Akár tízmillió forint bírságot is kaphat, aki durván megsérti az új, pénztárgépekre vonatkozó szabályozást − a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott salátatörvényben sikerült végre képet alkotni az elektronikus naplós pénztárgépek üzemeltetéséről, írja a Napi Gazdaság. A berendezések cseréjét egy külön hatóság koordinálja, felügyeli és engedélyezi majd, a csere pedig nemcsak azért lesz költséges, mert magát a pénztárgépet be kell szerezni, hanem azért is, mert az engedélyezés is díjkölteles lesz.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mekkora terhet ró majd az érintettekre. A javaslat szerint az új pénztárgépek beszerzéséhez állami támogatást lehet igénybe venni, illetve az engedélyeztetési díj a hatóság saját bevétele lesz. Külön miniszteri rendelet rögzíti majd, hogy az állami támogatást kik és milyen értékben vehetik igénybe. A hatóság a pénztárgép üzemeltetője mellett annak szervizelőjét és beszerelőjét is büntetheti, a szokásos bírságtételek vonatkoznak rájuk a hétköznapi hiányosságok esetén, a cégeket legfeljebb egymillió, a magánszemélyeket félmillió forinttal sújthatják.

A közelebbről meg nem határozott durva jogszabálysértéseknél − ilyen lehet a szándékosan rossz, hamis vagy téves adatot szolgáltató gép után fizetendő bírság − a büntetés maximuma 10 millió forint lesz. A pénztárgépeket csak nyilvántartásba vett társaság cserélheti és szervizelheti, de hasonló előírás vonatkozik majd a gépek üzemeltetőire is, utóbbiakat már ma is vissza lehet keresni a gépek alapján, ez azonban gyorsabb és folyamatosabb lesz a javaslat szerint. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslatára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adhat felmentést a közvetlen becsatlakozás alól.

A rendszer hagy időt a táraságoknak és a hatóságnak a felállásra: az adatbázist csak júliustól élesítik, akkortól lesznek érvényesek az új bírságtételek is. Kérdés azonban, hogy így miként folyik majd be a tervezett 95 milliárd forint bevétel, amit a kormány az első egyenlegjavító csomagban terjesztett be. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy automatikusan ilyen mértékben emelkedik majd a bevallott és megfizetett áfa összege, csak azért, mert az adatokat egy központi adatbázisba töltik fel, a számokat ezenfelül elemezni is kell majd.

A benyújtott salátatörvény szerint a kisadózók is igénybe vehetik a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő foglalkoztatói kedvezményeket. A főváros és a kerületek forrásmegosztása kapcsán Budapest a korábbi 47 százalék helyett 53 százalékban részesedik a teljes budapesti forrásból, a négy százalékpontnak megfelelő összeget azonban köteles lesz a közösségi közlekedésre fordítani.

Az állam ezzel együtt fokozatosan kivonul a működés támogatásából, csak az e-jegy és a járműbeszerzés fejlesztésébe száll be. Módosul a közúthálózat működtetéséről szóló törvény is, ami azért fontos, mert bár útdíjtörvény még nincs, útdíj azonban hamarosan lesz, jogszabály nélkül pedig megvalósíthatatlan lenne az útdíj szabályozása.