A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint a Visa Europe magyarországi piaci helyzetével kapcsolatban megjelent cikkek téves megállapításokat és következtetéseket tartalmaznak; a magyarországi kártyapiacon kialakult helyzet ugyanis az Európai Bizottság (EB) eljárásainak eltérő eredményei miatt alakult ki.

A csütörtöki Népszabadság cikke szerint a Visa Europe kidolgozta stratégiáját a Magyarországról való kivonulásra. A tervezett lépést a lap szerint azzal magyarázta, hogy a korábbinál kisebb bankközi jutalék (interchange-díj) miatt másfél év alatt 33 százalékkal, közel egymillió darabbal csökkent a Visa kártyák száma. A MasterCard piaci részesedése 80 százalék fölé emelkedett.

A folyamat előzménye, hogy a GVH 2008-ban összesen 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a szerinte kartellként működő társaságokra és bankokra az EU-ban alkalmazott magas tranzakciós díjak miatt. Ezt követően a Visa 0,2 százalékra csökkentette a tranzakciós díjat (amelyet a fizetéskor az elfogadó bank fizet a kártyát kibocsátó banknak), míg a versenytárs MasterCard 0,6 százalékra, így a a bankok a nagyobb bevétel miatt sorra mondták fel a szerződést a Visával, írta a lap.

A GVH közleményében felhívja a figyelmet arra: korábbi, a bankközi jutalékok versenykorlátozó megállapítására vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban elsősorban amiatt találta jogsértőnek a vizsgált bankközi megállapodást, mert a magyarországi belföldi kártyaforgalomban használt bankközi jutalékokat egységesen állapították meg a Visánál és a MasterCardnál.  A GVH eljárása során a felek a megállapodás felmondásáról döntöttek, majd ezt követően mind a Visa, mind a MasterCard saját maga alakított ki és vezetett be a magyarországi belföldi kártyaforgalomban alkalmazandó bankközi jutalékokat.

Az Európai Bizottság által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa által tett és az EB által elfogadott kötelezettségvállalás értelmében a Visa – többek között – az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2 százalékos szinten való maximálására kényszerült.

Ezzel szemben az Európai Bizottságnak a MasterCard ügyében még 2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott bankközi jutalékait érintette. Ennek következtében a Magyarországon tapasztalt jelentős eltérés a Visa és a MasterCard betéti bankközi jutalékai között a Visa kötelezettségvállalásból eredő árazási korlátjának következménye, közölte a GVH.

A magyarországi kártyapiacon az Európai Bizottság eljárásainak eltérő eredményei miatt kialakult piaci helyzet kivizsgálására a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen a hazai kártyapiac kártyaelfogadói oldalának fejlesztésére irányuló olyan szabályozási javaslatot dolgozott ki, amely alkalmas lehet a piac fent jelzett problémájának a kezelésére is, tartalmazza a közlemény.