2003-ban, a devizahitelezés felfutásának kezdetén 137 ezer forint volt az átlagbér. Ez ma 211 ezer forint, a növekedés 54 százalék. Az euró árfolyama ezen két időpont között 17,5 százalékkal, míg a svájci franké 45 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az alapvető élelmiszerek, a gáz, az utazás költsége duplázódott – Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint egyszerűen kevesebb jut a törlesztőrészletekre, és ez az alapvető oka a hitelesek nehézségeinek.

Az Inforádió Aréna című műsorában a szakember hangsúlyozta: a végtörlesztés nem puszán veszteséget okoz a bankoknak, hanem számolniuk kell a forinthitelek iránti megnövekedett igényekkel is. Csakhogy miközben például Csehországban 1-1-es a hitelek és a betétek aránya, a magyar bankszektorban 100 forint betétre 140 forintnyi hitel jut. Így a bankoknak nincs elég forrása a hiteligény kielégítésére, most ennek is köszönhető, hogy akciós betétekkel próbálják ezt megteremteni. A nyolcszázalékos betéti kamatok költsége azonban drágítja a hiteleket is. A bankadó, és most a végtörlesztés visszavetette a hitelezési képességet, márpedig hitel nélkül nincs gazdasági fejlődés és új munkahely sem - mutatott rá Kovács Levente.

A főtitkár üdvözölte az újra bevezetni tervezett támogatott forinthitelt, bár véleménye szerint az erre szolgáló állami forrás elég kicsi.