Magyarország súlyos növekedési problémával küzd, ennek elsősorban nem a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság az oka, hanem az, hogy nem áll rendelkezésre olyan befektetői környezet, amely a beruházások biztonságát, megtérülését segítené, és fenntartható növekedési pályára vezetne – közölte a Joint Venture Szövetség (JVSZ) kedden.

Közleményében a szövetség azokat a gazdaságpolitikai alaptéziseket fogalmazta meg, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzetben megítélése szerint hozzájárulnának a beruházások fellendüléséhez, a tartós gazdasági növekedés magalapozásához, a nemzetközi versenyképesség újraépüléséhez, és végső soron az államháztartás GDP-arányos hiányának és adósságának a mérsékléséhez.

A szövetség álláspontja szerint a beruházási tevékenység mélypontja leginkább a tartósan alacsony belföldi és a mérséklődő export kereslet következménye. A beruházások esését a kormányzat gazdaság- és szabályozási politikája az utóbbi években felerősítette.

A gazdaságpolitikai döntéshozók elsősorban a foglalkoztatás növelését tűzték ki célul és ennek fellendüléséből vártak növekedési többletet, ugyanakkor nem ismerték fel, hogy az érdemi és tartós gazdasági növekedéshez a rendelkezésre álló munkaerő mellett beruházás is szükséges - írja közleményében a JVSZ.

Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy a beruházásokhoz szükséges finanszírozás erőteljesen bizonytalanná vált: a kiszámíthatatlan intézkedések miatt bizalom- és tőkehiány lépett fel, emellett a bankok terheinek növelése következtében drasztikusan csökkent a belföldi hitelezés.

A szövetség elemzés szerint a kormány szelekciós tőkepolitikába kezdett, a hazai fogyasztást kiszolgáló piacok gazdasági feltételeit alapjaiban alakította át, leginkább rontotta, míg a többségében exportra, jellemzően feldolgozóiparba vagy a mezőgazdaságba irányuló tőkét többé-kevésbé előnyben részesítette. Ennek következtében a nettó szintű közvetlen tőkebeáramlás az utóbbi években jelentősen visszaesett.

A JVSZ különösen aggasztó folyamatnak ítéli, hogy a Magyarországon maradó újrabefektetett jövedelmek 2009 óta mínuszba fordultak, azaz a külföldi tulajdonosok több osztalékot vittek ki azóta, mint amennyit a hazai leányvállalatok megtermeltek.

A beruházások elindításához a tőke mellett hitel sem áll rendelkezésre. A hazai vállalati hitelállomány visszaesése nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő - állapítja meg az elemzés. A kereskedelmi bankok hitelezési képessége rendkívüli mértékben meggyengült, kockázatvállalási hajlandóságuk megroggyant, másfelől a bankok a rájuk nehezedő terhek és a romló portfolióminőség miatti céltartalék-képzés ellentételezése végett igyekeznek emelni kamatmarzsaikat, tovább növelve a forrásköltségek emelkedése miatt egyébként is megugró hitelköltségeket.

Még ha volna beruházási szándéka is a hazai vállalkozói körnek, a bankokra kirótt többletterhek  - a többször meghosszabbított válságadó, a végtörlesztés és a tranzakciós adó - miatt ezt megakadályozza a banki hitelvisszatartás. A JVSZ javaslatai a beruházás-ösztönzésre koncentrálnak és szorgalmazzák a jogbiztonság érvényesítését, a kiszámíthatóság javítását, az érdekeltek véleményének  figyelembevételét, a bankok hitelezési hajlandóságának növelését és az adminisztratív terhek csökkentését.