A tárca nélküli miniszter és csapata két hét alatt a fél világot átutazza majd, találkozik az IMF-vezérrel és az unió pénzügyi biztosával is. Akikkel azonban találkozik, már előre megmondták, a hitelmegállapodás ügye egyelőre szóba sem jöhet, formálisan nincs is miről tárgyalni, mert egyelőre nem kértünk olyan hitelt, amilyet a Valutaalap adna. A tárgyalódelegációt Orbán nélkül egyébként is súlytalannak tartják.
Washington, Brüsszel, Berlin, Párizs – egyetlen hétbe sűrítve. Eredetileg ezt a feszített programot tervezte be a magyar delegáció, hogy a hazai gazdaság számára fontos pénzügyekben tárgyaljon a világ vezető gazdasági potentátjaival.
A washingtoni magyar nagykövetség hétfőn már be is jelentette, hogy lezajlottak Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és kéttagú csapatának első megbeszélései az IMF-nél. Fellegiék csütörtökig maradnak az Egyesült Államokban, a miniszter akkor találkozik Christine Lagarde IMF-főigazgatóval. A terv innentől valószínűleg módosul, mert Brüsszelben erre a hétre nem találtak időpontot fogadásukra, a tárca nélküli miniszter január 20-án találkozik Olli Rehnnel.
Az itthon fegyvertényként közölt washingtoni kapcsolatfelvételről azonban egy névtelenséget kérő, a tárgyalási folyamatban résztvevő forrásunk azt állította, hogy valójában Fellegi Tamást senki nem hívta meg Washingtonba, a magyar tárgyalódelegáció vezető egyszerűen csak „meghívatta magát”. Brüsszelből származó információink alapján ott is hasonló a helyzet: az EU sem hívta meg a magyar delegációt, ezért is húzódott sokáig az időpont egyeztetése.
Fellegit végül mindenhol fogadják, de az IMF és az EU is előzetesen jelezte: a Magyarország és a nemzetközi szervezetek közötti majdani hitel-megállapodás részleteiről ezeken az előzetesen egyeztetéseken nem tárgyalnak.
Forrásunk azt állítja, kifejezetten gyengíti a magyar tárgyalódelegáció pozícióját, hogy az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a tárgyalópartnereinkben az a meggyőződés alakult ki: Magyarország ügyeiben „még a legapróbb részletekről is a miniszterelnök dönt”. A más kormányzati szereplőkkel folyó tárgyalásokról úgy fogalmazott, a nemzetközi szervezetek illetékesei szerint „néha időpazarlásnak tűnik velük beszélni”.
Egy tavalyi budapesti egyeztetésen például Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az apróbb ügyek részletes megvitatását azzal hárította el, hogy ki kell kérnie a kormányfő véleményét, mert ő az, aki dönthet. Egy másik alkalommal az akkori tárgyalásokat vezető Fellegi Tamás azt ígérte, hogy a jegybanktörvény egyáltalán nem kerül a parlamenti napirendre, a tervezetet majd csak 2012-ben nyújtják be. A javaslat azonban nem sokkal később már a parlament előtt volt, és az el is fogadta még a múlt év végén.
Információink szerint Matolcsyt egyébként az uniós főtárgyaló, Olli Rehn már nem is fogadja el partnerének. Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a nemzetgazdasági miniszter esetében nem csupán a hangoztatott ígéretek megvalósulását érezte problémásnak, hanem azt is, hogy Matolcsy „meglehetősen komolytalanul” viszonyult a brüsszeli tárgyalásokhoz, volt például olyan eset, amikor Magyarországot érintő téma közben otthagyta a megbeszéléseket.
A mostani tárgyalódelegáció konkrét felhatalmazásáról nem adtak ki információt, Orbán Viktor a hétvégén általánosságba annyit mondott: Fellegi Tamás „minden olyan hitelformát elfogadhat”, amely segíti Magyarországot, hogy továbbra is a piacokról finanszírozza magát.
Úgy tudjuk, a miniszter még a kiutazása előtt megpróbált rendet tenni a kormány környékén, és leszögezte, hogy mostantól IMF-ügyben egyedül az számít, amit ő mond vagy tesz – épp azért, hogy enyhítse azt a nemzetközi színtéren kialakult képet, hogy bárki bármit mondhat, mert az úgysem ér semmit, amíg Orbán rá nem bólint. Úgy tudjuk, azt mondta: szeretné világossá tenni, és ez a nyilatkozatokra is vonatkozik: azért jött létre ez a tárca nélküli miniszteri pozíció, „mert kizárólagos mandátumom van a tárgyalásra kormányoldalról. Szeretném kérni önöket, hogy ha a kormány nyilatkozatot tesz az ügyben, akkor azt vegyék (figyelembe), amit az erre rendelt mandátummal rendelkező miniszter tesz” – fogalmazott.
Fellegiéknek egyébként nem Washingtonban, hanem Brüsszelben lesz nehezebb eredményt felmutatniuk. Olli Rehn már korábban leszögezte: amíg a magyar jegybank függetlenségének garantálása kapcsán nincs előrelépés, hitelről nem eshet szó a tárgyalásokon, és a magyarok csak általánosságokra szorítkozó megbeszélésekre számíthatnak.
A jegybanki függetlenség természetesen az IMF-nél is központi kérdés lehet. Forrásunk úgy fogalmazott: a Valutaalapot Brüsszelnél kevésbé foglalkoztatja egy ország közjogi rendszere, illetve annak a kedvezőtlen irányú változásai, viszont „szenvedélyesen érdekli őket a gazdasági kormányzás fékeinek és ellensúlyainak” az állapota. Ez azt vetíti előre, hogy a jegybanki szabályozás kifogásolt átírása mellett szóba fog kerülni a független költségvetési tanács megerősítése, amit egy múlt héten kiszivárgott IMF-dokumentum is tartalmaz.
A szervezetnek a hosszú távon is kiszámítható költségvetési tervezés is fontos, hogy pontosan számszerűsíthetőek legyenek a kormányzati döntések későbbi hatásai. Bár a Valutaalap az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek csorbításába közvetlenül nem szól bele, de úgy tudjuk, a szervezetnek nagyon fontos, hogy az AB korlátozások nélkül garantálhassa a magánszerződések biztonságát. (Ez a végtörlesztés és a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán teremthet feszült helyzetet.)
„A program előkészítése mindaddig nem folytatódhat, ameddig a kormány nem jelzi, hogy készenléti hitelre tart igényt” – utalt az IMF decemberi sajtóközleményére az Index kérdésére Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője, aki a fenti értesüléseinket nem akarta kommentálni. „Mindeddig nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások, és ha igen, mikor. Mielőtt a Valutaalap meghatározná a programhoz vezető út következő lépéseit, további információkra van szüksége a kormányzat szándékairól” – tette hozzá.
Kérdésünkre Ivacsenko visszautalt a decemberi tárgyalásokra, amikor az IMF delegációja jelezte, hogy csak negyedévenkénti felülvizsgálattal és előfeltételekkel járó készenléti hitelről tárgyalna. Mivel Magyarországnak nincsen szüksége sürgős pénzügyi segítségre, ezért ezt lehet elővigyázatosságiként kezelni. „Azt ismét megerősítem, hogy az igazgatótanács január 18-ai ülésén kizárólag az országjelentések értékelése lesz napirenden” – mondta a delegációvezető.