Az idei első félévben egyetlen legalább százmillió dollár értékű vállalatfelvásárlási ügylet sem volt Magyarországon, miközben 2010-ben még hat ilyet regisztráltak – mondta Herczku György, a KBC Securities vállalat-finanszírozási vezetője a K&H hétvégi szakmai rendezvényén. Más adatok is visszaesésről árulkodnak: az összes vállalat-adásvétel csak 38 volt az idei első félévben, időarányosan elmaradva a tavalyi éves 111-től és a 2010-es 90-től is. Nagy mértékben csökkent az üzletek értéke is, a 2010-es 2,5 milliárd dollár tavaly 1,8 milliárdra, idén június végéig mindössze 400 millió dollárra csökkent. A szakértő szerint a „csendes üzletmenet” oka a makrogazdasági helyzet és a banki finanszírozás hiánya.

Látványos adat az is, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedése megállt. Miközben tavaly és tavalyelőtt az összes felvásárlási ügy 10, illetve 4 százalékát jelentették magyar cégek külföldi terjeszkedései, az idei első félévben egyetlen ilyen üzlet sem volt (a másodikban egy jelentősebbet regisztráltak, a Mol vásárolta fel a cseh PapOil benzinkúthálózatot). Amíg működött a magyar cégek vásárlókedve, főleg Romániában nézelődtek: 2010-ben a kilenc olyan esetből, amikor magyar cége vett meg külföldit, a felvásárolt vállalat romániai székhelyű volt, tavaly az ötből kettő (idén ugyebár nem volt vállalatfelvásárlás a K&H által elemzett időszakban). Herczku szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy leállt a magyar cégek romániai terjeszkedése, szerinte ez a folyamat, ha lassabban is, de folytatódni fog.

Az egyébként is megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők egyre közelebbi régiókat választanak ki, ez jellemző a nálunk vásárló külföldiekre is. Csehország súlya az utóbbi években megnőtt, két éve onnan jött a legtöbb magyar céget felvásárló vállalkozás, de még tavaly is másodikak voltak az USA mögött, holtversenyben a britekkel. Az, hogy a cégvásárlók mindinkább a közelebbi régiókatr részesítik előnyben, Herczku szerint folytatódni fog a jövőben is.

A szakértő arra számít, hogy az országhatáron belül ügyleteket – ez az összes tranzakciónak majdnem kétharmada – nagyrészt az állami cégvásárlások eredményezik majd. Emellett az IT-szektorban ás az agráriumban működő cégek iránt látható növekvő kereslet, valamint azokban az ágazatokban számít konszolidációra, amelyeket különadók sújtanak. Ezeknek már vannak is jelei, az IT-ben ilyen volt a Lapcom-csoport online eszközeinek jó áron eladása, a válságadós szektorok közül ilyen a pénzintézeteknél a Takarékbank és a Volksbank eladása, a kiskereskedelemben a Cora-Profi-Match hármas és a Bricostore kivonulása. Herczku szerint az alacsony piaci aktivitás és az alulértékeltség miatt a közeljövőben lehetséges egyes tőzsdei cégek felvásárlása és kivezetése a BÉT-ről, ahol új szereplőként kisebb, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégek léphetnek – részben akár szimpla presztízsokokból is.