Ma tartja éves beszédét Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke a jegybanki szakemberek Wyoming állambeli Jackson Hole üdülővárosban tartott szimpóziumának keretében. Elemzők arra számítanak, hogy a bankelnök utalhat a monetáris politika további enyhítésére, esetleg a kötvényvásárlási program újabb fordulójának beindítására. A beszédet közép-európai idő szerint 16 órakor tartja a Fed elnöke. (MTI)

Az általános tőzsdei borúlátás közepette veszteséggel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde vezető mutatói. A befektetők azt remélik, az amerikai jegybank (Fed) elnöke pénteken tartandó éves beszédében világosabb képet rajzol fel arról, hogy mit tervez a Fed a gazdaság élénkítése érdekében.

A 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 170,81 ponttal, azaz 1,51 százalékkal 11 149,90 pontra gyengült. Az S&P 500-as mutató 18,34 ponttal, azaz 1,56 százalékkal 11 159,26 pontra csökkent. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 48,06 ponttal, 1,95 százalékkal gyengült és 2419,63 ponton zárt. (MTI)

Franciaországban az egymást követő harmadik hónapban nőtt a munkanélküliség júliusban, és ezzel tizenegy éves csúcsra emelkedett. A munkaügyi minisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint 2,76 millióan voltak állás nélkül a 61 milliós országban, ez a legtöbb 2000 február óta. A júliusi munkanélküliség 1,3 százalékkal volt nagyobb, mint júniusban, és 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (MTI)

A devizahitelesek terheinek átmeneti enyhítésére Bosznia is az árfolyamrögzítéshez folyamodik: a boszniai pénzügyi felügyelet csütörtökön megállapodott a helyi bankokkal, hogy befagyasztják a svájci frank alapú magánhitelek árfolyamát.

A megállapodás értelmében a frankárfolyamot 1,57 bosnyák márkán rögzítik három éves időtartamra, ráadásul a bankok minden frankalapú kölcsön esetében    egy százalékponttal (100 bázispont) csökkentik a megállapított kamatokat - közölte a boszniai központi bank elnöke csütörtökön. A tényleges és a rögzített árfolyam közti különbségre a halasztott törlesztés esetében 3,95 százalékos kamatot számítanak fel. (MTI)

Az úgynevezett shortolási tilalom meghosszabbítását tervezi négy euróövezeti ország, amelyek mintegy két hete vezették be a rendelkezést - értesült az olasz Il Messaggero. A lap csütörtöki száma szerint Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Belgium azt tervezi, hogy a tőzsdei shortolási tilalmat egy hónappal, szeptember végéig meghosszabbítja.

A korlátozás a legnagyobb, tőzsdén forgó bankok és vállalatok értékpapírjaival való kereskedésre vonatkozik. Azért vezették be a tilalmat, hogy korlátozzák a hamis hírek terjesztése révén történő tőzsdei nyerészkedést. (MTI)

Svájcban egyre több vállalat tér át arra, hogy a szomszédos uniós országokból ingázó dolgozóknak euróban adja a fizetést az erős frank helyett. Emiatt növekszik az elégedetlenség, megszaporodtak a tiltakozó akciók.

Legutóbb az órákat és luxuscikkeket gyártó Sycrilor cégnél szerveztek tiltakozó akciót emiatt. Az euróra áttérés miatt a gyár mintegy 80 dolgozójának 30 százalékkal lett alacsonyabb a fizetése.

A Franciaországból, Németországból, vagy Olaszországból ingázó többszázezer ember eddig jól járt az euróválsággal, mert svájci frankban kapott fizetésük euróban egyre többet ért. (MTI)

17 772 pontos értéken zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe csütörtökön. A Mol 4,74 százalékos esés után 16 050 forinton búcsúzott a naptól, az MTelekom 0,59 százalékos mínuszban 499 forinton zárt. A Richter 1,04 százalékos mínuszban 34 200 forinton zárta a napot, az OTP 0,75 százalékos pluszban 4030 forinton zárt.

A svájci frank árfolyama egész nap 237 forint közelében ingadozott, csütörtök délutánra kissé gyengült a forint, a svájci frank 237,47 forintot ért, szemben a délelőtti 236,70 forinttal, szerda délután azonban még 238,51 volt a frank árfolyama.

Az euró árfolyama nem változott, délután 272,77 forint volt a reggeli 272,80 forint és az előző esti 272,78 forint után. Az amerikai dollár erősödött: csütörtök délután 189,37 forinton jegyezték, délelőtt 188,00 forint volt az árfolyama. A japán jen 2,4551-re erősödött a délelőtti 2,4340 forintról, de gyengébb volt a szerda esti 2,4631 forintos árfolyamánál. A piac az amerikai Fed elnökének péntek délutáni beszédére vár, addig a kereskedők szerint az euró árfolyama 271-273 forint közötti sávban mozoghat és stabil marad az euró/dollár árfolyam is, ami délután 1,4407 volt, és napok óta 1,4400-1,4490 között mozog.

Miközben a nemzetközi befektetői hangulat napok óta fokozatosan javul az amerikai jegybanktól várt újabb monetáris élénkítő csomag esetleges holnapi bejelentésétől fűtve, aközben az egyik legfontosabb magyar országkockázati mutatószám, az 5 éves CDS-felár idei csúcsa közelébe, 425-430 bázispont körülre emelkedett ma.

Nem sikerült a bank számára kedvező feltételeket kialakítani, ezért a Danske Bank nem fogja visszafizetni az államtól korábban kapott 24 milliárd dán koronás hitelt, azt leghamarabb csak 2014 áprilisában tudja teljesíteni - jelentette be a pénzügyi intézmény egyik vezetője. A hírre azonnal jelentősen esni kezdtek a vezető európai részvényindexek, a DAX 20 perc alatt 250 pontot esett. (portfolio.hu)

A nyitást követően hatalmas emelkedést mutat az utóbbi hónapokban sokat esett Bank of America, miután a neves befektető, Warren Buffett úgy nyilatkozott, cégével 5 milliárd dollárt fektet a bankóriás papírjaiba. A hírre az egész bankszektor szárnyalásba kezdett.

A bank papírjai az elmúlt hónapokban hatalmasat estek, a márciusi 16 dollárról egészen 6 dollárig, különösen az utóbbi hetekben ütötték a bank papírjait, miután elterjed - egy azóta cáfolt - pletyka, miszerint a banknak rendkívül nagy (100-200 milliárd dollárnyi) feltőkésítésre lenne szüksége.  A papírok ma 8,49 dolláron nyitottak, ami 24 százalékos pluszt jelentett. A Bank of America mellett szárnyal az egész bankszektor, a Citigroup 9, a JP Morgan 6,4, a Wells Fargo 4,6 százalékot emelkedett a nyitást követően.

Az euró-frank keresztárfolyam kicsivel délután 3 előtt átlépte az 1,15-ös értéket. A keresztárfolyam jelenleg 1,1508-n áll - a tegnapi záróértéke 1,1472 volt. Eközben egy frankért 236,5 forintot adnak a bankközi piacon.

A múlt héten ötezer fővel többen, 417 ezren igényeltek első ízben munkanélküli segélyt az Egyesült Államokban. A várt értékek 405 és 410 ezer között szóródtak. A munkaügyi minisztérium a megelőző heti adatot rontotta, 408 ezerről 412 ezerre.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 266,99 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.

A BUX fél háromkor 17 920,96 ponton állt, ami a szerdai záró értékéhez képest 79,71 pontos, 0,44 százalékos csökkenés, a csütörtöki nyitásnál 346,70 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma fél háromig 6,7 milliárd forint volt, a vezető részvények az erősödő OTP kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest. A Mol árfolyama 450 forinttal, 2,67 százalékkal 16 400 forintra csökkent, 1,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 80 forinttal, 2 százalékkal 4 080 forintra erősödött, forgalmuk 4,4 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom 2 forinttal, 0,40 százalékkal 500 forintra gyengült, forgalma 134,4 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 65 forinttal, 0,19 százalékkal 34 495 forintra csökkent, a részvények forgalma 162,2 millió forintot ért el.

Jelentősen nőtt a német gépek és berendezések kereslete külföldön az első félévben, s ezzel az ágazat már majdnem a válság előtti fényében tündököl.

Az ágazat szakmai szervezete, a VDMA csütörtöki közlése szerint január-június között 69 milliárd euró értékben exportáltak a német vállalatok, ez 18 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A válság előtti év, 2008 első felében közel 73 milliárd eurós kivitellel rekordot döntött az ágazat, 2009-ben 56 milliárd euróra esett vissza az export.

Jóváhagyta az adórendszer átalakítását a Petr Necas miniszterelnök vezette jobbközép cseh kormány. A kabinet szerdai ülésén jóváhagyott tervezetet még a parlamentnek is el kell fogadnia, ami nem lesz könnyű, mert a szenátusban, azaz a felsőházban a szociáldemokrata ellenzéknek van többsége.

A kormány döntése alapján Csehországban 2013 januárjától megszűnik a néhány éve bevezetett szuperbruttó bérezés, melynek adóterhe egységesen 15 százalék volt. Ehelyett a jövedelem- és a társasági adó egységesen 19 százalékos lesz a jövőben.

A tervezettnél nagyobb mennyiségben adott el magyar államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ a csütörtöki aukción. A kibocsátó 15 milliárd értékű csomagot hirdetett eladásra a hároméves papírokból, a befektetők pedig közel hatvanmilliárd forint értékben tettek ajánlatokat. Az ÁKK a nagy érdeklődés miatt végül 7,5 milliárd forinttal 22,5 milliárd forintra növelte a kibocsátott mennyiséget.

A hosszabb futamidejű papírok kevésbé voltak népszerűek a befektetők körében. Az ötéves kötvényből 20, a tízévesből 15 milliárd forintos mennyiséget akart eladni az ÁKK. Az előbbi csomagra 27, utóbbira viszont csak 14 milliárd forint érétkben jöttek ajánlatok a piaci szereplőktől, így a tízéves kötvényeket csdak tízmilliárd forinért bocsátott ki az ÁKK.

Megerősítette az OTP papírjai vonatkozó alulsúlyozás ajánlását a Morgan Stanley. A korábbi 5900 forintos célárfolyamát az elemző 4500 forintosra csökkentette. A lépést a marzsokra nehezedő nyomással, a lassabb hitelállomány bővüléssel és magasabb céltartalékolással magyarázzák. (portfolio.hu)

Jelentősen csökkent, több mint két és fél éve legalacsonyabb szintre esett a csütörtökön bejelentett augusztusi svájci ZEW üzleti hangulatindex. Az elemzők szerint ez azt jelentheti, hogy a korábbi, lendületes gazdaságnövekedéssel kapcsolatos derűlátást tovább mérsékelte a svájci frank erősödése.

A ZEW-mutató 12,5 ponttal mínusz 71,4 pontra esett augusztusra. A jelenlegi helyzet megítélését jelző almutató ugyancsak gyengült, 52,9 pontról 34,3 pontra süllyedt. Jelentősen csökkent azoknak a száma, akik kamatemelést várnak a következő hat hónapban, az erre vonatkozó alindex mínusz 11,4 pontra csökkent a júliusi plusz 18,2 pontról.

A The Times című brit lap csütörtöki számában arról számol be, hogy George Osborne brit pénzügyminiszter szerdán Zürichben aláírta a megállapodást, amely 11 hónapos tárgyalássorozat végére tett pontot. A svájci kormány beleegyezett, hogy adót vet ki azokra a britekre, akik svájci bankokban tartják pénzüket, személyazonosságukat azonban továbbra sem fedik fel.

Az egyezmény értelmében Svájc évente mintegy 3-6 milliárd fontot adhat át így a szigetországnak. Az adót a svájci bankok szedik be. Az elmúlt hónapokban a megállapodásról szóló tárgyalások miatt több brit már igyekezett Svájc helyett más adóparadicsomokba, például Szingapúrba menekíteni vagyonát, azonban ezen túl a svájci bankok értesítik Nagy-Britanniát, ha ilyen pénzmozgást észlelnek.

A BUX fél tizenkettőkor 17 890,67 ponton állt, ami a legutóbbi, szerdai záró értékéhez képest 110 pontos, 0,61 százalékos csökkenés, a csütörtöki nyitásnál 376,99 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma délelőtt 4,1 milliárd forint volt, a vezető részvények az erősödő OTP kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest. A Mol 390 forinttal, 2,31 százalékkal 16 460 forintra csökkent. Az OTP részvények ára 30 forinttal, 0,75 százalékkal 4 030 forintra erősödött. A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,60 százalékkal 499 forintra esett. A Richter papírok árfolyama 55 forinttal, 0,16 százalékkal 34.505 forintra gyengült.

Nem változtak a hitelezési trendek az idén a második negyedévben: sem a háztartási sem a vállalati hitelezés nem élénkült és a közeljövőben nem is várható fordulat -  derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből, amelyet csütörtökön ismertettek sajtótájékoztatón.

A lakáscélú hitelek iránt a második negyedévben is csökkent a keresletet, miközben a fogyasztási hitelekben a megkérdezettek 40 százaléka már élénkülésről számolt be. A lakossági hitelek feltételei érdemben nem változtak és a bankok nem is terveznek jelentősebb módosításokat, a vállalati hitelezési feltételeken azonban a következő fél évben szigorítanának a pénzintézetek.

Ezzel szemben az önkormányzati szegmens hitelezési feltételeit szigorították a bankok, amelyek széles köre érzékelt portfolióromlást és ezzel összefüggésben a hitelek átstrukturálására vonatkozó igényt.

Az idei első félévben az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény - a nemzetközi szállításnak köszönhetően - 3 százalékkal nőtt, miközben 4 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az év első hat hónapjában a helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében stagnált. Ebben az időszakban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 12 százalékkal, 4 millió főre emelkedett.

A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma négyévi visszaesést követően 17 százalékkal - 35 ezer darabra - nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezek 29 százaléka használt volt.

Akár harminc évig is eltarthat Japán közpénzügyeinek rendezése - idézi Joszano Kaoru, gazdaságért felelős államminisztert a Nikkei üzleti napilap.

Az államminiszter egy televíziós felvételen elmondta, hogy Japán várhatóan nagyon lassan emel az adószinteken annak érdekében, hogy ne jelentkezzenek negatív hatások a gazdaságban, így a közpénzügyek rendbetétele "akár 30 évig is eltarthat".

Az elemzői várakozásoknak megfelelően enyhe erősödéssel nyitottak csütörtökön az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. A londoni FTSE-100 0,88 százalékos, a frankfurti Xetra-DAX 1,11 százalékos, míg a párizsi CAC-40 0,92 százalékos többlettel állt a kereskedés első perceiben.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 266,99 pontos emelkedéssel, 18 267,66 ponton nyitott csütörtökön. A szerdai záró értékéhez képest 1,48 százalékkal erősödött. A Mol 1,78 százalékos pluszban 17 150 forinton nyitott, az MTelekom 0,59 százalékos pluszban kezdte a napot, nyitás után röviddel 505 forinton álltak a papírok. Az OTP 3,27 százalékos pluszban 4131 forinton nyitott, a Richter 1,27 százalék plusz után 35 000 forinton áll.

Markáns irányjelzés nélkül, enyhe erősödéssel nyithatnak a legfontosabb nyugat-európai tőzsdék, a kereskedést a nap folyamán nyilvánosságra hozott adatok befolyásolhatják. A Cantor Index elemzői szerint a londoni FTSE-100 0,29 százalékos, a frankfurti Xetra-DAX 0,16 százalékos, míg a párizsi CAC-40 0,19 százalékos erősödéssel nyithat csütörtökön.

Határozott iránymutatás nélkül kezdődhet csütörtökön a kereskedés, a piacokat elsősorban a nap folyamán nyilvánosságra kerülő makrogazdasági adatok befolyásolhatják, bár jelentősebb lökést minden bizonnyal Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének pénteki beszéde okozhat. A csütörtöki adatok közül fontos lehet a GFK kutatóintézet német fogyasztói bizalmi indexének szeptemberi értéke, az amerikai heti munkanélküli segélykérelmek száma, illetve késő este a júliusi japán inflációs adat. (MTI)

Valamennyi fontosabb nemzetközi devizanemmel szemben stagnált csütörtök reggelre a forint a bankközi piacon. Az eurót 272,80 forinton jegyzik a tegnap esti 272,78 forint után, a svájci frank pedig 238,16 forint a szerda esti 238,19 forintot követően.

Az amerikai dollárt 189,41 forinton jegyezték csütörtök reggel az esti 189,25 forinttal szemben, a japán jen pedig 2,4603 forintot ér a 12 órával korábbi 2,4631 forint után.

A piacok a Federal Reserve elnökének pénteki, közép-európai idő szerint délután négyre időzített megszólalását várják. Konkrétan arra kíváncsiak, hogy lesz-e QE3, azaz beindítja-e Fed a mennyiségi lazítás harmadik körét vagy sem. Ha a befektetők pozitívan fogadják Bernanke bejelentését, az a feltörekvő piacokra, így a forintra is kedvező hatással lehet.