Folytatta tavaly nyáron megkezdett kamatcsökkentési sorozatát az MNB monetáris tanácsa, mai döntésük értelmében holnaptól 5,5 százalék lesz a jegybanki kamatszint. A kamatvágás tavaly augusztusban 7 százalékos kamatnál kezdődött, azóta most már hatszor negyed százalékpontos csökkentéssel értük el a mostani értéket. A kamatcsökkentés egyelőre kis mértékben gyengítette a forintot, az euró a döntés publikálását követő percekben a 296,7 forintos szintről 297,5 forintig drágult.
Az alapkamat több mint két éve, 2010 decemberében volt utoljára ilyen alacsony szinten. Egészen pontosan a 2010. november 30-i ülésén emelték azt 5,5 százalékra az addig 5,25 százalékos, a rendszerváltozás óta nem látott mélységből, majd a következő, decemberi ülésen növelték tovább, 5,75 százalékra.
A kamatdöntés kommentálva az Equilor megjegyezte: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést, az állampapír-piaci hozamok alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog.
A kötvény- és forintpiac decemberben elindult különvallásának fő oka az Equilor szerint az, hogy felerősödtek a piaci aggodalmak az új MNB elnök új személye és a monetáris politika további lazulása kapcsán. Az új, várhatóan nem-konvencionális eszközöket is bevető jegybanki menedzsment a kötvényhozamokat a forint rovására leszoríthatja, ami megmagyarázza az elmúlt egy-két hónap piaci reakcióit
Az előző öt kamatdöntés során a monetáris tanácsi ülésekről megjelent jegyzőkönyvek tanúsága szerint minden esetben a testületbe már a 2010-es kormányváltás követően beszavazott, a kormánypártok által delegált négy külsős tag akarata nyomta le az MNB elnökét és két alelnökét. Minden bizonnyal ez a mostani kamatdöntésnél is így történt – ezt valószínűsíti az Equilor is –; a szavazati arányokra vélhetően utalni fog majd délutáni beszédében Simor András jegybankelnök.
A kamatcsökkentés nem egyértelműen meglepő lépés, bár a piaci fogadtatása vegyes lehet, ahogyan eltérőek voltak a várakozások is. Az elmúlt hetekben ugyanis intenzíven gyengült a forint; a december közepén még 285 forint alatti euró árfolyama most hétfőn, egy nappal a kamatdöntés előtt, ha csak kis időre is, de átlépte a lélektaninak számító 300 forintos szintet.
Emiatt például a CIB elemzője, Trippon Mariann azt mondta egy kedd délelőtti sajtóbeszélgetésen: most lehetne egy kis szünet a kamatcsökkentésben, mert ha megállás nélkül folytatódik a folyamat, azzal az MNB azt üzeni a piacoknak, hogy a 300 forintos euróárfolyam nem zavaró. Így félő, hogy a piac megkezdi a tűréshatár tesztelését, ami akár 310-320 forintos euróárat is hozhat. Londoni elemzők is úgy vélekedtek még hétfőn, hogy a forint gyengülése miatt nem zárható ki, hogy a monetáris tanácsa kamatcsökkentési szünetről dönt keddi ülésén, igaz, erre kisebb esélyt adtak, mint a kamatvágás folytatására.