Az Egyesült Államok egy főre eső gazdasági növekedése lassúbb lesz a jövőben, mint amilyen bármely korábbi időszakban volt a XIX. század vége óta. A lanyha tempó nem csupán a következő években, hanem értizedeken át kitart, és a GDP bővülésének fékezése mellett tartósan polarizálja a politikai közélet szereplőit. Ezeket a konklúziókat vonja le nagy visszhangot kiváltott tanulmányában a 72 éves Robert Gordon, a Northwestern University közgazdászprofesszora. A szerdától vasárnapig ülésező davosi világgazdasági fórum résztvevőinek figyelmét a Bloomberg igyekezett felhívni az elemzésre, írja a Napi Gazdaság.
Gordon prognózisa szerint az USA egy főre eső GDP-je a következő 15 évben mindössze évi átlag 1,4 százalékkal fog bővülni. Ez egy százalékponttal kisebb az 1928 és 1950, illetve 0,4 százalékponttal az 1987 és 2007 között feljegyezett növekedésnél. Ez elsősorban azért riasztó, mert szakértők szerint a GDP legalább kétszázalékos bővülésére van szükség ahhoz, hogy nőjenek a vállalati profitok.
A professzor hat fékezőerővel számol: a népesség elöregedésével, a képzettségi szint hanyatlásával, a szélesedő jövedelmi szakadékkal, az ipar külföldre településével és az automatizálás kiterjedésével, a globális felmelegedéssel és a széndoxid-kibocsátásra emiatt kivetett adóval, illetve a háztartásokra és az államra nehezedő óriási adósságterhekkel.
| Éves növekedés* (százalék) | |
| 1891 és 1972 között | 2,33 |
| 1972 és 1996 között | 1,38 |
| 2004 és 2012 között | 1,33 |
| *az egy főre eső termelési érték változása az USA-ban | |
| Forrás: Forrás: Bloomberg |
A XVIII. században élt Thomas Malthus teóriájától kezdve a Római Klub álláspontjáig, amelyet az 1970-es évek elején fogalmazott meg, régóta ismert az a közgazdasági irányzat, amely a növekedés korlátaival számol. Előbbi a túlnépesedésre, utóbbi az erőforrások kimerülésére hivatkozik, ám egyik megközelítés sem számol az emberiség innovációs képességével, amely új utakat talál a növekvő kereslet kielégítésére.
Gordon azonban éppen az innováció kimerülésére hivatkozik, pontosabban arra, hogy az elmúlt időszak újításai − a komputerektől az egészségügyi képalkotó berendezéseken át a videojátékokig − együtt nem sem hoztak akkora ugrást a fejlődésben, mint a vezetékes ivóvíz bevezetése a lakásokba. A kutató, akárcsak más neves közgazdászok, úgy véli, hogy a termelékenység igazán nagy emelkedését előidéző folyamatok, mint például az elektromos áram használatának elterjedése vagy a nők munkába állása, egyszeri események, amelyek már lezajlottak.
A nagy ellenérvre, a számítástechnika és az internet hozta változásokra kopogós számokkal válaszolnak: a termelékenység lassabban nőtt ezek előretörése óta, mint azt megelőzően. A tudósok megállapításai feladják a leckét a világgazdaság jövőjét fürkésző davosi résztvevőknek.