A jegybank monetáris tanácsa kedden az alapkamat további döntéséről határozott. A kamatszint így holnaptól 5,75 százalék. A kamatcsökkentés augusztusban kezdődött, most sorozatban az ötödik egymást követő 0,25 százalékpontos mérsékléssel lett az akkor 7 százalékos kamat 5,75 százalékos. Legutóbb tavaly januárban volt ezen a szinten az alapkamat, de akkor még emelkedő pályán állt: épp azon a január végi ülésen növelték 6 százalékra (5,75-re decemberben nőtt).

A kamatdöntést követően csekély mértékben gyengült a forint. Az euró árfolyama, ami hétfőn reggel 283,7 forintnál volt, kedd reggel már 290,2-nél járt, ám kettőkor, a kamatdöntés bejelentése előtt 288 forintnál volt. Húsz perccel később 288,47 forinton állt, vagyis nagyjából 50 fillért gyengült a forint az euróval szemben.

A kamatdöntés az előzetes piaci jelzések és prognózisok fényében nem okozott meglepetést. Az elmúlt napokban felfokozott izgalmak voltak a forintpiacon, ami az euróval szemben öthavi mélypontra lökte a pénzünket – az euró árfolyama 290,2 forint környékéig emelkedett kedd reggelre az előző reggeli 283,7 forint körüli szintről –, ám az általános elemzői várakozás az volt, hogy ennek ellenére folytatódik a kamatcsökkentési sorozat. Már csak azért is, mert az euró ára kedd délre visszatért 288 forint közelébe, ami kevesebb, mint másfél százalékkal gyengébb forintot jelent a hétfő reggelinél.

„Ugyan a forint tegnapi vesszőfutása elbizonytalanított egyes szereplőket, a monetáris tanács nem ijedt meg a hirtelen gyengüléstől. Az állampapírpiacon ugyanis nem érzékeltette hatását a gyorsan érkező negatív hangulat” – reagált a döntésre az Equilor. Szerintük 2013-ban 4,75 százalékon állhat meg az alapkamat csökkenése, a tanács külső tagjai ugyanis „4,5-5,0 százalék közötti egyensúlyi rátát látnak elfogadhatónak Magyarországon, és mivel többségben vannak, ezért csak a kilátások rendkívüli változása esetén várnánk más lefutású kamatpályát”.

A piaci elemzők a múlt héten közzétett előrejelzésekben is egyhangúlag azt mondták, hogy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés lesz, mivel azok a feltételek, amikkel korábban indokoltak, ezúttal is adottak voltak. „Továbbra is minden adat arra utal, hogy folytatódhat a jegybank kamatcsökkentése, hiszen az infláció jelentős mértékben csökkent, a GDP-adatok gyengék, a nemzetközi hangulatnak köszönhetően azonban a forint és az államkötvénypiac stabil. Ez pedig azt jelenti, hogy kedden egy újabb 25 bázispontos kamatvágás történhet, amellyel az alapkamat visszakerül a két évvel ezelőtti szintre” – fogalmazott Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója kedd délelőtti prognózisában.

A kamatdöntésről részleteket csak később tudhatunk meg, de az elmúlt hónapok mt-üléseinek ismeretében megjósolható, hogy most is a külső tagok nyomták le szavazataikkal a belső tagokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Simor András, az MNB elnöke, valamint Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök lényegében elvesztették a monetáris politika irányítását, az átkerült a kormány által delegált külső tagok kezébe.

Mint ismert, a héttagú monetáris tanácsba tavaly választotta meg a parlament a Fidesz-KDNP által jelölt Bártfai-Mager Andreát, Gerhardt Ferencet, Kocziszky Györgyöt és a Mr. Árszakértőként emlegetett Cinkotai Jánost, aki az Orbán Viktor által elvárt kritériumok alapján akár MNB-elnöki posztban is reménykedhetne Simor mandátumának lejárta után. A négy külső tag nyár óta dönt egységesen – az Európában rekordszinten lévő infláció ellenére – a kamat csökkentéséről.