Közzétette a nemzetgazdasági tárca a bolti pénztárgépek adóhivatalhoz kötéséről szóló rendelettervezetet. A jogszabály – amely társadalmi vitájára két munkanapot hagyott az NGM – lényegében az összes magyar pénztárgép cseréjét előírná. Ez gépenként 70-100 ezer forintos költséget jelenthet a cégeknek, kérdés, hogy az állam mennyivel támogatja majd a cseréket.
A parlament nemrég elfogadta azt a salátatörvényt, ami megágyaz annak az első Matolcsy-csomagban bejelentett eljárásnak, miszerint 2013-tól az ország összes pénztárgépe állandó kapcsolattal csatlakozik majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe. Az ennek megvalósításáról szóló rendelet tervezete (zip-fájl) pénteken került föl a kormany.hu-ra, és hétfőig, vagyis két munkanapig lehet véleményezni.
A rendelettervezetből kiderül, hogy az eddig mondottal ellentétben nem lehet a már meglévő pénztárgépeket egyszerűen egy kábellel összekötni a NAV-val. A tervezet előírásai nagyon szigorúan szabályozzák, hogy mit kell tudnia egy új, felokosított, legkésőbb március végéig üzembe helyezett pénztárgépnek.
A legfontosabb, hogy rendelkeznie kell egy olyan „fekete dobozzal”, ami folyamatosan rögzíti a beütött tételeket, amiket utána vissza is lehet keresni benne. A másik fontos módosítás, hogy a pénztárgépekbe SIM-kártyát kell beépíteni, ami folyamatos mobilkapcsolatot teremt az adóhatósággal.
A tervezet szerint a pénzárgépek harminc percenként jeleznek majd a NAV-nak, hogy ezzel fenntartsák a folyamatos adatkapcsolatot. Az adóhatóságnak fontosabb azonban, hogy az új adattárolóval és a GSM-kapcsolattal bármikor bármilyen számlára mobilkapcsolaton keresztül kérdezhet rá.
Az országban körülbelül négyszázezer pénztárgép van, ezeknek nagyjából háromnegyedét, nyolcvan százalékát kell majd lecserélni a rendelet miatt, a maradékba pedig új alkatrészeket kell majd beépíteni. Ez a nagyjából százezer gép ugyanis már olyan újabb típusú, amiben megvannak a hardveres feltételek például az adatok rögzítéséhez és tárolásához, de akár a kapcsolat létrehozásához is.
Az NGM tervei szerint 2013 április elsejéig minden pénztárgépet át kell állítani. Egyelőre kérdés, hogy ez a menetrend tartható-e. Az ügyet közelről ismerő forrásaink szerint valószínűtlen, hogy ezt ekkora tételben meg lehetne csinálni. Úgy tudjuk, nem hivatalosan sem Brüsszelben, sem Magyarországon sem várnak még érdemi pluszbevételt erre az évre a pénztárgépek bekötéséből.
Az is elgondolkodtató, hogy Bulgáriában sem ment zökkenőmentesen az átállás (amikor Matolcsy bejelentette ezt a reményei szerint jelentős adóbevétel-növelő hatású intézkedést, akkor a bolgár példa sikerére hivatkozott). A hvg.hu egy korábbi cikke szerint a bolgár kormány meg sem próbálta egy lépésben bevezetni az új rendszert: a többlépcsős megvalósítás az előkészítés időszakával együtt egy évig és három hónapig tartott, ennyi idő alatt nagyjából háromszázezer gépet csatlakoztattak a rendszerbe. Nálunk az októberi bejelentés és az áprilisi bevezetés között csak félév telne el, de mivel a rendelet még nem is hatályos, és szombaton lényegében ünnepelni megy az ország, valójában csak három érdemi hónap lesz az átállásra.
A tervezethez csatolt hatásvizsgálat szerint a cserére 17 milliárd forintot fordít a kormány, miközben már az első évben 97,5 milliárd forintot szeretnének pluszban beszedni belőle. A NAV-hoz kötéssel így 80,5 milliárd forinttal több lenne a 2013-as költségvetésben.
Ez alig kevesebb az eredetileg tervezettnél, ugyanis az első Matolcsy-csomagban még 95 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány. A tervezett kiadások miatt valószínű, hogy a NAV támogatja majd a pénztárgépek cseréjét, erre utal a hatásvizsgálatban szereplő 17 milliárdos tétel is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez azért is fontos lenne, mert enélkül semmiképpen sem lehetne időre lecserélni az összes gépet.
A rendelet nem ír arról, hogy az állam mennyivel járul majd hozzá a cseréhez. De ha a 17 milliárdos költséget elosztjuk a négyszázezer pénztárgéppel, akkor látható, hogy ekkora keret mellett alig több mint negyvenezer forint juthat majd egy pénztárgépre. Vámos szerint azonban egy ilyen gép ára hetven- és százezer forint körül lehet majd. Ez az állam érdemi támogatása nélkül jelentős terhet ró majd a vállalkozásokra.
Vámos szerint egyébként jó irány a pénztárgépek bekötése, hiszen azokat a vállalkozásokat, akik rendesen számláztak és fizettek áfát, eddig is zavarta, hogy vannak, akik ezt nem teszik meg. A kulcskérdés azonban, hogy sikerül-e áprilisban elindítani a rendszert, és mekkora terhet jelent annak bevezetése a cégeknek. „A tervezethez természetesek az OKSZ-nek is lesznek javaslatai” – mondta kérdésünkre Vámos, de azokról nem mondott el többet.