Napokon belül kezdődik a gazdaságirányítás nagy átalakítása: új elnök kerül a Magyar Nemzeti Bank élére, és ha Matolcsy kerül a jegybank élére, az akár a gazdasági kormányzás struktúrájának megváltozását is magával hozhatja. Váltás lehet a fejlesztési bank és az adósságkezelő élén is, új posztot kaphat Varga Mihály. Az utolsó kormánytól eddig független intézményben, a jegybankban sokan arra számítanak, hogy az új elnök nemcsak a vezetőket cseréli le, hanem – bár ez kockázatos lépésnek ígérkezik – a szakmai stábban is nagy átalakítások lesznek, és hogy Matolcsy és Varga Mihály környezetében is készülnek már a listák: ki hová megy.
A 2012-es gazdasági recesszió után, a választások előtt bő egy évvel vezényelheti le Orbán Viktor 2010-es kétharmados választási győzelme óta legnagyobb gazdaságpolitikai átalakítását. A kormányfő ezt a szándékát egy múlt heti interjúban cáfolta ugyan, mégis több jel és sajtóinformáció is erre a szándékára utal.
A még mindig legvalószínűbb forgatókönyv szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kerül a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, a helyét Varga Mihály tárca nélküli miniszter immár pénzügyminiszterként veheti át. Varga új feladatára, ugyan nem nevesítve, de a Miniszterelnökséget vezető Lázár János államtitkár is utalt már. (A kormányban egyébként más fejcserék is jöhetnek.)
A változásokról legutóbb az Origo írt. A lap névtelenül nyilatkozó forrásai szerint Varga Mihály már a költöztetést is megrendelte, néhány hete intenzíven építi a csapatát, akikkel átvenné az állami pénzügyek irányítását. Az informátorok szinte biztosra veszik, hogy március elején Varga az NGM-be, Matolcsy pedig a jegybankba megy. Utóbbi alelnöknek viheti magával megbízható emberét, Balog Ádámot, aki a kormányváltás óta adóügyi helyettes államtitkárként dolgozik a nemzetgazdasági tárcánál.
A hétvégén a Népszava is foglalkozott a kormányzati és nemzeti banki mozgolódásokkal. A lap szerint felröppent, hogy az MNB-alelnöki posztra Baranyay László, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója is esélyes. A napilap azonban mindjárt két forgatókönyvet is vázolt, eszerint, ha Baranyay kerül a jegybankba, akkor az MFB élére Töröcskeit állítják.
Az Index úgy értesült: az MFB élén tényleg megtörténhet a személycsere, az új elnöke pedig valóban Töröcskei István lehet – aki ezért is kezdte eladni az érdekeltségeit, amik nyomán olyan pletykák indultak, hogy az MNB-be megy. Azonban Baranyay nem az MNB alelnöki székébe, hanem Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (EBRD) kerülhet.
A gazdaságirányítás kulcspontjain készülődő vezércserék (MNB, NGM, MFB, ÁKK) alaposan átszabhatják az elnökök keze alá dolgozó szakmai stábok összetételét is, ami sokak szerint akár fontosabb – és akár károsabb – hatásokkal is járhat, mint a kirakatba tett elnökök politikai szempontokat követő csereberéje.
A legfontosabb kérdés talán az, hogy az új vezetők milyen mélységig nyúlnak bele az adott intézmények szakmai irányításába, és hogy ez milyen változásokat okoz a szervezeti hierarchiában. Ez jó nagy bizonytalanságot okoz, érthető okokból elsősorban a jegybankban.
„El sem tudjuk képzelni, hogy mi jön márciustól” – fogalmazott az egyik névtelenséget kérő, nem vezető beosztású jegybanki alkalmazott. Háttérbeszélgetéseink alapján többeknek az egyik legnagyobb nehézséget most az okozza, hogy az országban nincs túl sok valódi szakmai előrelépést jelentő pozíció, nagyon kevés az olyan nívós műhely, ahová például az MNB-ben dolgozó közgazdász-elemzők szívesen átülnének. „Ha minden kötél szakad, külföldön nézek új lehetőségek után, de egyelőre még kivárok” – fogalmazott egyik forrásunk, aki nincs egyedül a véleményével.
Az viszont szinte biztos, hogy a monetáris politika modellezéséhez értő szakemberek a jegybankon kívül nem nagyon kaphatnak képességeiknek és szakmai érdeklődésüknek megfelelő munkát Magyarországon. És sokuknál az anyagi szempontok is előkerülnek: „annyi pénzt, amennyit az MNB-ben kerestem, legfeljebb csak kereskedelmi bankokban lehet”, ott viszont a munka összetettsége kevésbé izgalmas egy monetáris, illetve rendszerszintű pénzügyi stabilitási, makrogazdasági ügyeken edződött közgazdásznak.
A szakmai stábok kulcsfiguráinak szélnek eresztése persze nem csak személyes kockázatokat rejt. Könnyű ugyanis belátni, hogyha egy szervezet szürkeállományát jelentő szakembergárdának mondjuk a negyede távozik, azzal az adott szervezet hatékonysága nem csupán 25 százalékkal, hanem jóval nagyobb arányban csökkenhet.
Ennek pedig már makrogazdasági szintű kockázatai is vannak, hiszen az MNB-ben dolgozik Magyarország egyik legelismertebb közgazdászcsapata. Az ő kiesésük vagy legyengülésük miatt az MNB előrejelzési, modellezési képessége zsugorodna, ami viszont a bonyolult gazdasági folyamatok pontos feltárását és értékelését nehezítené meg. Egy ilyen helyzetben a döntéshozók sem látnák időben és pontosan azt, hogy mi történik az országban, ennek következményeként pedig rossz döntések születhetnek.
A politikai szempontok alapján történő szelektálás és a jegybanki elemzések ilyen jellegű elferdítése a jegybanki munka szakmai elismertségét is csökkentené. Az MNB jelenleg a külföldön is sikereket elérő közgazdászoknak is vonzó karrierállomás, ha ez megváltozna, akkor a jegybank képtelen lenne a kieső szakembergárda megfelelő pótlására.
A szóban forgó szervezetek egyikénél igazgatói pozícióban lévő forrásunk úgy jellemezte a helyzetet, hogy inkább azoknak van főként félnivalójuk, akik valamilyen politikailag érzékeny területen dolgoznak. Ezzel szemben nagyobb biztonságban vannak azok, akik olyan szakmai részfeladatot látnak el vagy felügyelnek, aminek az irányításába kevésébe folyik bele a politika, pontosabban fogalmazva: nem fűződik semmilyen közvetlen gazdaságpolitikai érdek az adott terület szorosabb ellenőrzéséhez.
„Ezek a munkatársak is feszültek és aggódnak, de talán valamivel kevesebb félnivalójuk van. Én évtizedek óta ennél az intézménynél dolgozom, minden váltás túléltem, remélem, most sem söprik ki az osztályunkat” – hallottuk az igazgatótól.
A politikailag érzékeny területen dolgozóknál – mondjuk közgazdasági, költségvetési elemzéseket készítőknél – fennáll annak a veszélye, hogy hiába végeztek szakmai szempontból kifogástalan munkát, tanulmányaikban, elemzéseikben a kormánynak nem tetsző szakmai megállapításokra jutottak, és ezeket névvel is vállalták. Rájuk most nehezebb időszak várhat.
Azért olyan is akad, aki abban reménykedik, hogy a tudás, egy adott szakterülethez köthető elmélyült ismeretek megfelelő védőhálót jelenthetnek. Például a nemzeti banki stábban felhalmozódott tudást nem lehet pótolni egyik napról a másikra, mondjuk pályakezdő fiatalok leigazolásával. Az NGM-ben sok fiatal kezdett 2010-ben, nekik például komoly csábítás lehet a most még sokkal elismertebb MNB-s státusz. És megint előkerülnek az anyagi szempontok is: az NGM-ben a sokkal nyomottabb köztisztviselői bértábla alapján kapnak fizetést a munkatársak, az MNB-re viszont ez nem igaz, ezért ott jóval többet lehet keresni.
A két szervezet közötti átigazolásoknál fontos lehet a banki, vagy korábbi jegybanki tapasztalat is. Úgy tudjuk, hogy Matolcsy György, amennyiben jegybankelnök lesz, szeretne minél több bevált és megbízható, de banki tapasztalatokkal is rendelkező kollégát, de a dolog fordítva is működhet: az MNB mostani dolgozói közül azoknak van több esélyük a maradásra, akik NGM-es vagy pénzügyminisztériumi háttérrel is rendelkeznek.