Orbán Viktor miniszterelnök elismerte, hogy az ország rugalmas, úgynevezett FCL-típusú hitelkeretet kért az IMF-től, de a Valutaalap erre nemet mondott. - írja a portfolio.hu
A miniszterelnök szerda délelőtt a brüsszelben a Bruegel Intézetben tartott előadásában említette a hitelkérelmet. "A tárgyalások még mindig zajlanak, de most egyre közelebb vagyunk ahhoz a nem-hez." Hozzátette: az IMF azt mondta Magyarországnak, hogy az országnak szüksége van a hitelre, de nem a rugalmas hitelkeretre.
Az FCL hitelt az IMF 2009-ben alkotta meg és azok az országok kaphatták meg (pl. Lengyelország, Mexikó), akiknek stabil, fegyelmezett gazdasági mutatóik vannak. Ez egyfajta vésztartalék, amit rendkívüli helyzetben hívhatnak le.
A Valutaalap a 2008-ashoz hasonló hitelt kínált Magyarországnak, azzal a különbséggel, hogy az ország nem kívánja lehívni a rendelkezésre álló hitelkeretet, de fenntartja magának a jogot, hogy szükség esetén mégis megtegye. Ez azonban a szigorúbb feltételekhez van kötve az FCL-nél, a gazdálkodás negyedévenkénti monitorozásával, a célok teljesítésének felülvizsgálatával jár.
Orbán Viktor az előadásában jelezte, hogy Magyarország devizakötvényeket bocsájt majd ki a nemzetközi piacokra, legkésőbb a jövő hónap elején. Ezzel megerősítve, hogy nincs szükségünk nemzetközi hitelcsomagra, hisz a piacról tudjuk magunkat finanszírozni.
A miniszterelnök sikertörténetnek nevezte a magyar gazdasági eredményeket. Beszélt a 2004 óta tartó túlzott deficit eljárás megszüntetéséről is. Magyarország tartósan, harmadik éve 3 százalék alatt tartja az államháztartási hiányt. Ebben az évben megkezdődik 2014-ben, 2015-ben pedig felgyorsul a gazdasági növekedés. Ezeknek a gazdasági sikerek függvényében az Európai Uniónak nem marad indoka folytatni a deficit eljárást. "Tisztességes elbánás esetén, nyolc év elteltével meg kell szüntetni az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást."- mondta Orbán.
Kitért az európai gazdaságra is. Az Európai Unió válsága voltaképpen egy versenyképességi válság és csökkent a részesedése a világgazdaságban. Szerinte gazdasági rendszerváltásra van szükség, ahol jóléti állam helyett egy munkaalapú társadalmat kell létrehozni.
Fontos lépés lenne a nyitás kelet felé: "Meg kell találnunk annak a módját, hogy egyesítsük Európa fejlett technológiáját, infrastruktúráját, innovatív iparát és kifinomult pénzügyi rendszerét azokkal a gyakorlatilag korlátlan természeti forrásokkal, amelyek tőlünk keletre, főként Oroszországban találhatók."
Az előadást követő vitában, amit Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank volt elnöke és Bruegel Intézet vezetője vezetett, többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése.
A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország is tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, de "valakinek jelölnie kell jegybankelnököt." Ezt ő a határidő lejárta előtt csak egy nappal fogja megtenni, ezzel védve a jelöltet a vitáktól. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a magyar jegybank szerepköre nem teljesen ugyanaz, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Fontos kérdés, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére koncentrál, vagy más célokra is. Orbán Viktor délután az Európai Bizottság több tisztviselőjével találkozik, többek között José Manuel Barrosóval is.