Index Vakbarát Hírportál

Varga Mihály megvédte az IMF-et

2012. november 6., kedd 10:33 | aznap frissítve

A magas magyar államadósság egyik komoly ára, hogy a gazdaság lassan tíz éve nem tud érdemben növekedni „ mondta Varga Mihály egy keddi konferencián. Az IMF-ügyi miniszter szerint a következő két-három évre sem lehet felelősen jóval magasabb növekedést ígérni. Jövőre 3 százalék alatti hiány kell, az IMF most éppen jobb fej, mint az Európai Bizottság.

Lesz-e és mikor? Ezt a két kérdést tolták a legtöbbször az orrom alá az elmúlt hetekben, és erre a két kérdésre fogok most válaszolni - mondta Varga Mihály IMF-ügyi miniszter, hazánk főtárgyalója a Századvég, a Heti Válasz és a Széll Kálmán Alapítvány keddi konferenciáján. A miniszter megjegyezte ugyanakkor, hogy két nap múlva, az amerikai elnökválasztás és az uniós országjelentés közzététele után talán többet tudtunk volna a körülményekről.

Aztán végül a kérdésekre sem válaszolt. "Hogy lesz-e, arra azt tudom mondani, hogy lehet. És hogy mikor, azt nehezebb megmondani" - mondta.

Megjegyezte: Magyarország jelenleg gond nélkül tudja magát finanszírozni a piacról, de nehéz látni, mi lesz a helyzet egy év múlva, félév múlva - mondta a miniszter. Nem vagyunk összevethetők a spanyolokkal, görögökkel, de nem vagyunk olyan biztonságos helyzetben sem, mint a balti államok vagy a szlovákok, szlovénok. Ezért fontos, hogy próbáljunk biztonsági megoldásokra törekedni. Ugyanakkor látni kell - a cds-felárak alakulása is erre utal -, hogy javult az ország megítélése, így olcsóbbá vált az adósság finanszírozása.

Látszólag tehát a helyzet az, hogy Magyarország biztonságosan tud navigálni minden megállapodás nélkül. De az ország a 2011. novemberi döntéséhez tartja magát: tárgyal a hitelmegállapodásról a Valutaalappal. Nem pénz kell továbbra sem, hanem biztosíték a következő hónapokra. "Nehéz időszakot élünk át, nagyon sok türelemmel és nagyon sok megértéssel kell kezelni". A miniszter elismerte: a médiakampány "némi tanácstalanságot, talán félreérthető gondolatokat szült Washingtonban".

Az országjelentés és hazánk esetleg túl magas hiánya, illetve az ebből fakadó esetleges uniós büntetés kapcsán azt mondta: azt mindenképpen értékelni kellene, hogy nem 6-7 százalékos a deficit, mint néhány éve volt. „Rossz logikát és rossz pályát követünk, amikor Brüsszellel egytized százalékokról vitázunk. Ebből a szempontból jobb az IMF logikája, amely a gazdaságpolitika szerkezetét nézi, és nem precíz könyvelőként viselkedik” – fogalmazott. A hiteltárgyalások folytatása is függ egyébként az uniós országjelentéstől, és egyébként is bonyolult ügy, mert "hármasban mindig nehezebb".

A miniszter az előadásában alapos helyzetértékelést adott arról, mi történt 2010 óta. Felidézte, hogy 2010-ben elég rossz helyzetű országot örököltek, az ország régóta eladósodási pályán van, és 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt állt. Ez az oka annak, hogy Brüsszelben szigorúan bánnak velünk, mondta a miniszter, aki szerint mi nem 2008 óta vagyunk válságban, bajaink négy évvel korábban kezdődtek.

A költségvetés mérete, az állam túlzott eladósodása és a növekedési lehetőségek beszűkülése - ez a három tényező okozza a problémákat. Varga Mihály ezekkel a megörökölt körülményekkel indokolta, hogy 2010-ben fiskális szigor irányába fordult a kormány, ami stabilizáló hatású volt, de csökkentette a növekedés lehetőségeit.

Az állam nagyságáról azt mondta: Magyarországnak a közép-európai országokkal kell versenyeznie, azokkal kell összevetni az állam méretét. Ebben az évben a térségbeli országokban 43-44 százalék az újraelosztás mértéke, nálunk 48 százalék - mondta a miniszter, hozzátéve: 2007-ben rosszabb, 50 százalék fölötti volt az arány. Az eladósodás azért is volt rossz, mert megnövelte az állam méreteit. Varga szerint az, hogy 1995-1996-ban csökkent az állam adóssága, a privatizációnak köszönhető, a Bokros-csomagról nem beszélt.

Fontosnak nevezte, hogy nemcsak az állam, hanem az önkormányzatok, a lakosság és a vállalatok is súlyosan eladósodtak, de ez a hullám megtört. Az állam azért veszi át az önkormányzati adósságot, hogy megtisztítsák a rendszert, de az önkormányzati rendszer bénultságát is oldják ezzel, illetve a bankszektor stabilitását is segítik a szavai szerint. A lakossági eladósodásra azt mondta: az állam korlátlan eladósodása példát mutatott a lakosoknak, hogy a szocializmus nehéz éveinek elhalasztott fogyasztását, autó- és lakásvásárlását hitelből fedezze.

Nemcsak az a baj, hogy magas az adósság, mert európai szinten nem magas, az uniós átlag 80 százalék körüli. A nagy baj, hogy drága az adósság, évi 1200-1300 milliárdot fordítunk az adósságszolgálatra. Ennek ára van, ami a növekedésben jelenik meg, és a következő két-három évre sem lehet felelősen jóval magasabb növekedést ígérni. Szintén károsnak nevezte, hogy az eladósodás magas arányban külföldi devizában történt.

A gazdasági növekedésről később is pesszimistán beszélt a miniszter. Az építőiparban és a feldolgozóiparban kellene növekedést látni, ismerte el, ám ennek még nincsenek jelei. A beruházási adatok látva nem is várható a feldolgozóiparban növekedés - a legfrissebb feldolgozóipari beszerzési menedzserindex épp a héten jelent meg, és ha csak hajszállal is, a csökkenést jelző 50 pontos szint alatt van -, mondta, az építőiparról pedig "minden negyedévben azt gondoljuk, hogy nincs már lejjebb, aztán mégis mindig van".

Rovatok