Keddi ülésén tovább csökkentette a jegybanki alapkamatot az MNB monetáris tanácsa. Az alapkamat az újabb, sorrendben negyedik 0,25 százalékpontos vágással 6 százalékra változott. A kamatszint augusztus óta minden hónapban csökken. A forint árfolyamát nem befolyásolta a döntés, az euró továbbra is 280 forint körül van.

Az elmúlt három kamatvágásnál ugyanaz volt a sorminta: a monetáris tanács három belsős tagja – az MNB elnöke és két alelnöke – a kamattartásra, míg a kormány által az mt-be delegált négy külsős tag a csökkentésre szavazott. Most is ez történt – ezt valószínűsítette a kamatdöntésre kiadott közleményében az Equilor is –, vagyis a kormány a külső tagokkal lényegében hónapok óta irányítja a monetáris politikát. A tanács tagjai így szavaztak tavaly és idén a kamatdöntésekkor (a mai szavazás eredménye nélkül):

MT-kamatdöntések 2011-2012. okt.	Szavazatok az emelésre	Szavazatok a Csökkentésre	Szavazatok a tartásra	Üléseken résztvett
Bártfai Máger Andrea	2	3	15	20
Cinkotai János	2	9	9	20
Gerhardt Ferenc	2	3	15	20
Karvalits Ferenc (alelnök)	3	0	19	22
Király Júlia (alelnök)	8	0	14	22
Kocziszky György	2	4	13	19
Simor András (elnök)	4	0	18	22

Egy év ilyenkor még emelkedő pályán volt a kamat, a múlt év végén, novemberben és decemberben kétszer fél százalékponttal hatról hét százalékra nőtt a kamatszint. Vagyis most ugyanott tart a magyar kamat, ahonnan tavaly ilyenkor elindult.

A hazai adósság S&P általi múlt heti leminősítése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci reakciók igen mérsékeltek és csupán átmenetiek voltak, a piacok már beárazták a kamatcsökkentést – reagált a döntésre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Simor András a döntést követően elmondta, hogy bár örvendetes a kormány törekvése, hogy alacsonyan tartsa a költségvetési hiányt, az ehhez vezetői ötleteik, mint a bankadó, a közműadó vagy a tranzakciós adó erősítik az inflációs nyomást és a bankrendszer tőkevonzó képességének romlásán keresztül rontják a potenciális növekedést.

Elmondta még, hogy a nemzetközi piaci hangulat most nagyon jó, de ugyanez a reálgazdasági fundamentumokban nem mutatkozik meg, nem tudni még, hogy az ellentmondás miként fog csökkenni a jövőben, tudósította a Portfolio.

Már ezt várták tőlük

Az elemzők már ezt a lépést, vagyis a kamatcsökkentést várták. A Reuters budapesti felmérésében részt vevő 21 elemző közül 18 azt várta, hogy 6 százalékra csökken az alapkamat, hárman tartották csak valószínűbbnek a szinten tartást.

Az utóbbi hónapokban ugyanis teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy szakadás van a jegybankon belül, míg a Nemzeti Bank szakemberei veszélyesek a kamatcsökkentések, a kormány által kinevezett külső monetáris tanácstagok egyáltalán nem tartanak az elszabaduló inflációtól. Mivel azonban négy külső tag áll szemben három jegybanki emberrel, könnyen keresztül tudják vinni az akaratukat.

A Portfolio.hu arra hívta fel a figyelmet: kicsit megcsalatva érezhetik magukat azok az elemzők, akik a legutóbbi tanácsülés rövidített jegyzőkönyvének egyik mondatát szó szerint értelmezték. Az ugyanis úgy hangzott: „A jövőbeni monetáris politikai lépések tekintetében a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát, és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal”. Laptársunk megjegyzi: azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, „hónapokban” kifejezés nem arra utal, hogy egy időre leáll a tanács a szigorítással, hanem csak pontatlan fogalmazásról van szó.

Korábban Gerhardt Ferenc, az egyik külső tag a Bloombergnek adott interjújában úgy vélte, hogy „Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van. Egyensúlyi szint alatt azt értem, hogy ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt”.

Egy másik külső tag Bártfai-Mager Andrea, szintén kiállt a lazább kamatpolitika mellett. „Nem látunk semmiféle másodlagos inflációs hatást. Óvatos monetáris enyhítő ciklusban vagyunk, de ha meg kell változtatnunk a gazdasági fejleményekről alkotott véleményünket, ha ezt megkövetelő adatok látnak napvilágot, akkor meg fogjuk változtatni” – tette hozzá.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke szerint viszont korai lenne még azt mondani, hogy, ha most még nem látunk másodkörös inflációs hatásokat, akkor azok nem is léteznek. Egyben az inflációs ráta októberi csökkenésére utalva leszögezte, hogy nem szabad egyetlen hónap adata alapján dönteni a kamat mértékéről.

Mint mondta, „az új adók, így a pénzügyi tranzakciós illeték nagyobb terhet ró a pénzügyi rendszerre és nőnek a termelési költségek. Ez várakozásaink szerint rontja a hosszú távú növekedési potenciált és növeli az inflációs nyomást”.

Karvalits azt is elmondta, hogy amikor romlanak az inflációs kilátások, akkor a jegybanknak elkötelezettnek kell lennie lépések megtételére. „Amikor a monetáris politika elveszíti hitelességét és az inflációs cél már nem vezérli az inflációs várakozásokat, akkor nőnek az infláció mérséklésének költségei” – jelentette ki a jegybank alelnöke.