4,5-5 százalékos alapkamatot gondolna helyesnek Gerhardt Ferenc a monetáris tanács Fidesz által kinevezett egyik külsős tagja. Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanácsba hasonló módon bekerült tag semmi jelét nem tudja felfedezni az infláció esetleges további növekedésének. Kocziszky Györggyel együtt mindhárman biztosak az IMF-megállapodásban, mondjuk Gerhard nem látja a megállapodás hiánya miatti kockázatokat se.
"Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van. Egyensúlyi szint alatt azt értem, hogy ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt" - mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja a Bloombergnek adott interjújában .
Gerhardt Ferenc hozzátette, hogy a magyar kamatszint mellett 0,25 százalékpontos kamatmozgások ésszerűek, és nagyon erős indok kell ahhoz, hogy 0,50 százalékpontos kamatemelés vagy kamatcsökkentés mellett döntsön a monetáris tanács.
A hírportálnak adott közös interjúban Bártfai-Mager Andrea, a tanács másik külső tagja úgy fogalmazott: a kamatcsökkentéseknek óvatosnak és fokozatosnak kell lenniük. Az inflációról elmondta, hogy "főleg elsőkörös hatásokat látok, az aszály, az olajárak és a költségvetési intézkedések miatt".
"A középtávú inflációs kilátásaink alapján elérjük a 2014-re kitűzött céljainkat. Azt is elmondtuk, hogy nincsenek másodkörös hatások, és nem kell félnünk inflációs nyomástól a keresletérzékeny termékeknél. Ha a pozitív körülmények továbbra is fennmaradnak, de azt látjuk, hogy az inflációs megállapításaink változtak, akkor újragondoljuk a helyzetet, de egyelőre nem ezt látom."
Kocziszky György, egy szintén Fidesz által kinevezett tag szerint "a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal esett, szóval van egy dezinflációs hatás, a fogyasztás visszaesése minden szegmensben jelentős".
Bártfai-Mager Andrea szerint "túlzás a monetáris tanácsot az infláció iránt aggódó és növekedéspárti csoportokra bontani. Ezt túlegyszerűsítésnek érzem, mint ahogy a politikai felosztást is, hiszen szakmai vitáink vannak."
A monetáris tanács megkérdezett három külső tagja elmondta, hogy minden forgatókönyvük szerint lesz IMF-megállapodás, bár ők ebbe nem tudnak közvetlenül beavatkozni, csak bátoríthatják a feleket.
Gerhardt hozzátette, hogy "nem látja annak a kockázatát, hogy IMF-megállapodás nélkül a magyar piac komoly és állandó nyomás alá kerülhetne", de ezzel együtt a megállapodással számolnak.
Az OTP szerint az, hogy jegybank a monetáris tanács külső tagjainak folyamatos többsége segítségével kamatcsökkentési ciklusba kezdett, komolyan veszélyezteti a forint stabilitását és az MNB hitelességét. Emellett úgy érzik, hogy a jegybank de facto elhagyta az inflációs céélkövetést. Szerintük a magyar gazdaság szerkezeti problémái fogják vissza a növekedést, ilyen esetben a kamatcsökkentés hatástalan marad, amellett, hogy a forint árfolyamkockázata nő.
Pete Péter, az ELTE közgazdászképzésének vezetője szerint "a legjobb, ami kisülhet ebből, hogy nem lesz belőle baj". Szerinte "a közgazdasági ésszerűség szerint a kamatcsökkentés egyetlen értelmes indoka az lehet, hogy az elmúlt hónapokban látványosan csökkent a magyar állam csődkockázatának árazása, javult a kockázati megítélésünk.
Viszont Magyarországnak ehhez az árazási változáshoz az égvilágon semmi köze, semmi olyasmi nem történt nálunk, ami ezt indokolná. Arról van szó, hogy döntően az EKB és a FED intézkedései jó hangulatot és tényleges likviditást teremtettek, ezek szűrődtek át. Amikor azonban ez a hangulat elfogy, amire az elmúlt négy évben jócskán volt példa, akkor bajba kerülhetünk. Az itthoni helyzetet tekintve egy megalapozatlan dologra előre beleugrani a sötétbe legalábbis kockázatos, és a jegybank nem az a fajta intézmény, aminek kockázatos húzásokat célszerű felvállalnia."