Tovább lassult a növekedés az eurózónában - derül ki az Eurostat által frissen közzétett adatokból. A második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal növekedett a gazdaság, ami 0,7 százalékpontos lassulást jelent az első negyedévhez képest. A szakértők minimálisan magasabb, 1,8 százalékos növekedést vártak.

A fő nyugat-európai értéktőzsdék a várakozásoktól elmaradó német GDP-növekedési adatokra lejtőn kezdtek kedd reggel, rácáfolva a további, óvatos javulást jósló előrejelzésekre.

Az egy százalék feletti veszteségben kezdő frankfurti Xetra DAX index a kereskedés első órájának végén már a két százalékos mínusz felé közelített. A londoni FTSE-100 index egy százalékos veszteség környezetében járt 0,72 százalékos mínusz után, a párizsi CAC-40 index pedig egy százalék alattiról kettő százalék közelire növelte veszteségét.

A főbb európai részvények árfolyamát követő EU Stoxx 50 index 1,70 százalékos veszteségben járt a kereskedés első órájának végén, az FTSEurofirst 300 index több mint egy százalékot, az MSCI világindex közel egy százalékot veszített. (MTI)

Miközben a magyar gazdaság a második negyedévben a vártnál jóval kisebb mértékben, csak 1,5 százalékkal nőtt, a cseh és a szlovák GDP alakulása megfelelt a várakozásoknak. A cseh gazdaság 2,4 százalékkal, míg a szlovák GDP 3,3 százalékkal bővült az idei második negyedévben, írja a Portfolio.hu.

A svájci jegybank (SNB) nem kommentálja azokat a pletykákat, miszerint a határidős piacon igyekszik kordában tartani az árfolyamokat - idézi a Reuters hírügynökség a jegybank szóvivőjének szavait. A hírügynökség beszámolója szerint kedden olyan szóbeszéd terjedt el a piaci szereplők körében, hogy a svájci jegybank a határidős piacon igyekszik féken tartani az árfolyamot. "Nem kommentáljuk a hírt" - nyilatkozta a jegybank szóvivője. A hírügynökség tudósítása emlékeztet arra, hogy az SNB 2009 márciusa és 2010 júniusa között masszív devizapiaci intervenciókat hajtott végre a frank gyengítése érdekében, sikertelenül és eközben óriási veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a jegybank. (Portfolio.hu)

A budapesti részvényindex az elmúlt percekben az addig 1 százalék körüli mínuszról gyorsan 2,2 százalékos, négyszáz pontot meghaladó esésbe váltott. AZ OTP 4300 forint alá került, ami 3,5 százalékosnál nagyobb mínuszt jelent, de mindegyik nagy részvény esik.

A július végéig eltelt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási többlete a GDP 5,7 százaléka, 1574 milliárd forint volt. Az év első félévének végén az államháztartás maastrichti  adóssága a GDP 76,8 százaléka, 21 285 milliárd forint volt, jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján kedden.

A magyarországi agrártermékek termelőiár-szintje 2011 júniusában 35,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál - közölte a KSH. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 46,7, az élő állatok és állati termékeké 15,0 százalékkal emelkedett. 2011. január-júniusban az előző év azonos időszakához mérten az agrártermékek termelőiár-szintje 41,4, a növényi termékek ára 56,6, az élő állatok és állati termékeké 15,6 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai pedig 15,5 százalékkal voltak magasabbak.

A svájci jegybank szóvivője nem kommentálta azt a kedden elterjedt szóbeszédet, miszerint a jegybank a határidős piacon igyekszik féken tartani az árfolyamot.

A Reuters híre 9 óra után jelent meg, ezt követően lépett a gyengülés útjára a frank, az euróval szemben egészen az 1,13-as szintig emelkedett árfolyama. (portfolio.hu)

A vártnál rosszabb GDP-adat nyomán enyhén gyengült a forint árfolyama kedd reggel. A hajnali 236,5 forint körüli szintről 240 fölé emelkedett, majd visszatért a 238-239 forintos tartományba a svájci frank ára. Az euró a 269 környéki szintről 271 közelébe emelkedett, majd visszatért 270 környékére.

Az euróövezeti válsággal kapcsolatos kérdések valószínűleg teljesen háttérbe szorítják a külpolitikát a német kancellár és a francia államfő keddi, párizsi találkozóján. A nyári szabadságát mindenekelőtt a válság miatt megszakító Angela Merkel villámlátogatásra utazik a francia fővárosba, ahol Nicolas Sarkozy elnökkel az euróövezeti térséggel kapcsolatosan a nagyobb költségvetési fegyelmet, valamint az adósságválság jobb menedzselését célzó intézkedésekről tárgyal. Központi téma lesz ugyanakkor a tervezett közös eurókötvények ügye. A nagy adóságokkal küszködő országok számára kedvező eurókötvények kibocsátását Nicolas Sarkozy államfő támogatja, a német kormány azonban ellenzi. (MTI)

A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 21,02 pontos, 0,23 százalékos napi többlettel 9 107,43 ponton zárt, 10,96 százalékkal az év végi értéke alatt. A mutató július 28-a óta ismét 10.000 pont alatt van, ezt a március 11-i földrengés és szökőár óta csak háromszor haladta meg rövid, néhánynapos időszakokra.

A tokiói tőzsdezárás idejére a hongkongi értéktőzsde Hang Seng mutatója 0,21 százalékos javulással 20 301,96 pontnál, a kínai Shanghai Composite 0,27 százalékos csökkenéssel 2 619,63 pontnál, a szöuli Kospi 4,59 százalékos fellendüléssel 1 875,66 pontnál, az indiai Sensex 0,88 százalékos erősödéssel 16 988,40 pontnál tartott.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 18 777,97 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest 0,33 százalékkal gyengült.

A fő nyugat-európai értéktőzsdék  lejtőn kezdtek kedd reggel, rácáfolva a további, óvatos javulást jósló előrejelzésekre. A rossz indulást az okozta, hogy a korábban reggel megjelent, második negyedévi német GDP-növekedési adatok rosszabbak voltak a vártnál.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,72 százalékos mínuszban, a frankfurti DAX-30 1,26 százalékos veszteségben, a párizsi CAC-40 0,89 százalékos visszaesésben volt nyitás után a hétfői záróhoz képest.

Németország hazai összterméke (GDP) a második negyedévben reálértékben 0,1 százalékkal haladta meg az első negyedévit szezonális és munkanap-kiigazítással, illetve 2,7 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Tavaly a német GDP 3,6 százalékkal nőtt munkanap-kiigazítással, előzőleg, 2009-ben 5,1 százalékkal visszaesett.

Az értékpapír- és devizapiacokon enyhülő feszültség és az amerikai gazdasági fellendüléssel, ezzel együtt az olajkereslet alakulásával szembeni kételyek oldódása erősödéshez segítette hétfőn az olajárakat.

Az elmúlt héten a WTI és a Brent nyersolaj is már sorban a harmadik egymást követő hetet zárta árcsökkenéssel.

Hétfőn a WTI nyersolaj legközelebbi teljesítésű határidős jegyzése hordónként 86,47 dollár, 1,09 dollárral, 1,28 százalékkal magasabb a pénteki zárásnál. A Brent nyersolaj legközelebbi teljesítésű határidős jegyzése 108,88 dollár hordónként, 85 centtel, 0,79 százalékkal magasabb a pénteki zárásnál. (MTI)

Az előző negyedévi becslésnek a duplájára, 30 százalékra nőtt az esélye annak, hogy az Egyesült Államok újabb recesszióba süllyedhet - közölte  39 vezető közgazdász előrejelzésit átlagolva a USA Today hétfőn. A lap által megkérdezett szakemberek szerint ha sikerül is elkerülni az újabb válságot, jövőre az amerikai gazdaság várhatóan mindössze 2,5 százalékkal növekszik majd, ami jelentős visszalépés az áprilisban jósolt 3,1 százalékhoz képest. A gazdaságnak legkevesebb 3 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy a jelentősebben csökkenjen a munkanélküliség. A közgazdászok szerint a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 9,1 százalékról a jövő év közepére csak 8,8 százalékra csökken majd, szemben a korábban becsült 8,2 százalékkal.

A főbb európai tőzsdék hétfőn újabb nyereséggel tetézték pénteki 3-4 százalékos erősödésüket. A londoni FTSE-100 index 5350,58 ponton zárt 30,55 pontos, 0,57 százalékos erősödés után, a frankfurti Xetra DAX index 24,50 ponttal, 0,41 százalékkal 6022,24 pontra emelkedett, a párizsi CAC-40 index 3239,06 ponton fejezte be a kereskedést 25,18 pont, azaz 0,78 százalék emelkedéssel. A vezető európai részvények árfolyamát követő Stoxx Europe 600 index 0,2 százalékkal emelkedett hétfőn. (MTI)

A budapesti részvényindex 18 840,2 ponton zárt, ami 4,5 százalékkal, 807,7 ponttal több a pénteki záróértékénél. A főbb részvények közül mindegyik erősödött, a Mol 6,7, az OTP 6, a Magyar Telekom 4,1, a Richter pedig 0,8 százalékkal.

Rendületlen a forint erősödése, az euró már 270 alatt, 269,63 forintnál, a svájci frank pedig 238,81 forintnál jár.

Több mint nyolcszázalékos pluszba erősödött a Mol: zárás előtt szűk egy órával 17 775 forinton állnak a részvények, 8,4 százalékkal magasabban a pénteki zárásnál. Az OTP 5,9 százalékos pluszban van, 4448 forintba kerül, a BUX csaknem 900 pontot emelkedett.

A svájci frankkal szemben nagyjából 3,3 százalékot erősödött a mai devizapiaci kereskedésben a forint, a frank ára 238-239 forint között van. Az euróval szemben is erősödik a pénzünk, a 270 forint körüli árfolyam 1,3 százalékkal jobb a reggelinél. A térségbeli devizák nem tudják tartani a tempót a forinttal, a cseh korona 0,4 százalékot gyengült ma, az eddig gyengülő zloty most váltott kis pluszba.

Az Európai Központi Bank 22 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az elmúlt héten - közölte a szervezet rendes heti tájékoztatójában hétfőn. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az augusztus 4-i kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szervezet kormányzótanácsa a válság elején elindított program újjáélesztése mellett döntött. A bejelentés előtt az EKB már 18 hete nem folytatott intervenciót a másodlagos kötvénypiacon.

A jelentés azokat az ügyleteket tartalmazza, amelyeket az előző héten zárt le az EKB. Így tartalmazza azokat az augusztus 4-5-i portugál és ír államkötvény-vásárlásokat, amelyek az előző heti bulletinben még nem jelentek meg. Az adat azonban vélhetően nem tartalmazza a csütörtökön, illetve  pénteken megindított esetleges tranzakciókat. (MTI)

Emelkedő indexekkel indult a kereskedés hétfőn az amerikai értékpapírpiacokon. New Yorkban a DJIA-30 index 1,03 százalékos, a S&P-500 index 0,87 százalékos, a Nasdaq Composite index 0,71 százalékos erősödést mutatott a kereskedés kezdetén.

A Wall Street indexei történetük egyik legszélsőségesebb ingadozásokkal teli hetét zárták pénteken, mérsékelt erősödéssel. A DJIA-30 csütörtöki 435 pontos nyereségével 115 éves történetében első alkalommal esett át  négy egymást követő kereskedési napon 400 pontot meghaladó változáson. Az index 11,1 százalékot veszített három egymást követő veszteséges héten. A S&P-500 index három hét alatt 12 százalékot veszített. (MTI)

Bár a piacokon napok óta gyengül a frank a hírek miatt, amik arról szólnak, hogy a svájci jegybank erőteljes lépéseket tervez, a hosszútávú hatás nem garantált. "A piac azonnal támadná az új árfolyamküszöböt vagy az átmeneti árfolyamrögzítést" - magyarázta a Wall Street Journalnak Stephen Jen, a londoni SLJ Macro Partners alapítója, aki szerint ez a lépés nem vet véget a menedékszerű vásárlásoknak a frank piacán. A spekulánsok szeretik, ha a döntéshozók egy olyan vonalat húznak meg, amelyet nem biztos, hogy tartani tudnak - tette hozzá a szakértő. A lap felidézi, hogy a gyakorlatban ez úgy működne, hogy a jegybank az árfolyamküszöb elérése esetén frankgyengítő intervencióba kezd, vagyis eurót vásárol majd frank ellenében. A cikk szerint a jegybanki intervenciók hatásosabbak, ha több központi bank koordináltan lép fel. David Kohl, a Julius Baer közgazdásza ezért okosnak tartja azt a megoldást, ha az EKB és az SNB közösen avatkozna be a devizapiacon. (Portfolio.hu)

Ritka mostanában a pozitív költségvetési egyenlegről szóló hír az eurózónában: az észt költségvetés GDP-arányosan 0,7 százalékos, azaz 116 millió eurós többlettel zárta az első félévet az ország pénzügyminisztériuma szerint. Egy évvel korábban még 278,7 millió eurós hiánya volt a tallini kormányzatnak. Tavaly egész évben 0,1 százalékos többletet ért el a költségvetés, idén év végére pedig 0,4 százalékos hiány alakulhat ki. (MTI)

Az angol bizalmi index csökkenése után újabb rossz hír érkezett, ezúttal az Egyesült Államokból. A Portfolio.hu beszámolója szerint jelentősen nőtt a feldolgozóipari szereplők pesszimizmusa az Egyesült Államokban. A New York-i Fed augusztusi felmérésének főindexe -3,8 pontról -7,7 pontra csökkent, holott a várakozás -0,4 pont volt.

Bár a piacok jól teljesítenek, érkeznek rossz hírek is: csökkent az üzleti bizalom indexe Nagy-Britanniában két, hétfőn nyilvánosságra hozott kutatás szerint. A brit üzleti bizalom indexe a BDO adatai alapján a júniusi 95,6 értékről 95,1 pontra csökkent, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hónapban a legalacsonyabb értéket mutatta január óta. A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) szerint a harmadik negyedévben várhatóan több munkaadó dönt a leépítés mellett, mint amennyi új alkalmazottak felvételét tervezi. A BDO és a CIPD egyaránt úgy látja, hogy a visszaesés oka főként az, hogy a gyáripar nem túl stabil. (MTI)

Az európai tőzsdéken a dél körüli esés után stabilizálódtak az indexek, most a londoni FTSE 0,24, a német Dax 0,66, a francia Cac 40 pedig 0,2 százalékos pluszban jár.