2,8 milliárd fogyasztó él a fejlődő államokban, a világ népességnövekedésének 90 százaléka itt jelenik meg, ráadásul várhatóan folytatódik az elmúlt évtized gyors és töretlen gazdasági növekedése: a fejlett világ mellett egyre vonzóbb befektetési célponttá válnak a feltörekvő államok. Ráadásul ahhoz, hogy a növekedésből profitáljunk, nem is kell kockázatosnak tűnő vállalatok részvényeiből vásárolnunk, elég ha megnézzük, melyik európai vagy amerikai vállalatnak vannak jelentős érdekeltségei ezekben az országokban.
Ha arról gondolkodunk, mibe fektessük a megtakarított pénzünket, érdemes körülnézni a részvénypiacon, hiszen a vállalatok forgalmához viszonyítva jóval olcsóbbak most a részvények, mint a történelmi átlag - mondta Chris Taylor, a Schroders Alapkezelő részvény üzletágának vezetője csütörtökön, a Citibank sajtóbeszélgetésén. A következő években a fejlett világban a válságból való fokozatos kilábalás és viszonylag lassú növekedés várható, de a fejlődő országokban folytatódik az elmúlt évtized gyors növekedése.
Így a legvonzóbb befektetési célpont jelenleg a fejlődő világ a maga 2,8 milliárd fogyasztójával, dinamikus népesség- és keresletnövekedésével. A gyors bővülésből kétféleképpen profitálhatunk: vásárolhatunk közvetlenül olyan vállalatok részvényeiből, amik a fejlődő országokban működnek – bár ez általában kockázatosabb befektetés –, vagy válogathatunk olyan, elsősorban fejlett államokban működő vállalatok közül, amik jelentős érdekeltségekkel bírnak a fejlődő államokban, így lehetőséget biztosítanak arra, hogy közvetve használjuk ki a bővülést.
Ez utóbbira jó példa a Danone, ami folyamatosan terjeszkedik Kínában, ahol a változó táplálkozási szokások miatt egyre nagyobb a tejtermékek aránya az étrendben. Ezzel az iránnyal nincs egyedül: ma már az európai vállalatok bevételének mintegy harmada a fejlődő világból jön, így nem kell félnünk attól, hogy nem találunk megfelelő befektetési célpontot.
Különösen jó vétel lehet azoknak a vállalatoknak a papírjaiból vásárolni, amik a fejlődő világ rohamosan növekvő energia- vagy nyersanyagkeresletét elégítik ki. A piaci potenciált jól jelzi, hogy ha a válság alatt is évente majdnem 10 százalékkal bővülő kínai gazdaság annyi kőolajat fogyasztana lakosságarányosan, mint jelenleg az Egyesült Államok, akkor a világ teljes kínálata sem tudná kielégíteni az igényeit.
Így a szűkössé váló hagyományos mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, amik Karl Banyai, a BlackRock Alapkezelő lakossági üzletágának vezetője szerint 2050-re a kereslet kétharmadát fogják kielégíteni. "Már szó sincs arról, hogy a megújuló energiával foglalkozó cégek kizárólag az állami támogatásra támaszkodnának, a befektetés hosszabb távon a piacon is megtérül" - teszi hozzá. A technológia fejlődését jelzni, hogy az elmúlt 30 évben kevesebb mint a negyedére csökkent a megújuló energiaforrásokból előállított áram költsége.
A fejlődő világon belül sem feltétlenül csak a korábbi favoritokra érdemes figyelni, így Lydia Malaki, a Schroders Alapkezelő regionális vezetője a köztudatban élő Brazília/Oroszország/India/Kína (BRIC) helyett azt javasolja, fontoljuk meg egy új, kiemelkedő fejlődési potenciál alapján megalkotott országcsoportba - Mexikó/Indonézia/Dél-Korea/Törökország (MIST) - való befektetést.
Ugyan a fejlődő világ félelmetes növekedési és demográfiai trendeket mutat - a világ népességnövekedésének 90 százaléka Ázsiában és Afrikában jelenik meg, 2050-re pedig a Föld lakossága elérheti a 9,5 milliárd főt -, nem szabad megfeledkeznünk a fejlett államok lakosságáról sem, ahol az öregedés nyit új piacokat. Így ezekben a térségekben olyan vállalatok részvényeibe érdemes fektetni a pénzünket, amik felkészülnek az öregedő lakosság igényeinek változására, egészségügyi szolgáltatásokat vagy termékeket kínálnak.