Az Államadósság Kezelő Központ szerint kell és lesz is IMF-megállapodás, mert egy biztonsági háló kell a magyar adósságfinanszírozás mögé. Viszont ez a pénz tényleg csak biztonsági tartaléknak kell, tehát ha lesz is IMF-megállapodás, a pénz biztosan nem lesz felhasználva.
2013-ban 779 milliárd forint folyó költségvetési adósságot kell megfinanszírozzon az ÁKK, tehát ez az az összeg, amit a korábban felvett hitelek visszafizetésén felül állampapírkibocsátással össze kell gyűjtsön az ÁKK. Ennél összesen persze jóval többre van szükség, hiszen nem csak a folyó költségvetés hiányát, hanem a fennálló, az elmúlt években és idén különböző futamidőkkel felvett, de jövőre lejáró tartozásokat is törleszteni kell. Ezzel együtt egész évben már elképesztő összeget, összesen 5896 milliárd forintnyi forrást kell előteremtsen a szervezet.
Az ÁKK piaci finanszírozásban gondolkozik, álláspontja szerint ugyanis a csökkenő hozamoknak és csökkenő országkockázati feláraknak köszönhetően ma már alig magasabb a piaci forrásbevonás (tehát az állampapír eladás) kamatköltsége, mint az IMF-hitel kamata.
Új devizakötvény-kibocsátást nem tervez az ÁKK (idén ilyen egyáltalán nem történt, minden devizalejáratot forintból finanszírozott az állam), viszont a jövőre devizában lejáró tartozásokat devizaforrásokból szeretné törleszteni az ÁKK. Ehhez 5,1 milliárd euró értékben kell devizát bevonni. Ez akár sikeres is lehet, az utóbbi időben a a lakosságnak és az intézményeknek is árult euró prémium államkötvények elkeltek, illetve az Eximbanknak is volt egy sikeres devizakötvény-eladása.
2012-ben összesen 88 állampapír-aukció volt, ezeknek átlagban a meghirdetett állampapír mennyiségnél 2,5-ször nagyobb összegben érkeztek vételi ajánlatok. A nagy érdeklődésnek köszönhetően a tervezettnél sokkal több állampapírt adott el az ÁKK az idén: a meghirdetett 1154 milliárd forint helyett 1585 milliárdért keltek el állampapírok, tehát az egész éves terv már szeptemberben teljesült.
A magas kereslet a befektetők megnyugvását, és a nemzetközi piaci hangulat javulását jelzi. És azt is, hogy a nagyon alacsony nemzetközi hozamkörnyezetben csábító a még mindig kiugró hozamot fizető magyar állampapírt vásárolni. Perszer a nagy keresletnek köszönhetően a hozamok is folyamatosan csökkentek, különösen nyártól, amikor a Magyar Nemzeti Bank megkezdte vitatott kamatcsökkentő ciklusát. A kamatvágások a rövid, éven belüli futamidők esetén (a diszkontkincstárjegyeknél) azonnal levitték a hozamokat, de az öt éves futamidőre eladott állampapírok hozama is esett.
A csábító hozamokat jelzi, hogy tavaly év végéről mostanig 3797 milliárd forintról 5020 milliárd forintra emelkedett a külföldi befektetők kezében lévő állampapír állomány.
A hazai lakosság is növelte az állampapír állományát. Év végére a lakosság kezében 1200 milliárd forintnál is több papír lesz. Ezek lejárata nagyrészt éven belüli, de ha a lakosság elégedett a hozamokkal, akkor a tapasztalatok szerint automatikusan megújítja a papírjait, így a magas kereslet még egy darabig (amíg a hozamok csábítóak) kitarthat.
Az ÁKK idén a nyugdíjalapból (az államosított magánnyugdíjpénztári megtakarításokból) 241 milliárd forintot használt fel. A részvények, befektetési jegyek eladása 2013-ban is folytatódhat, de az ÁKK nem szeretne semmilyen papírtól veszteséggel megszabadulni.