A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.

A monetáris tanács december 18-án már egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, amely 2011. január óta a legalacsonyabbra mérséklődött. A valaha volt legalacsonyabb kamat a 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalék volt.

A rövidített jegyzőkönyv szerint a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás a következő két évben is csak mérsékelt ütemben bővülhet. A növekedés forrása a gyengébb külső kereslet mellett is az export marad, miközben a belső kereslet visszafogottan alakulhat. Tovább folytatódik a hazai szereplők mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás 2013-ban tovább csökkenhet, amit csak 2014-től követhet lassú élénkülés.

A tartósan alacsony beruházási aktivitás és a magasan maradó munkanélküliség következtében a gazdaság potenciális kibocsátása 2013-ban és 2014-ben is alig bővülhet.

A monetáris tanács szerint a munkanélküliség elmúlt évekbeni emelkedése részben tartós, strukturális problémákat tükröz, a következő időszakban azonban a munkapiaci környezet ezt figyelembe véve is laza marad. A gyenge növekedési kilátások és a vállalatok kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzete mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is akadályozza a foglalkoztatás bővülését, ami a versenyszférában csak 2014-ben kezdődhet meg. Bár a 2013-tól érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit, a versenyszektor jövedelmezőségét rontó kormányzati intézkedések további vállalati alkalmazkodást vetítenek előre.

A makrogazdasági folyamatok várható alakulását számottevő bizonytalanság övezi a testület szerint. A magyar gazdaságot negatív kibocsátási rés és magas infláció mellett érik a vállalatok termelési költségeit emelő újabb kormányzati intézkedések. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az infláció rövid távon jelentősen mérséklődhet, főleg a maginfláción kívüli tételek miatt. Középtávon azonban a vállalati szektort terhelő kormányzati adóintézkedések és a minimálbér-emelés az árakon keresztül történő áthárítást erősíthetik, ami a teljes termelési folyamaton keresztül végiggyűrűző költséginflációs nyomást okoz.

A többség úgy vélte, középtávon a jegybank szakértői előrejelzéséhez képest mérsékeltebb inflációs dinamika várható, ami lazább monetáris kondíciókat tesz lehetővé. Volt azonban ezzel ellentétes, a kiváró monetáris politikát támogató vélemény is. Egy tanácstag pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy még recessziós környezetben is lehet magas az infláció, és szerinte az alappályában figyelembe vettnél és a tanácstagok többsége által vártnál nagyobb mértékben várható a romló vállalati profitkilátások áremeléseken keresztüli kompenzálása. A magasabb ár- és bérdinamika melletti vállalati alkalmazkodást pedig a jegybank szigorúbb monetáris politikával tudja megakadályozni.

A lakossági energiaárak bejelentett csökkentése kapcsán néhány tanácstag az elfojtott infláció jelenségére hívta fel a figyelmet, amely bár rövid távon csökkenti a fogyasztói árakat, középtávon szükségszerűen növelni fogja az inflációt.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a költségvetés hiánya 2012-ben és 2013-ban is a kormányzati célokkal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban bejelentett intézkedések jelentős javulást eredményeznek a 2013-as költségvetési egyenlegben. A hiány 2014-ben várható alakulását ugyanakkor jelenleg számottevő bizonytalanság övezi. A döntéshozók szintén egyetértettek az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás fontosságában a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében.

Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapokban döntően nemzetközi tényezők hatására számottevően javult, további alakulását a monetáris tanács megítélése szerint kétirányú kockázatok övezik. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gyenge világgazdasági konjunktúra és a globális pénzpiacokat jellemző erős kockázatvállalási hajlandóság kettőssége óvatos monetáris politikát indokol.

A tanács többségének megítélése szerint ugyanakkor az eurózóna intézményi reformjának előrehaladása, az amerikai költségvetési kockázatok oldódása, valamint a hazai költségvetési konszolidáció eredményességével kapcsolatos várakozások javulása növelheti a monetáris politika mozgásterét. Néhány tag ezzel szemben azon aggodalmának adott hangot, hogy a kedvező piaci hangulat fennmaradását bizonytalanság övezi, amely kiváró monetáris politikát indokol. Több tag felhívta a figyelmet a Magyarországot övező befektetői bizalom törékenységére, amelyre az ülést megelőző napon látott hirtelen forintgyengülés is rávilágított véleményük szerint.