Jó mulatság volt, de még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő – mondta Orbán Viktor a napokban kudarcba fulladt e-útdíj-tenderről. A kormány ezért úgy döntött, hogy az állam maga valósítja meg a beruházást; hogy hogyan, arról nem közölt részleteket. A költségvetés miatt nem kell aggódnia, az e-útdíj 75 milliárdja és a pénztárgépek NAV-hoz bekötéséből várt 95 milliárd is rendben lesz, mondta. Egyszerűbb számlák lesznek, hogy „megértsék az emberek, mi a fészkes fenét tartanak a kezükben”.
Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert – jelentette be a kabinet döntését Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Vásárosnaményban, a kihelyezett kormányülés után. A miniszterelnök azt mondta, két lehetőségük volt: vagy újabb tendert írnak ki – mint az Index megírta, ez azt jelentette volna, hogy legkorábban decemberben indulhatott volna el az elektronikus díjfizetés –, vagy az állami megvalósítást választják; végül az utóbbi mellett döntöttek.
Hogy miért, arról azt mondta: „köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő”. Álláspontja szerint az államnak igenis rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy ha be akar vezetni egy használatarányos újdíjat, akkor azt mindenfajta külső segítség nélkül meg tudja oldani.
Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, „mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket” – erről is beszélt a kormányfő a polgármestereknek fizetett jutalmakkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva. Megjegyezte: a miniszterek sem kaptak jutalmat, ha az ország GDP-je csökken, akkor az állami szektorban nem jár jutalom.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „a költségvetés meg fog állni a lábán”. Ahogy fogalmazott: „Mindegyik költségvetést, amelyet én terjesztettem be a parlament elé, a kormány képes volt végrehajtani. Most is ez a helyzet. [...] Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés – éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es – meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket”.
A költségvetésben rendelkezésre fog állni az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: ugyanez igaz a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére is. Előbbiből 75 milliárd, utóbbiból 95 milliárd forintos bevételt vár idén az állam; a kasszák NAV-hoz kötése egyelőre egy helyben vesztegel, bár elvileg minden pénztárgépet – összesen több mint háromszázezeret – le kellene cserélni március végéig.
Az e-útdíjat idén júliustól kellene szedni, a rendszer kiépítésére tavaly szeptemberben írt ki az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzést. A tender azonban négy hónap után lényegében eredménytelenül zárult, miután a nettó 35 milliárdos ajánlatával győztes Getronics visszalépett, a másik érvényes ajánlatot benyújtó, a munkát 52 milliárdért vállaló T-Systems Magyarországot pedig nem hirdették ki második helyezettnek, így nem léphetett a visszatáncoló győztes helyére.
Az e-útdíj, amelyből az idei 75 után jövőre már 150 milliárdos bevételt vár a kormány – bár egy múlt év eleji szakértői anyag 110 milliárdot tart reálisnak – a mostani átalánydíjassal szemben használatarányos díjfizetést jelent. Az új rendszerben az eddigi tervek szerint kizárólag a tehergépkocsik fizetnek majd a megtett távolsággal arányos díjat az autópályákon, autóutakon és egyes főútszakaszokon, összesen 6318 kilométeren. A 3,5 tonna feletti járművek számára az M0-ás körgyűrű és az azon belüli gyorsforgalmi szakaszok, valamint az M31 kivételével a teljes gyorsforgalmi hálózat díjköteles lesz. A személygépkocsik és autóbuszok a jelenleg is működő e-matricás rendszerben maradnak.
Az útdíjról szóló tavalyi kormányhatározat szerint a kéttengelyes J2 járműkategóriában a gyorsforgalmi úton 39,29 forintot, főutakon 16,72 forintot kell majd fizetni kilométerenként. A háromtengelyes J3 kategóriás járműveknél a gyorsforgalmi utakon 55,14 forint, főutakon 28,94 forint lesz a tarifa, míg a négy- és többtengelyes tehergépjárművekre a gyorsforgalmi úton 85,35 forintot, főutakon 53,23 forintot határoztak meg – derült ki tavaly szeptemberben, még a tender kiírása előtt, egy NFM által kiadott közleményből.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg most a legnehezebb teherautók egy 3375 forintos napi matricával átkelhetnek az országon például az M1-es osztrák-magyar határátkelőjétől az M5-ösön a röszkei szerb határig vagy az M3-ason Nyíregyházáig, addig az új rendszerben előbbi nagyjából 29 ezer, míg utóbbi 34 ezer forintba kerülne majd. Az e-útdíj arra is jó lenne, hogy csökkentse a nyugati országrészben az osztrák határral párhuzamosan futó főutak (84-es, 85-ös, 86-os) zsúfoltságán; azokon ugyanis most jelentős az osztrák e-útdíjat kikerülő tranzitforgalom nagysága.
A rezsicsökkentést firtató kérdésre Orbán Viktor közölte: a kormány szerdai ülésén megvitatta a bonyolult számlák kérdését. „Olyan számlaképet kell előállítaniuk a szolgáltatóknak, hogy megértsék az emberek, mi a fészkes fenét tartanak a kezükben” – mondta, majd jelezte: a Fónagy János államtitkár vezette kormányzati bizottság és a Németh Szilárd irányította fideszes munkacsoport február elején tesz jelentést a kabinetnek.
A miniszterelnök reméli, ezekből kiderül, hogy megvalósult-e a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés, továbbá hogyan fog kinézni az új számla. „Akkor tudunk dönteni további csökkentésekről, ha látjuk az első lépés eredményeit”. A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kell sikeresen megvívni – „mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették” –, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek.