Rábólintottak a parlamenti képviselők a második Matolcsy-csomagra is, az új intézkedéseket egy októberben benyújtott törvényjavaslathoz csapta hozzá a kormány bizottsági módosítók formájában. Eszerint jövőre is teljes összegben marad a bankadó, a csekkadó 2 ezrelékre nő, a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes adót kell fizetni. Indul a pénztárgépek online bekötése és a közműadó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 százalékról 14 százalékra emelkedik. Továbbra is adóköteles maradhat a gyümölcsbor, adómentesen alhatnak a papok az egyházi szállókban, nem kellene adót fizetni a katonaság haditechnikai járművei után.
Megszavazta az országgyűlés a Matolcsy adócsomagjához benyújtott módosításokat, amelyek részben a már korábban benyújtott törvényszöveget pontosítják, másrészt az azóta bejelentett intézkedéseket emelik be a törvényjavaslatba. A módosító javaslatok rendelkeznek többek közt a csekkadó mértékének megemeléséről, a bankadó benntartásról, a sertéságazatba bevezetendő fordított áfáról, a közműadóról és az iparűzési adó szabályainak változásáról is. Ezen kívül tovább változnak a csipszadó, az Erzsébet-utalvány, és a még életbe sem lépett kisvállalati adózás szabályai is. A parlamenti ülésterv szerint a jövő évi adócsomag zárószavazására jövő héten kerül sor.
Az egyik elfogadott módosító javaslat a tranzakciós illeték szabályait módosítja, nagyrészt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentéseinek megfelelően. A módosító javaslat 0, 2 százalékra emeli az illeték általános mértékét, a készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs bevezetését javasol. A korábban ismert változathoz képest új, hogy az illeték nem csak a székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki, hanem a pénzváltókra is. A külföldi pénznemre szóló fizetési műveletek esetében az adóalapot képező összeget a teljesítési napon érvényes MNB árfolyamon kell forintra váltani.
A javaslat ugyanakkor az ígéreteknek és az EU/IMF elvárásainak megfelelően kiveszi a Magyar Nemzeti Bankot az illetékfizetők köréből. A módosító javaslat szerint egyes, nem fizetési műveletnek minősülő ügyletek után is illetéket kell fizetni, például az értékpapírra vonatkozó származtatott ügyletek esetén 2014 . január 1-jétől. Az indoklás szerint ezt azért teszik bele a törvénybe, mert az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére tett javaslatot.
Nem csak az egy bankon belüli saját számlák között nem kell illetéket fizetni, de mentesülnének a bankon belüli közös tulajdonú számlák is, például házastársak számlái. Mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól a TBSZ, Start, NYESZ számlákról és a letéti számlákról történő kifizetések is, valamint az Európai Unióba történő befizetések, az unióból származó támogatások fogadásához kapcsolódó kincstári, illetve egyéb nemzetgazdasági számlatulajdonosok kezelésében lévő uniós számlák. A tranzakciós illeték kiterjed az állampapír forgalmazására is
Ahogyan azt várni lehetett, elfogadták a második Matolcsy-csomag egyik legvitatottabb elemét, a jövőre is tovább élő bankadót is. Eszerint - a korábbi ígéretek ellenére - a bankok 2013-ban is fizethetik a különadót. Az iromány pontosítja a jogutódlással kapcsolatos szabályokat is, hogy ne lehessen elkerülni az adót.
Az egyik módosító javaslat részben visszaállítja az életbiztosításokra vonatkozó 2012 . évi szabályokat. A biztosítás munkáltató által fizetett rendszeres díja a javaslat szerint januártól továbbra is adómentes juttatásnak minősül. A biztosítókat érinti az a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat is, ami szerint a gazdasági totálkár megállapítása csak akkor lenne lehetséges, "ha a sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék, vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 százalékát".
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn közölte, szerintük a javaslat a polgári törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással. A módosítás ugyanis nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, tizenkét éves átlagéletkora tovább emelkedne. A módosítás hivatásos indoklása szerint annak célja az, hogy hatékonyabban léphessenek fel a feketegazdasággal szemben. Szerintük a hatályos szabályozásban találhatóak olyan rendelkezések, amelyek teret engedhetnek a számla nélküli kárrendezésnek, ez pedig bizonyos esetekben visszaélésekre adhat okot.
Az új biztosítóknak kedvez viszont a fideszes Papcsák Ferenc módosítója, eszerint az új biztosítókat az államnak is segíteni kell, mivel azok csak 8-10 év után válhatnak nyereségessé, ezért a már nagy díjtartalékokkal rendelkező régebbi biztosítók mellett jelentős hátránnyal indulnak. Szerinte feltétlenül indokolt az, hogy a biztosítók az indulásuk után kevesebb adót fizessenek.
Mint azt Matolcsy György már korábban bejelentette, jövő áprilistól életbe lép a fordított adózás az élősertés, a "hasított félsertés", valamint egyes takarmányok esetében. A módosító rendelkezik a pénztárgépek online felügyeletéről is.
Egy másik módosító a közműadóról rendelkezik, eszerint az önkormányzatok azt saját hatáskörben vezethetik be, az adó alanya pedig a közművezeték tulajdonosa, azaz az a közszolgáltató, aki a szolgáltatásnyújtását lehetővé tévő közművezetékét közterületen, bizonyos esetben magánterületen helyezte el. A módosító javaslat a közművezeték utáni építményadó felső mértékét az adóalap minden megkezdett métere után 100 forintban határozza meg. A települési önkormányzat ettől magasabb adót nem, alacsonyabbat viszont megállapíthat.
Nem kell adót fizetni a magánszemélynek a telkükön futó vezetékek után és nem adóköteles a települések között, külterületen futó vezeték sem, például az országos magasfeszültségű villamos-távvezeték hálózat. Hiába szünteti meg a közművezetéket a cég, az adófizetési kötelezettség a megszűnés évének utolsó napjáig tart, viszont ha a közművezeték az év első felében szűnik meg, a második félévre már nem kell adót fizetni. A vezeték akkor is adóköteles, ha abban nem fut semmi, hiába szünetelteti tehát az ellátást a szolgáltató, a közműadót akkor is fizetni kell.
Az egyik módosítás szerint a béren kívüli juttatások utáni ehó mértéke 10 százalékról 14 százalékra nő, megszűnik az egyéni nyugdíjjárulék-plafon. A szociális hozzájárulási adó szabályozásában munkaviszonynak számít a kormányzati szolgálati viszony is.
Változnak a helyi iparűzési adó szabályai is. A kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege. Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot . A módosító indítvány szerint — az adókijátszás elkerülése érdekében — a kapcsolt vállalkozásoknak elsőül csoportszinten kell megállapítania az adó alapját, majd az egyes vállalkozásoknak az így számított adóalap egészéből a nettó árbevétel arányával azonos módon kell számítani a vállalkozási szintű adóalapot.
Módosítják a csipszadó néven elhíresült, népegészségügyi termékadó egyes szabályait is. Az indítvány a korábbinál több alapanyagot vonna be a körbe, ennek ellensúlyozására viszont csökkentené az energiaitalok adójának mértékét.
Fizetni kellene ezután azok után az üdítők után is, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak és amelyek cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget. Nem kell adót fizetni azok után az italok után, amely több, mint 25 százalékos gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmaznak, vagy legalább a fele tejalapanyagból van. Pontosítják az energiaital fogalmát is.
Eltérő lenne az adó mértéke az egyes energiaital-kategóriákban. Míg a magas koffeintartalmú, vagy koffeint és taurint egyaránt tartalmazó energiaitalok magasabb, 150 Ft/liter adómértékkel adóznának, addig az alacsonyabb koffeintartalmú, taurint nem tartalmazó italok adómértéke alacsonyabb (40 Ft/liter) lenne.
A javaslat módosítja az Erzsébet-utalvány fogalmát és a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások meghatározását. A módosítás eredményeként az Erzsébet-utalvány 2013-ban is felhasználható lesz melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására a fogyasztásra kész étel vásárlása mellett.
Egy korábbi törvény szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeknek támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A hatályos törvény azonban nem rendelkezik az ilyen támogatás adómentességéről, ezért a módosítás visszamenőleges hatállyal bevezeti ezt a törvénybe.
Bár még hatályba sem lépett a munkahelyvédelmi akcióterv kisadózókra vonatkozó szabályozása, máris átírják annak részleteit. A most elfogadott módosító javaslat azt tartalmazza, hogy mely esetben nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adója. Például a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások akkor nem választhatják az új adót, ha ténylegesen bevételük is származik e tevékenységből. A javaslat pontosítja azt is, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség 1 millió forintos határának vizsgálatakor a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát kell alkalmazni. Így például a kisadózó vállalkozás által felszámított áfa nem számít bele az 1 millió forintba.
A módosító részletes szabályozza azt az esetet is, ha az egyéni vállalkozó meghal, tevékenységét pedig a hozzátartozók folytatják. Így például a kisadózó, elhunyt egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteségnek évente 20-20 százalékát a tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is köteles elszámoltnak tekinteni.
A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma, ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházásokhoz is.
A módosítók számos kisebb szabályt is megváltoztatnak. Az egyik javaslat szerint például az idegenforgalmi adó alól mentesítik az egyházi személyt, ha az egyház tulajdonában lévő épületben, telken, kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétele céljából száll meg.
Kivennék a benyújtott adótörvényből a gyümölcsborok jövedéki adójának eltörléséről szóló passzust, a fideszes képviselők szerint ugyanis a gyümölcsborok fogyasztása nem számottevő igény. "Amennyiben a 98,70 Ft/l jövedéki adót eltörölik, akkor a gyümölcsborok alapanyagaként használt segédanyagok a szőlőből készült bortermelésnél jelennek meg tiltott alapanyagként, amellyel hatalmas kárt okoznak a szőlőbor ágazatnak" - vélték indoklásukban.
Az egyik, Rogán Antal által benyújtott indítvány viszont megteremtené annak a lehetőségét, hogy a repülőgépeken felszolgált alkoholok és dohánygyártmányok utántöltése után ne kelljen jövedéki adót fizetni. Az ilyen tevékenység kapcsán tárolt alkoholok zárjegy, a dohánygyártmányok adójegy nélküliek is lehetnek. Adómentes lesz a Bolyai-díjjal kifizetett pénzösszeg is, sok más, magánszemély által alapított tudományos és művészeti díjhoz hasonlóan.
A törvénytervezetben megjelenik a szándék, hogy a cégautóadó fizetési kötelezettség alól a Magyar Honvédség alá tartozó személygépkocsik egy köre kikerüljön. A fideszes Ágh Péter szerint a szándék méltányolandó, de a mostani szöveg a gyakorlatban egy, a cégautóadó hatálya alá tartozó honvédségi járművet sem mentesít a fizetési kötelezettség alól. Javaslata szerint a "haditechnikai terméknek minősülő honvédségi személygépjárműveket" kellene mentesíteni ahhoz, hogy a törvényalkotó szándéka érvényesüljön.
A HM tárca éves szinten több mint 400 millió forint gépjárműadót fizet, ebből 184 millió forintot a haditechnikai terméknek minősülő, speciális katonai célokra kialakított UAZ-469B és Mercedes típusú terepjáró személygépkocsik után. A módosító javaslat ebben a körben biztosítaná a HM számára a cégautóadó alóli mentességet, 40 százalékkal csökkentve ezáltal a HM cégautóadó fizetési kötelezettségét.