A vállalatok egyötöde 2013-ban befagyasztja béreit, a többi cég egyelőre kivár, de a bérnövelést tervezők is az inflációnál kisebb mértékben emelnének – derült ki a Hay Group Magyarország tanácsadó cég legutóbbi, közel 500 magyarországi vállalatra kiterjedő kutatásából, amelybe főként nagyvállalatokat vontak be.

Az idén várható 3,5 százalékos inflációhoz képest csak 3,2 százalékos átlagos béremeléssel számolnak a vállalatok. Tavaly az 5,7 százalékos infláció mellett átlag 3,3 százalékkal nőttek a bérek, vagyis 2,2 százalékkal csökkentek a bruttó reálbérek.

Idén új trend, hogy minden munkavállalói csoport ugyanakkora béremelésben részesül majd, míg korábban a béremelések során még voltak nyertesek és vesztesek: 2011-ben a csökkenő adók miatt a vezető beosztásúak jártak jól, 2012-ben a minimálbér és a kötelező béremelés javított az alacsony bérrel rendelkezők helyzetén.

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt azon cégek aránya, amelyek idén nem terveznek béremelést: 2013-ban a vállalatok egyötöde nem számol növeléssel, míg tavaly, az év elején még csak a vállalatok 14 százaléka gondolkodott így.

A legnagyobb emelésre idén elsősorban az autó- és gyógyszeriparban dolgozók, valamint a közüzemi szolgáltatók számíthatnak. A legrosszabbul a pénzügyi ágazatban dolgozók járhatnak, ahol a béremelés másfél százalékponttal marad majd el az országos átlagtól.

Az év egyik fontos változása a szuperbruttó kivezetése lesz a bérrendszerből. A felmérések alapján viszont a cégek 90 százaléka nem kompenzálná, az így csökkenő béreket.

A felmérésből kiderül, hogy a korábban népszerű rugalmas juttatási rendszer kisebb figyelmet és súlyt kap az egyre szigorúbb törvényi szabályozás miatt. Az éves keretösszeg idén alig fog emelkedni, a növekedés még az 1 százalékot sem éri majd el. Ennek több oka lehet: egyrészt a juttatásokat érintő egyre nagyobb adó- és járulékteher miatt egyre kevésbé éri meg bér helyett juttatást adni, másrészt a juttatások új formái (például SZÉP-kártya) a vállalatok visszajelzései szerint sok helyen, főleg vidéken, nem használhatók fel rugalmasan.

A magyar munkaerőpiac, néhány hiányszakma kivételével, nincs keresleti nyomásnak kitéve, így a vállalatoknak nem kell attól félniük, hogy a béremelkedés elmaradása vagy annak alacsony jellege miatt elveszítik munkavállalóikat. Ezt erősíti meg az is, hogy bár már két éve hasonló béremelési adatokat figyelhetünk meg, az önkéntes ingadozás aránya 2012-ben csak 6 százalék körül volt. A munkanélküliség csökkenése és a gazdaság élénkülése változtathatna ezen a trenden.