Lesújtó képet fest a magyar gazdaságról az IMF hétfőn közzétett országértékelése. Komolyan aggódnak a gazdaság potenciális növekedése miatt, azt mondják, hogy mostantól 2015-ig nem lesz 3 százalék alatt a költségvetési hiány, és az államadósság is beragad a mostani 78 százalékra. Gazdaságpolitikai irányváltást sürgetnek. Az NGM annyit közölte: rendben lement a konzultáció, Brüsszel nagyobb gazdasági növekedést szeretne.
Közzétette a Valutaalap a januári magyarországi tárgyalásai nyomán készített országértékelését. Az angol nyelvű dokumentumban többek között megállapítják, hogy gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség Magyarországon. Enélkül nem lehetséges ugyanis a fenntartható közép távú költségvetési kiigazítás, ami nélkül pedig nem elképzelhető a gazdaság növekedése és a gazdaságba vetett bizalom.
Az IMF szerint az előttünk álló periódusban Magyarországnak sürgősen kell kezdenie valamit három egymással szorosan összefügő problémával. Elsősorban fenntartható költségvetési kiigazítás kell, ami az államadósságot is csökkenti, de mindezt úgy, hogy az intézkedések ösztönözzék a befektetést és a munkavállalást. Talpra kell állítani a szétzilálódott pénzügyi rendszert, ami biztosíthatná, hogy a megtakarítások hasznosulhassanak a gazdaságban. Harmadrészt pedig olyan strukturális reformokra lenne szükség, melyek bevezetésével a gazdaság potenciális nöekedési kilátásai javulnak.
A szervezet jelentése szerint nagyon sok gazdasági kihívással néz szembe az ország. Példaként említik, hogy négy éven belül a második recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság, a fogyasztási és a beruházási adatok romló tendenciáról árulkodnak, míg a munkanélküliség magas szinten ragadt.
Az IMF jelentésének közzététele után a nemzetgazdasági tárca azt közölte: rendben lezárult az éves gazdaságpolitikai konzultáció az IMF és az EU képviselőivel, és megemlítették, hogy a két szervezet 2011-es és 2012-es prognózisa rosszabb volt, mint a tényleges eredmények.
Nem csoda, hogy – mint a jelentés negyedik pontjából kiderül – komolyan aggódik az IMF a magyar gazdaság potenciális növekedése miatt. Ezt ma nulla közelébe teszik, és középtávon is mindössze az 1-1,5 százalékos szint elérését várják.
A Valutaalap szakértői megjegyzik, hogy a termelékenység nálunk nagyobb mértékben csökkent, mint a hozzánk hasonló országokban, a versenyképességi listán rontottunk, a beruházások szintje rekordmélységben van. A foglalkoztatás bár javult a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, régiós összehasonlításban még mindig alacsony.
A konzultációt követően az Európai Bizottság is a gazdasági növekedésre helyezte a hangsúlyt. A brüsszeli küldöttség azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére. Üdvözölték a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket, de a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága – írja az MTI.
A jelentés szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mellett emelkedni fog a GDP-arányos költségvetési hiány a 2013-2015-ös időszakban. A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy már idén 3,25 százalékos lesz a GDP-arányos deficit, vagyis nem tudjuk teljesíteni az uniós elvárást (3 százalék alatti hiány), és 3 százalék fölött lesz a következő két évben is. Elmaradó bevételekkel – például az elektronikus útdíj körüli mizériával és adóigazgatási okokkal –, valamint az emelkedő oktatási kiadásokkal magyarázzák az erre az évre a kormány által vártnál nagyobb hiányt.
A növekvő hiány miatt az államadósság csökkentése is megáll. Az adósság a GDP 78 százaléka körüli szinten ragadhat, ami 10 százalékkal magasabb a válság előtti szintnél, holott – jegyzi meg a jelentés – a magyar kormány óriási erőfeszítéseket tett az adósság lefaragására; felidézik a 2011-es háromezermilliárdos nyugdíjállamosítást is.
A hiány és az államadósság IMF által várt alakulásán a jelentés szerint egy új, növekedésösztönző és fenntartható gazdaságpolitika segítene. Megjegyzik, hogy miközben az első Széll Kálmán terv strukturális reformokon keresztül ígérte az állami kiadások konszolidálását, azok továbbra is magasak, a régióban a legmagasabbak között vannak, amit a kormány egyre növekevő mértékben próbál a gazdaságot torzító adókkal ellensúlyozni. A kiadások átalakításával lehetőség nyílna az adórendszer szükséges ésszerűsítésére, ami támogatná a gazdasági növekedést, a foglalkoztatását és a beruházásokat.
Az IMF a kiadáscsökkentési lehetőségek között sorolja fel a központi kormányzat és az önkormányzatok bürokrácia csökkentését, az állami közlekedési vállalatok átalakítását, a szociális kiadások jobb, a rászorulókat célzó felhasználását. Szükségesnek tartják a szektorális adók fokozatos megszűntetését és a társasági adó korszerűsítését,
Összességében szerintük azt a célt kéne kitűzni, hogy a kiadások csökkentésével és a torzító hatású adók kivezetésével 2015-re jóval 2 százalék alá vigyük: ez kell ahhoz, hogy egyértelműen csökkenő pályára álljon az államadósság.
A szervezet sürgeti a pénzügyi szektor megerősítését, a bankok számára nagy nehézségeket jelent ez az év. A pénzintézetek készpénzállományával és tőkéjével nincs baj, de a magas adóterhelés és a nem teljesített hitelek, valamint a devizahiteleseket mentő programok miatt magasak a veszteségeik.
Az IMF delegációja január 16-án érkezett Magyarországra, a készülő országjelentésükhöz, illetve a 2008-as hitelprogram utóellenőrzése miatt jöttek, új hitelről nem volt szó a megbeszéléseken.
Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője tavaly december 11-én közölte, hogy az idén január 16. és 28. között lesz Magyarországon a valutaalap delegációja. A szervezet illetékesei legutóbb tavaly nyáron voltak Budapesten, júliusban volt a nagyjából egy évig húzódó hitelhuzavona egyetlen érdemi tárgyalása. Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést, ilyenek 1999 áprilisa óta készülnek