A kormány olyan intézkedések megtételére szólította fel a minisztereket, amik csökkentik az idei és jövő évi hiányt, hogy az megfeleljen a konvergenciaprogramban vállalt céloknak. Várható, hogy ezek az intézkedések lesznek az alapjai annak a csomagnak, amit a kormány magával visz az IMF-tárgyalásokra.
„Az idén százmilliárdos, jövőre pedig akár több százmilliárdos kiigazításra lehet szükség ahhoz, hogy a kormány tartani tudja a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélokat” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője, miután a Magyar Közlönyben megjelent, hogy több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükségesek.
A minisztereknek javaslatot kell tenniük egyebek mellett a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának – a 2012-eshez viszonyított – csökkentésére. A határidő pedig sürgős: a BKV 2013-as csökkentését három miniszternek, a fejlesztésinek, a nemzetgazdaságinak és a belügyminiszternek, február végéig kell megterveznie.
Emellett a legújabb kormánydöntés szerint legkésőbb 2013 közepén pedig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert – a Széll-terv még 2013 januárját írta elő, de nemrég még olyan javaslat volt a kormány előtt, amely 2014-es bevezetéssel számolt. Az e-útdíj a bevezetés utáni első teljes évben akár önmagában képest százmilliárd forintos állami bevételre – azonban korántsem biztos, hogy ez a költségvetés egyenlegét javítja. Az NFM és az NGM tavaly tavasz óta csatázik, hová folyjon be ez a pénz; a dolgok mostani állása szerint lehet, hogy előbbihez tartozik majd.
Rögzíti a dokumentum a kormányzati beszerzési stopot is. A beszerzési tilalmat csak rendkívül indokolt, egyedi esetekben lehet feloldani, erről Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár dönt a kincstár vezetőjének véleménye alapján, írja a hvg.hu. Ez szintén Matolcsy György kormányzati súlyának csökkenését jelzi, ilyen feladatot ugyanis általában a költségvetésrt felelős miniszter szokott ellátni.
Kondrát Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén a túlzott deficit eljárás miatt kiigazításra nem lenne szükség, hiszen a 3 százalékos küszöbérték alatti hiánycél teljesülhet, az EU szerint is. A konvergenciaprogramban azonban a kormány azt vállalta, hogy a hiány az idén GDP-arányosan 2,5 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra csökken, ehhez pedig már kell a megtakarítás. Az elemző szerint százmilliárdos évközbeni kiigazítást „össze lehet szedni”, ennek hatása azonban nem mindig tartós.
Cséfalvay Zoltán is foglalkozott a deficit mértékével kedden. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára Brüsszelben az EU-tagországok versenyképességi minisztereinek találkozóját követően kifejtette véleményét, miszerint a gyakorlatban nem kerül sor arra, hogy Magyarország a túlzottan magas államháztartási hiány miatti szankcióként ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz.
Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós prognózisok szerint jövőre a magyar államháztartási hiány a GDP 3,25 százaléka lesz, Magyarország szerint viszont tartható a három százalék, a különbség hetvenmilliárd forint.