Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter azt kéri Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől, hogy a képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását.

Varga Mihály szombaton az MTI-nek azt mondta: az elmúlt napok jegybanktörvényt érintő felvetései, valamint a IMF/EU-tárgyalások előkészítése miatt fordult ezzel a kéréssel Rogán Antalhoz.

Mint megírtuk, a parlament hétfőn úgy készült átírni a jegybanktörvényt, hogy az az Európai Unió jogi elvárásainak ugyan megfeleljen, de a szigorúbb követelményeket támasztó Európai Központi Bank irányelveinek nem.  Utóbbi ugyan csak szakmai állásfoglalásokat fogalmazhat meg az ügyben, viszont az IMF több vitás pontban az EKB álláspontját osztja. Most ez akasztja a hitelkérelmünket. 

 A huzavona a legrosszabbkor, a görög és a spanyol válság rohamos mélyülésével párhuzamosan zajlik. A héten ezek a hatások együttesen lökték négyhavi mélypontjára a forintot.

A kérdésben legszigorúbb álláspontot képviselő EKB a jegybanktörvény csütörtökön elküldött értékelésében kiemelte: gondja van a Monetáris Tanács létszámának és jogköreinek a tervezett változtatásával, a kormány által kinevezhető harmadik MNB alelnök vagy az MNB döntéshozók béreivel kapcsolatos jogszabályrészekkel. (Interjúnkból megtudhatja, hogy mit gondol a vitás ügyekről Simor András jegybankelnök.)

A kormány eddig úgy tett, mintha nem tudná: csak akkor tárgyalhat a Valutaalappal a hitelkérelemről, ha a Brüsszeli kérések mellett az IMF kéréseit is átvezeti a törvényen. Az április Orbán-Barroso megbeszélés óta kis túlzással naponta ismételgetik a kormányzati illetékesek, hogy céljuk a mielőbbi megállapodás az IMF-fel. Rogán Antal április végén úgy vélte, június végére meg is egyezhetünk.

A nyilatkozatok szerint a kormány a brüsszeli elvárásokat törvénybe ültető hétfői szavazás után azonnal megkezdené a tárgyalást, erre azonban a vitás pontok miatt jelen pillanatban semmi esély. Emiatt kérhette a végszavazás elszalasztását Varga Rogántól.

A politikus, akit június 2-i hatállyal neveztek ki tárca nélküli, és hétfőn teszi le miniszteri esküjét a parlamentben - utalt arra, hogy a jegybanktörvényről szóló végszavazásra június 4-én, hétfőn kerülne sor az Országgyűlésben.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek pénteken.

A parlament honlapján olvasható javaslat szerint kikerülne a törvényből az a paragrafus, hogy a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein.

Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.     A törvényjavaslat az Európai Bizottság és a magyar kormány egyeztetése után született, és a bizottság szerint ezzel a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós jogszabályokkal. Így a testület lezárja a kötelezettségszegési eljárást. Az Európai Bizottság döntése alapján  a törvénymódosítások jogerőre emelkedését követően kezdődhetnek meg a formális IMF/EU-tárgyalások. Az EB április 25-i döntése után a Nemzetközi Valutaalap szintén jelezte, hogy kész megkezdeni a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalásokat, amint a magyar jegybanktörvény ügyében megszületnek a szükséges törvénymódosítások.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott véleményében azt írta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló módosított törvényjavaslat továbbra sem oldja fel az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Az EKB továbbra is aggályosnak tartja, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az EKB-vélemény megjelenése után az közölte az MTI-vel, hogy az EKB és részben az IMF által, a jegybanktörvényben igényelt további finomításokról ötoldalú egyeztetések folynak. A cél az, hogy a törvény hosszú távra megalapozza egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését