„Van egy irtó nagy fa, ez az illegálisan külföldre vitt pénzeket szimbolizálja, s van egy iciri-piciri fejsze, ami a kormányzati intézkedést takarja, s sokat kell rajta dolgozni, mire valami kijön belőle" - idézi a Figyelő Boros Imre, az első Orbán kormány PHARE-pénzekért felelős tárca nélküli minisztere kommentárját, a kabinet által tervezett 35 százalékos forrásadóra vonatkozó bejelentésére a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Vitapartnerei, Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst&Young adószakértője és Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója is felvetették: nem tisztázott, hogy az illegális, a legális vagy féllegális jövedelmek után menne-e a kormányzat. Boros Imre megjegyezte: „Valóban, ahogy Toldi Miklós köve, ez is repül, nem lehet tudni, hol áll meg, s kit hogyan talál meg, egyetlenegy vigasztal, az, hogy legalább valami elindul."
A hazai szakemberek körében nincs vita a tekintetben, hogy az adózatlan gazdaság kifehérítése érdekében lépéseket kell tenni, s valóban sok pénz búvóhelye Svájc. „Az intézkedés az adózatlan jövedelmek felderítésének lehetne az eszköze, a jogilag megkérdőjelezhetetlenül kivitt megtakarításokra azonban semmiképpen nem vonatkozhat" - mondták a lapnak jogi és adózási szakértők.
Szerintük azonban naivitás azt hinni , hogy a külföldi pénzintézetek majd átadják minden magyar állampolgár adatát. Hogy milyen eséllyel indul a magyar kormánydelegáció Svájcban: „hát, biztosan kapnak egy kávét"- mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
Egyre bizonytalanabb emellett, hogy a tervezett 35 százalékos forrásadó az eredetileg tervezett illegális jövedelmekre vonatkozik-e vagy újra megadóztatnák a legálisan szerzett, csak külföldön elhelyezett megtakarításokat is.
Giró-Szász András viszont legutóbb már arról beszélt, hogy „új megoldásokon gondolkozik a kormány, hogy a külföldi magyar tőkét kifehérítsék, az utóbbi évtizedekben jelentős összegek távoztak az országból, ez a helyzet viszont fenntarthatatlan." Tényleg jelentős összegben távoztak megtakarítások az országból, különösen a 2008-as válság de ezeknek jellemzően elsősorban a forintgyengülés, másodsorban az államosítások okozta bizonytalanság lehetett a fő indítéka.
A lapnak nyilatkozó jogászok szerint ez azonban a legális jövedelmek nem tartozhatnak a forrásadó hatálya alá, mivel legalább fél tucat nemzetközi normát sértene az adózott, legális betétek utólagos megadóztatása. Egyebek között az EU-nak a tőke szabad áramlására vonatkozó alapelvét, de számos alapjogot is, így a tulajdonhoz, a magántitokhoz való jogot, a személyes adatok védelmét, az ártatlanság vélelmét, de mindenekelőtt a jogbiztonságot.