A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 132,91 pontos, 0,73 százalékos csökkenéssel, 18 000,67 ponton zárt szerdán.  A Mol 1,71 százalékos mínuszban 16 905 forinton zárta a napot, az MTelekom 501 forintos pluszban 0,20 százalékon zárt, az OTP 1,62 százalékos plusz után 4065 forinton búcsúzott a naptól. A Richter 0,7 százalékos mínusz után 34 755 forinton állt nap végén.

Erősödött a forint szerdán délutánra a főbb devizákkal szemben.

A svájci frankot 238,51 forinton jegyezték szerdán délután négy órakor a bankközi kereskedelemben a kedd délutáni 239,63 forinttal szemben. Szerdán napközben 237,30 és 239,30 forint között mozgott az árfolyam.

A svájci frank forintban a hét eleje óta nagyjából az elmúlt héten is jellemző 238 forintos jegyzés körüli tartományban ingadozik 234 és 244 forintos szélső értékekkel. Két héttel ezelőtt csütörtökön a svájci frank 270 forint felett új árfolyamrekordot állított be.

Az eurót délután 271,68 forinton jegyezték a kedd délutáni 272,15 forint után, a dollár jegyzése 187,89 forintra csökkent 188,95 forintról, a jennel szemben pedig a forint 2,4550-ös jegyzésre erősödött 2,4669-ről.

A svájci frankot szerdán délután 32,51 százalékkal, az eurót 8,67 százalékkal, a japán jent pedig 22,75 százalékkal jegyezték a devizahitelek rögzített törlesztési árfolyama felett.

Javított Csehország adóskockázati besorolásán a Standard & Poor's hitelminősítő - közölte a szervezet szerdán.

Az S&P a korábbi "A"-ról "AA-"-ra javította a hosszú távú külföldi devizaadósi besorolását, míg hosszú távú koronaadósi minősítését "A+"-ról "AA"-ra emelte. Valamennyi osztályzat stabil kilátásokkal párosul. A szervezet elsősorban új módszertanára hivatkozott a döntés közlésekor, amely a gazdasági tényezők mellett nagyobb hangsúly fektet a központi kormányzat politikai és gazdasági helyzetére.

Júliusban 4 százalékkal nőtt a tartós cikkek rendelésállománya az USA-ban, ám az emelkedés jórészt csak a járműiparra volt jellemző. A konszenzus 1,9 százalék volt. A járművektől tisztított alindex 0,7 százalékos emelkedést jelzett, a várt 0,5 százalékos csökkenéssel szemben. A többi szegmensben azonban jellemzően gyengült a kereslet. A telekommunikációs berendezéseket gyártó vállalatok rendelésállománya 24,8, a számítógépgyártóké pedig 7,4 százalékkal csökkent. (portfolio.hu)

Jelenleg semmi sem indokolja, hogy a Cseh Nemzeti Bank emeljen irányadó kamatlábán, mivel a dezinflációs lendület lehetővé teszi, hogy a következő évig változatlanul hagyja monetáris politikáját - mondta Mojmir Hampl, a Cseh Nemzeti Bank elnökhelyettese egy konferencián szerdán.

A cseh központi bank monetáris tanácsa augusztusi kamatdöntő ülésén sem változtatott irányadó kamatlábán, 2010. májusa óta 0,75 százalékon van.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 211,90 pontos nyitás után gyengült szerdán kora délutánig. A BUX fél háromkor 18 081,91 ponton állt, ami a keddi záró értékéhez képest 51,67 pontos, 0,28 százalékos csökkenés, a szerdai nyitásnál 263,57 ponttal alacsonyabb.

A részvénypiac forgalma fél háromig 3,9 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen változtak az előző napi záráshoz képest. A Mol 245 forinttal, 1,42 százalékkal 16 955 forintra csökkent, 755,7 millió forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 30 forinttal, 0,75 százalékkal 4 030 forintra erősödött, forgalmuk 2,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,40 százalékkal 502 forintra nőtt, forgalma 47,5 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 250 forinttal, 0,71 százalékkal 34 750 forintra esett, a részvények forgalma 261,0 millió forintot ért el.

Az EU-ban és az euróövezetben is csökkent júniusban a feldolgozóipari új megrendelések állománya. Az Eurostat adatai szerint éves összevetésben Magyarországon volt a legnagyobb visszaesés.

A huszonheteknél 0,3 százalékkal, a 17 tagú euróövezetben 0,7 százalékkal csökkent az új rendelések állománya júniusban az egy hónappal korábbihoz képest. Ugyanakkor éves összevetésben bővülést regisztrált az uniós statisztikai hivatal, az EU egészében 8,5 százalékos, az euróövezetben 11,1 százalékos volt a növekedés.

Éves összehasonlításban csupán 5 tagországban csökkent az új rendelések állománya az elérhető adatok szerint. A legnagyobb mértékű, 8,3 százalékos visszaesés Magyarországon volt. A második és a harmadik Dánia és Görögország, egyaránt 6 százalékos mínusszal - áll az Eurostat jelentésében.

A magas ausztriai infláció aggodalomra ad okot, mivel negatív hatással van az osztrák emberek vásárlóerejére, illetve ronthat az ország jövőbeli növekedési ütemén - figyelmeztetett Maria Fekter, Ausztria pénzügyminisztere, és Christoph Leitl, az osztrák kereskedelmi kamara elnöke közös közleményben szerdán.

A szakemberek kifejtik: "Ausztriában van az euróövezet harmadik legmagasabb inflációja. Ezért a szövetségi kormány a jövőben jobban figyelembe veszi, hogy egyes lépései miként hatnak az inflációra. A költségvetésről zajló tárgyalásokon is szóba kerül".

Júliusban a 2008 óta tapasztalt legmagasabb szintre, 3,5 százalékra szökött az éves infláció Ausztriában.

Soha nem látott magasságba emelkedett Görögország kétéves állampapír hozama, mivel 200 bázispontos ugrás után 42 százaléknál jár, írja a Portfolio.hu. Közben a görög csődkockázati mutató is vészesen emelkedik. Görögország piaci megítélésének mai, drámai romlása mögött az a hír áll, miszerint Finnország görög állami vagyont, vállalatokat és ingatlanokat kaphatna a második görög mentőcsomag visszafizetési biztosítékaként.

Megerősítette Szlovákia adósságainak besorolását, és a kilátásokat stabilról pozitívra változtatta a Standard and Poor's hitelminősítő. A hosszú lejáratú szlovák adósságok jelenleg A+ kategóriában vannak.

A kilátásjavulás indoka az S&P szerint, hogy a tavaly kormányra került koalíció elkötelezett a költségvetési konszolidáció ügye mellett, illetve folytatódhat az évtizede tartó gazdasági reform. Ha mindezek jól haladnak, vagyis a szlovák kormány az S&P feltételezése szerint tudja csökkenteni a hiányt (az S&P 2013-ben 4 százalékos hiányt vár, azaz valamivel magasabb, mint a kormány, amely 2013-ra 3 százalék alatt jelölte meg a hiánycélt), stabilizálja az államadósságot és folytatja a munkaerő-piac és az üzleti környezet reformját, akkor jöhet a felminősítés. Ellenkező esetben viszont, vagyis ha a kormány késlekedik a konszolidációval és a reformokkal, akkor a jelenlegi szinten stabilizálódhat az ország minősítése.(portfolio.hu)

Az eurózóna tagországok kormányai újabb tervet tárgyalnak, amely szerint a második görög mentőcsomag visszafizetési biztosítékaként görög állami vagyont, vállalatokat és ingatlanokat kaphatna Finnország, miután a pénzbeli letétet többen nem tartják elfogadhatónak - tudta meg a Wall Street Journal. A görög állami vagyon garanciaként való beszámítása azonban több akadályba is ütközhet: egyrészt a görög kormány ambiciózus privatizációs tervei miatt, amellyel a költségvetés bevételeit egészítenék ki, kevés lehet az ilyen felajánlható eszköz, másrészt a komplikált görög jogrendszer miatt nem tisztázott bizonyos ingatlanok hovatartozása. (Portfolio.hu)

Az olasz tőzsdefelügyelet (Consob) felszólította a Moody's és a Standard and Poor's hitelminősítőket, hogy tartsák be az európai szabályokat. Az elmúlt hetekben a két hitelminősítőnél lefolytatott vizsgálatból ugyanis a Consob szerint az derült ki, hogy nem az európai szabványok alapján végzik a munkájukat. Ezt a felügyelet megírta az európai uniós tőkepiaci felügyeleti szervnek, az ESMA-nak is. A Fitch üzleti gyakorlatát még vizsgálja a Consob. A felügyelet vezetője veszélyesnek minősítette a hitelminősítőket "a temérdek érdekellentét, az áttekinthetetlen munkamódszer, a rengeteg elkövetett hiba miatt, és azért, mert nem függetlenek". (MTI)

Az Európai Unióban és az euróövezetben is csökkent júniusban a feldolgozóipari új megrendelések állománya. Az Eurostat szerdán közölt adatai szerint éves összevetésben Magyarországon volt a legnagyobb visszaesés. A huszonheteknél 0,3 százalékkal, a 17 tagú euróövezetben 0,7 százalékkal csökkent az új rendelések állománya júniusban az egy hónappal korábbihoz képest. Ugyanakkor éves összevetésben bővülést regisztrált az uniós statisztikai hivatal, az EU egészében 8,5 százalékos, az euróövezetben 11,1 százalékos volt a növekedés. (MTI)

Németországban tovább romlott az üzleti hangulat augusztusban és rosszabb lett a vártnál is - derül ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerdán bemutatott felméréséből. A csökkenés mértéke havi szinten a legnagyobb 2008 novembere óta, amikor a német gazdaság még recesszióban volt.

A hétezer vállalat megkérdezése alapján számolt átfogó augusztusi hangulatmutató 108,7 pontra csökkent a júliusi 112,9 pontról, miközben elemzők 111 pontot vártak. A jelenlegi helyzet megítélésének a mutatója 118,1 pont lett a júliusi 121,4 ponttal, illetve a 120 pontos elemzői várakozásokkal szemben. A fél éves várakozások indexe 100,1 pontra csökkent 105 pontról, elemzők itt 103 pontot vártak. (MTI)

Lengyelországban a vártnál szerényebben csökkent a munkanélküliség júliusban. A kiskereskedelmi forgalom éves szinten ugyan nőtt  a hónapban, de lassabban a júniusinál és a szakértők becslésénél.

A munkanélküliség 11,7 százalékra mérséklődött a júniusi 11,8 százalékról (május 12,2 százalék) - közölte szerdán az ország statisztikai hivatala. A szakértő kisebb, 11,6 százalékos júliusi rátára számítottak.

Lengyelországban a munkanélküliség 2003-ban tetőzött 20,7 százalékon, idén januárban 13 százalék volt. A kiskereskedelmi forgalom  8,2 százalékkal bővült éves szinten júliusban, ami lassulás a júniusi 10,9 százalékhoz képest.

Leolvadtak a kezdeti pluszok a fontosabb nyugat-európai tőzsdéken a kereskedés első órájának elteltével.

A londoni FTSE-100 mutató mindössze 0,05 százalékos emelkedésben volt, míg a napot még 0,47 százalékos növekedéssel kezdte. A frankfurti DAX-30 index 0,8 százalékos pluszt mutatott, reggel 0,97 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC-40 0,82 százalékkal volt magasabb keddi záróértékénél, a kereskedés elején a mutató 1,02 százalékkal emelkedett.

Elemzők szerint a gyengülésben a japán leminősítés, valamint a vártnál rosszabb németországi Ifo-adat játszhatott szerepet.

A japán kormány 100 milliárd dolláros hitelprogramot hagyott jóvá az erős jen kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozására a vállalatoknak, amit azok tengerentúli felvásárlásokra, energia beszerzési célokra használhatnak fel.

A japán pénzügyminiszter által szerdán hajnalban ismertetett, egy évig tartó program keretében a cégek jeneszközeiket devizára válthatják. A program keretében a kormány a JBIC állami banknak utalja át a szükséges devizaforrást, amely azt hitel formájában helyezi ki a kereskedelmi bankokhoz.

A várakozásoknak megfelelően emelkedéssel kezdték a szerdai kereskedést az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. A londoni FTSE-100 mutató 0,47 százalékkal, a frankfurti DAX-30 index 0,97 százalékkal, a párizsi CAC-40 mutató 1,02 százalékkal emelkedett a kereskedés első perceiben. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 211,90 pontos emelkedéssel, 18.345,48 ponton nyitott, ez a keddi záróértékhez képest 1,17 százalékos erősödést jelent.

A világtendenciával ellentétben szerdán többnyire gyengültek a vezető ázsiai tőzsdemutatók, miután a Moody's Investors Service leminősítette Japán devizában és hazai valutában kibocsátott kormánykötvényeit a hatalmas költségvetési hiányra és az ország növekvő eladósodására hivatkozva.

Tokióban a Nikkei a nap folyamán még pluszban volt a kedvező nemzetközi hangulat hatására, a kereskedés végére azonban 1,1 százalékos csökkenéssel 8.639,61 ponton zárt. A szöuli Kospi 0,1 százalékos csökkenéssel fejezte be a kereskedést. A hongkongi Hang Seng 0,8 százalékos mínuszban volt, a sanghaji összetett mutató 0,2 százalékkal emelkedett. (MTI)

Szerdán folytatódhat az európai tőzsdeindexek erősödése, a befektetők arra számítanak, hogy az amerikai Fed további mennyiségi enyhítést fog bejelenteni a héten. A kereskedés kezdete előtt két órával piaci elemzők arra számítanak, hogy a londoni FTSE-100 0,08 százalékkal, a frankfurti DAX-30 1,1 százalékkal, a párizsi CAC-40 is 1,1 százalékkal emelkedik nyitáskor. (MTI)

Árnyalatnyit erősödött a forint a főbb devizákhoz képest szerda reggelre a nemzetközi bankközi piacon. Reggel 7 óra körül az euró 271,33 forintot ért a bankközi kereskedelemben a kedd esti 271,90 forintot követően. Kereskedők elmondták, hogy a forint árfolyamát - amint eddig - a következőkben is a nemzetközi hangulat, a kockázatvállalási hajlandóság alakulása fogja megszabni. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának döntése, amellyel változatlanul hagyta a 6 százalékos alapkamatot, nem befolyásolta a kereskedést a forint piacán. A svájci frank 237,05 forint volt szerda reggel, míg kedden este 238,97 forint. A dollárt 188,16 forinton jegyezték a kedd esti 188,47 forintot követően. Egy japán jen 2,4575 forint volt, kedd este 2,4606 forint.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 27,79 pontos, 0,15 százalékos emelkedéssel, 18 133,58 ponton zárt kedden. A Mol 17 190 forinton zárta a napot, 2,32 százalékos pluszban, az MTelekom 2,73 százalékos mínuszban 498 forinton zárt. Az OTP 1,6 százalék pluszban 3991 forinton búcsúzott a naptól, a Richter papírjaiért 34 605 forintot adtak, 3,31 százalékos mínusz után.

Václav Klaus cseh köztársasági elnök szerint Prágában nincs tervben, hogy a Cseh Köztársaság minél hamarabb csatlakozzon a pénzügyi válsággal küszködő euróövezethez.

"Az Európai Unió válsága annak következménye, hogy a közös pénznem kényszerzubbonyában lévő országok rendkívül sok mindenben eltérnek egymástól" - mondta Klaus újságíróknak.

Elvesztette napközbeni nyereségét délutánra a forint, az eurót 272 forint felett, a svájci frankot 239 forint felett jegyezték délután a bankközi kereskedésben.

A svájci frank délután 239,63 forintot ért a hétfő délutáni 239,51 forint után, kedden napközben pedig 237,10 és 240,50 forint között mozgott az árfolyama. A dollár 188,95 forintot ért délután az előző napi 189,10 forint után. A japán jent 2,4669 forinton jegyezték a hétfői 2,4632 forinttal szemben.

Nem várható újabb recesszió a világgazdaságban, és jövőre még gyorsulhat is a növekedés üteme, a német gazdaság kivitele pedig már az idén újabb csúcsra emelkedhet a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) kedden bemutatott előrejelzése szerint.

A fejlett ipari országokat terhelő államháztartási problémák és a magas nyersanyagárak ellenére a világgazdasági növekedés folytatódik, a globális GDP az idén 3,9 százalékkal, jövőre 4,1 százalékkal bővülhet.  Jövőre 9 százalékos lehet a növekedés, Németország így stabilizálhatja a Kína mögötti második helyét a legtöbbet exportáló országok listáján.

Gyengült a fogyasztói bizalom az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt augusztusban.

Az Európai Bizottság kedden ismertetett előzetes adata szerint a bizalmat mérő euróövezeti index a júliusi mínusz 11,2 pontról mínusz 16,6 pontra esett augusztusban. A szakértők kevésbé romló mutatóra, mínusz 12,5 pontra számítottak. Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban nem várható a lakossági fogyasztás jelentősebb élénkülése. A brüsszeli bizottság előzetes felmérése szerint augusztusban az unió egészében is gyengült a fogyasztói bizalom, mínusz 16,8 pontra csökkent a júliusi mínusz 12,4 pontról.