV. Ezzel szépen repült Takács Sándor, sőt már a pilótaigazolványt is a zsebében érezte, ám a vizsgán egy leszállás során az egyenetlen talajon a gép összetört. A magyar repülés hőskoráról
ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
(Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 326/ Archívum / Negatívtár / Wéber Károlyné gyűjteménye / Fortepan: 132516)
Az első magyar autó-kiskocsi verseny (1912. VI. 5-8.) résztvevői. A képen egy 18/24 lóerős Ford látható, aminek karosszériáját valószínűleg Misura Mihály budapesti karosszériagyáros készítette. A volánnál: Vértessy Vilmos gépészmérnök, mellette az autó tulaja, Baráth Leó, a korszak ismert sportembere. „Formájának karcsúságát még jobban kiemeli az elefántcsont színű fényezés és a tompított éllel bíró hűtő is, amely a berlini Windhoff-gyárban készült a tulajdonos útmutatása és Káposztás okl. mérnök rajza alapján, aki különben az egész kocsi összeállítója” – írta a Motor című szaklap az autóról. Baráth Leo László autója, amivel az 1913. októberében megtartott autós léghajóüldözésen is részt vett, valószínűleg az első világháborúban tűnt el. (Fotó: Berger Rezső, IV Kossuth Lajos u 1.) (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum MMKM_TEMGY_78_9/ Témagyűjtemény / Vértes Vilmos István gyűjteménye / Fortepan: 133359)
1914. május 11-én Balatonfűzfő és Balatonkenese között földcsuszamlás sodorta a Balatonba a MÁV 220 sorozatú mozdonyát és kocsijait. A mozdonyvezető szerencsére időben észlelte, hogy kezd megcsúszni a part. Visszatolatni már nem tudott az eldeformálódó pályán, de a Tapolcára tartó 1112-es számú személyvonat utasait figyelmeztette a veszélyre. Az emberek gyorsan kiugráltak a kocsikból, még mielőtt a szerelvény a Balatonba borult. Ahogy a MÁV jelentette: emberéletben nem esett kár. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye 2017.6.13/ Fortepan: 132203)
Gépi szántás az első világháború előtt, 1914 körül. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29828/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 132933)
1916: kissé mélabús vasúti távírász. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29930/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 133028)
Hát, ezt alaposan túltolták (pálya végén túlfutott teher és tartálykocsi 1916-ból). (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29903/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 133001)
Bezsákolt termény mázsálása, a háttérben egy gőzhajtású mezőgazdasági stabilmotor (1923). (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29822/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 132927)
A Budapesti Helyi Érdekű Vasút Rt. (BHÉV) MÁVAG-típusú, Bp 17-261 forgalmi rendszámú, a visegrádi vonalra beszerzett nagy autóbusza Visegrádon, 1928-ban. Ebben az évben a a BHÉV a kötöttpályás járművei mellé nyolc MÁVAG-Mercedes buszt vásárolt. Ebből hét N1 típusú volt 50 lóerős motorral, amelyben összesen 22 utas fért el (16 ülőhely, 6 állóhely), és egy nagyobb, 35 utas szállítására alkalmas 70 lóerős N2 típusú buszt is beszereztek. A cél az volt, hogy a leányfalui, visegrádi és a környékbeli falvakban épült hétvégi üdülőkhöz a tulajdonosok és vendégeik kényelmesen kijuthassanak. Ezt eredetileg HÉV-vel tervezték megoldani, de a buszok olcsóbbnak bizonyultak. 1933-ban a BHÉV beolvadt a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt (BSZKRT, avagy "Beszkárt") ernyőszervezetbe. A MÁVAG-Mercedesek egészen az 1940-es évekig teljesítettek szolgálatot. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 410/ Archívum / Negatívtár / BHÉV gyűjteménye / Fortepan: 132436)
Kerékgyártó Kálmán kerékpárkölcsönzője, Szentes, 1930. Az ajtókon látható reklámplakátokért (Dunlop, de főleg az Emergé) ma vagyonokat adnának gyűjtők, ha fennmaradtak volna. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29951/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 133043)
A békés megyei Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) Vásárhelyi Béla 11 jelű motorkocsija, 1916-ban. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum N212/ Archívum / Negatívtár / Fortepan: 133154)
A német Graf Zeppelin léghajó 1931-es budapesti látogatása kiemelkedő esemény volt a magyar repüléstörténetben. Az ezüstszivar magyar körútjáról, fogadtatásáról
ebben a fortepanos cikkünkben írtunk részletesen. A fotó a Duna fölött ellebegő hatalmas légijárműről a Ferenc József rakpart (ma: Belgrád rakpart) 17 egyik harmadik emeleti lakásának ablakából készült.
(Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 17677/ Archívum / Negatívtár / Schauschek János gyűjteménye / Fortepan: 132824)
Egy angol gyártmányú Miles-Hawk kétüléses sportrepülőgépből száll ki egy nő a mátyásföldi repülőtéren, ahol pilótapikniket rendeztek több ország repülői részvételével (1935). (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1575/ Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye / Fortepan: 132713)
1935: A KLM holland királyi légitársaság indiai járatának utasszállító repülőgépe Budapesten, a mátyásföldi repülőtéren, üzemanyagfeltöltés közben. A képen egész pontosan a 11-es számú, Kwak névre hallgató DC-2-115E típusú gép látható (regisztrációs jele: PH-AKQ, hívószáma: 1363). (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1154/ Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye / Fortepan: 132557)
Heil Hitler! Hermann Göring, a náci Németország légierejének (Luftwaffe) parancsnoka többször is járt Magyarországon, többek között kinevezésének évben is ünnepélyesen fogadták a mátyásföldi repülőtéren, ahová egy Junkers Ju-52 repülőgéppel, a Manfred von Richthofennel érkezett. Göring ekkor a Gömbös Gyula vezette magyar kormánnyal találkozott 1935 októberében, Budapesten. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 1185/ Archívum / Negatívtár / Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye / Fortepan: 132586)
1936-ban, a vidéki Magyarország kontrasztja a közlekedési vívmányokhoz: a szentesi, kézi csörlős kompon lovasszekér, mellettük ladikok. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 29964/ Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye / Fortepan: 133057)
Rendkívül elegáns, kecses formájú Sas motorcsónak, 1939-ből. (Fotó:
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 21614/ Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár Gyűjteménye / Fortepan: 133080)
Nyitókép: vonattal együtt futó vasúti dolgozó, 1916 (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!