A kormány az E.On gáztározóinak megvásárlása után a stratégiai gáztározást is állami kézbe venné. Néhány éve 150 milliárdért építtettek biztonsági tárolót a Mollal, a cég azt tervezte, hogy évtizedek alatt a gáz árán keresztül szedi majd vissza a pénzét. Egyelőre kérdés, hogy az állam a Mol tározóját szeretné-e megvásárolni, vagy csak az üzletét nyúlná le, és kérdés az is, hogy mibe kerül majd mindez az adófizetőknek.
Kifúrhatja a Mol-t a biztonsági tározós üzletből az állam, ha az E.On Storage megvásárlásával maga is tározókhoz jut, legalábbis erre a következtetésre lehet jutni abból a gáztározós törvényjavaslathoz beadott módosítóból, amit csütörökön nyújtott be a gazdasági bizottság.
A Rogán Antal bizottsági elnök által jegyzett javaslat szövege szerint ugyanis a készletezési kötelezettség kizárólag a "magyar állam többségi tulajdonában álló biztonsági földgáztárolóban" tárolt és a biztonsági földgáztároló engedélyessel kötött szerződés alapján tároltatott földgázzal teljesíthető.
A fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné pedig felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben határozza meg "a földgáz biztonsági készlet elhelyezésére szolgáló biztonsági földgáztárolót". A gazdasági bizottság által benyújtott módosító szerint egyébként a miniszter határozhatja majd meg a földgáz biztonsági készlet mértékét is, valamint a készletértékesítési vagy készletbeszerzési kötelezettség mértékét és feltételeit is, továbbá az értékesítés módját.
Többségi állami tulajdonban lévő tároló jelenleg nincs. A biztonsági földgáztárolást mindeddig az MMBF Földgáztároló Zrt. végezte a néhány éve megépített Szőregi tárolóban, a cég a Mol Nyrt. 72,5 százalékos, valamint Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) 27,5 százalékos tulajdona. Az MSZKSZ tagjai között az ismert energiapiaci szereplők találhatóak, de rajtuk kívül olyan cégek is, mint például a Siemens, az Auchan vagy a Magyar Telekom, illetve a kormány és a Magyar Energiahivatal képviselői is.
A sajtóban gyakran csak stratégiai tárolónak nevezett létesítményt a Mol állami ösztönzésre építette meg, az első csapelzárásig menő 2005-ös orosz-ukrán gázvita után, létrehozását 2006-ban a Kóka János vezette gazdasági minisztérium javasolta, ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb állami megrendelésre készült beruházása. Kialakítása és feltöltése körülbelül 150 milliárd forintba került, és még vezetéket is építettek hozzá további 69 milliárd forintért.
A tároló létrehozásáról szóló törvény nem adott pénzt az építkezésre és a tartalékgáz felhalmozására, hanem a gázárba építették be a költségeket, ez jelenleg 2,06 forint köbméterenként, és az energiacégeken keresztül az MSZKSZ szedi be. Évente durván 10 milliárd köbméteres fogyasztással számolva ez évente kicsit több, mint 20 milliárd forintot jelent a gázfogyasztóknak. A tározó megépítését éppen ezért már akkor is sokan vitatták, mert a bele került 1,2 milliárd köbméter gáz árát minden gázfogyasztó, illetve áttételesen a gázerőművekből származó áram fogyasztói is fizetik, a pénz pedig egy magáncéghez kerül.
Csakhogy annak idején a Mol is azért vágott bele az üzletbe, és ruházott be milliárdokat, mert úgy gondolta, hosszú távon ez számára egy biztosan megtérülő befektetés. Ráadásul a szőregi tároló az akkori törvény által előírt 1,2 milliárd köbméter biztonsági készleten felül további 700 millió köbméter gáznak is helyet tud biztosítani, ezzel pedig szabadon gazdálkodhat a piacon a tárolót üzemeltető MMBF. A második Orbán-kormány azóta az előírt minimális tárolási mennyiséget 600 millió köbméterre csökkentette, most pedig újabb, a stratégiai tárolást érintő jelentős lépésre készül.
Gáztárolók Magyarországon:
| Helyszín | Kapacitás (millió m3) | Tulajdonos | Típus |
| Zsana | 2140 | E.On | kereskedelmi |
| Hajdúszoboszló | 1440 | E.On | kereskedelmi |
| Szőreg | 1200 | MMBF | biztonsági |
| Szőreg | 700 | MMBF | kereskedelmi |
| Pusztaederics | 330 | E.On | kereskedelmi |
| Kardoskút | 280 | E.On | kereskedelmi |
| Maros | 130 | E.On | kereskedelmi |
Információink szerint csütörtökön sebtében, telefonon hívtak össze gazdasági bizottsági ülést, ahonnan aztán a parlament elé került az a módosító, amely világosabbá teszi, mi volt a kormány eredeti szándéka a gáztározós törvénnyel, az eddigi változat ugyanis sok szempontból zavaros volt.
Többek közt elővásárlási jogot adott volna az állam kezébe "a biztonsági földgáztárolást végző engedélyesben közvetlen tulajdonnal vagy közvetett tulajdonnal vagy befolyással rendelkező gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedés bármilyen módon való elidegenítése vagy átruházása esetén". Ez a megfogalmazás viszont azt is jelentette, hogy a Mol részvények adásvétele esetén is élt volna az állam elővásárlási joga. A törvényjavaslatnak ezt a részét most javították, másrészt viszont világossá vált, hogy az igazi szándék nem is ez.
Hanem feltehetőleg az, hogy a biztonsági földgáztárolást is visszavegyék a Moltól, az erre kiszemelt tároló pedig a hamarosan az államhoz kerülő Zsanai tároló lehet, amit a német cég nemrég épített, és méretében is megfelelhet a célnak. Azt, hogy "az állam kizárólagos tulajdonában kell állnia a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti biztonsági földgáztárolónak" már az eredeti törvényjavaslat is tartalmazta, akkor azonban még több volt a homályos pont.
Komoly kérdés ezek után, hogy mi lesz a Mol stratégiai tárolójának a sorsa, amely beruházás a cégnek még aligha térült meg a néhány év alatt. A Molnak 2039-ig élő letéti szerződése van az MSZKSZ-szel, amely meghatározza, hogy a cégeknek kapacitásdíjat kell fizetnie, amit a gázáron keresztül szednek be a fogyasztóktól.
Ha a kormány megpróbálja átvenni a Moltól az üzletet, vagy az MMBF-ben kell többségi tulajdont szereznie, vagy meg kell egyeznie a céggel, hogyan fizeti ki az ezzel okozott veszteséget. A módosító alapján tehát elképzelhető egy olyan verzió is, hogy az állam valójában a Szőregi tárolót szeretné megvásárolni - feltehetőleg a Mol erről hajlandó is lenne tárgyalni - ugyanakkor ez kevéssé valószínű. A javaslat jelenlegi szövege szerint ugyanis a miniszter jelölheti ki a biztonsági tárolót, erre pedig nem lenne szükség, ha a kormány továbbra is az MMBF tárolójában gondolkodna.
Mint ismert, már szinte biztosan megveszi az állam az E.On gázüzletágát, az erről szóló szándéknyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, a cég elnök-vezérigazgatója már alá is írta pénteken. A tervek szerint a tárgyalásokat 2012. december 15-ig lezárják, a szerződést pedig legkésőbb január 31-ig aláírják. A gáznagykereskedelmet végző Földgáz Trade masszívan veszteséges, a vásárlásban a tározókat üzemeltető és tulajdonló E.On Földgáz Storage lehet a zsírosabb falat.
| E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. (milliárd forint) | ||||||
| 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Mérleg szerinti eredmény | 0 | 0 | 13,8 | 0 | 0 | 0 |
| Üzemi eredmény | 21,6 | 28,5 | 25,1 | 21,9 | 22,5 | 24 |
| Árbevétel | 38,4 | 50,4 | 43,9 | 48 | 38,3 | 43,3 |
| Osztalék | 11,2 | 17,8 | 0 | 8 | 13 | 12,8 |
A cég – amelynek 2011-es mérlegében megjelölt eszközeinek értéke durván 200 milliárd forint – több földalatti tárolóval rendelkezik Magyarországon, a honlapján fellelhető adatok szerint teljes mobilgáz tárolókapacitása 4,23 milliárd köbméter. A napi kitárolási csúcskapacitás hozzávetőleg 55,1 millió köbméter, amely a téli időszak napi csúcs gázigényének több mint 60 százalékát tudná fedezni.
Az E.On Storage folyamatosan nyereséges, a 2008-as évet kivéve minden évben fizetett osztalékot is, öt év alatt összesen 61,8 milliárd forintot. Egy ilyen vállalat nem csak egy erős bástya lehetne a gázpiaci babérokra törő állami MVM kezében, de üzletileg sem rossz beruházás, főleg, ha ezentúl még a biztonsági tározást is ő végezheti, amelyből - ha marad a jelenlegi, gázárba épített rendszer - évről évre fix bevétele van: 2011-ben az MMBF csaknem 7 milliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. A beadott módosító javaslat kapcsán megkerestük a Molt is, ahol azt mondták, egyelőre vizsgálják a jogszabályt.