A nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évvel elcsúsztatnák a jövő évi minimálbér emelést, legalábbis ez merült fel a versenyszféra és a kormány egyeztető fórumának (VKF) hétfői ülésén. Az egyeztetésről beszámoló érdekképviseleti vezetők hangsúlyozták: egyelőre sem szervezeti, sem oldalálláspont nincs az ágazati minimálbérről, az egyeztetéseket szerdán folytatják.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: a tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: elsősorban a kereskedelmet és a mezőgazdaságot érinthetné az emelés elhalasztása. A bérnövelés ugyanakkor nem visszamenőleges lenne, vagyis az emelés fele elveszne, hívta fel a figyelmet.
Az idén július elsejétől hatályos új munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg. Annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
Korábban már felmerült, hogy csak a töredékét adnák meg a munkáltatók jövőre a szakszervezetek által elvárt minimálbér-emelésnek. A vállalkozások által javasolt 2,6 százalékos emelés révén a jelenlegi havi 93 ezer forintos legkisebb bért nagyjából 95 500 forintra, a garantált bérminimumot pedig 108 ezerről 111 ezer forintra növelnék. A szakszervezeti oldal viszont legalább a várható infláció mértékének megfelelő emelést szorgalmazott. Felmerült az is - amiről a mostani tárgyaláson is szó volt -, hogy a nagyon bérérzékeny ágazatokban a munkahelyek megtartása érdekében ágazati minimálbért vezetnének be.