Józan, megfontolt és a végsőkig lojális Orbánhoz. A miniszterelnök néhány éve még saját utódát látta Varga Mihályban, az elmúlt 25 évben azonban inkább csak mellékszerepeket kapott a Fidesz kellemes modorú technokratája. Vargát most, akárcsak az első Fidesz-kormány idején, a kormányzás második félidejében hozzák fel a csatársorba, feladata alighanem a bizalom visszaszerzése lesz.
Orbán Viktor pénteken bejelentette: a nemzetgazdasági tárca éléről a jegybankelnöki székbe átülő Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltja a miniszteri székben. Varga ismerős ösvényen, ismerős helyzetben léphet tizenkét év után újra a gazdaságpolitikai vezetés élére: ahogyan 2001-ben az akkor szintén MNB elnökké lett korábbi pénzügyminisztert (akkor Járai Zsigmondot váltotta), most a Matolcsy György után megüresedő űrt töltheti be a kormányban.
A helyzet mégis más. A gazdasági területeken mozgó fideszes politikus akkor egy viszonylag kötött pályára lépett, pénzügyminiszterként meglehetősen szűk mozgástere volt, a kétéves költségvetés elfogadása után, 2001 elején került pozícióba. Ráadásul a gazdaságpolitika irányításában Matolcsy György akkori gazdasági miniszter mellett végig mellékszerepben maradt. Most viszont egy jóval nagyobb intézmény irányítója lehet.
Ugyan kritikusai felemlegetik, hogy végig asszisztált abban, hogy a Chikán Attila gazdasági minisztert váltó Matolcsy György az évezred első két évében a választásokra készülve költségvetési lazításba kezdett, mások szerint az, hogy a költségvetés hiánya mégsem szaladt el drámaian, neki is köszönhető.
Noha nyílt konfliktusokat sem akkor, sem azóta nem vállalt a szigorú költségvetési gazdálkodás helyett olykor inkább nagyívű víziókra és költekezésre hajló Orbán-Matolcsy kettőssel, Vargáról tudni lehet, hogy két lábbal a földön jár. Vagyis tisztában van a közgazdasági gondolkodás alapjaival, a költségvetési egyensúly és a konzervatív gazdálkodás híve. Bár akkora intézményt, mint a jelenlegi Nemzetgazdasági Minisztérium, még nem vezetett, forrásaink szerint a PM-et annak idején jól irányította, beosztottjai korrekt, hidegfejű vezetőnek jellemezték.
Varga 2010-ben még 23 millióval tartozott a banknak, és 3 millióval magánszemélyeknek, azóta mintegy 16 millió forint adósságát fizette ki. A miniszter évek óta 1,35 millió forintot tart életbiztosításban, 2013-as nyilatkozatában 1,45 milliós államkötvényt is feltüntetett. Amikor a Blikk megkérdezte tőle, hogyan sikerült fél év alatt 6,5 millió forintot megtakarítania 5,9 millió forintos fizetése mellett, elmondta, hogy hagyaték miatt nőtt a vagyona. Tavaly másfél milliós örökséghez jutott a feleségével ami az ő vagyonnyilatkozatában szerepel, ezenkívül a családi kasszába a vegyész felesége jövedelme is befolyik, az 5 milliós hitelt együtt törlesztették.
„Higgadtan, kulturált hangnemben vitázik, politikai ellenfeleit nem kezeli ellenségként, ennek is köszönhető, hogy sok párttársával ellentétben kimondottan jó viszonyt ápol más pártállású politikusokkal is, közpolitikai, gazdasági konferenciákra, találkozókra is rendszerint őt hívták a Fideszből” – jellemezte őt egyik közgazdász forrásunk, aki szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban Varga elmaradozott ezekről a helyekről. (A tavalyi Közgazdász Vándorgyűlésen a fellépést például fura magyarázkodáshullám után névnapjára hivatkozva mondta le.)
Varga különutas fideszes politikusnak mégsem mondható, a nyílt politikai csatározásokat, populista jelszavakat lehetőség szerint igyekszik kerülni, de ha szükség van rá, ő is fegyelmezetten ismételgeti pártja szólamait. Ellenzéki politikusként például – a háromszáz forintos benzinár mellett – 2008 júniusában éppúgy hangoztatta, hogy a kormány a hibás, és kérte, hogy csökkentsék a jövedéki adót, mint a mostani ellenzék.
Stílusában, hangnemében mégis elüt a fősodortól, politikai szerepe a kormányon belül korábban és most is leginkább a piacokat nyugtató szakemberé, aki érti és látja gazdaság valódi problémáit, aki ha más nézőpontból is, de legalább közös nyelvet beszél a piaci szereplőkkel. Ezt a képességét a kormányon belül is következetesen használják, nem véletlen, hogy amikor a kormány arról akarta meggyőzni az elemzőket és a befektetőket, hogy szándéka valós az IMF-hitelfelvétellel kapcsolatban, őt jelölték ki főtárgyalónak. Varga egyébként is jó kapcsolatot ápolt Irina Ivascsenkóval, a valutaalap budapesti irodavezetőjével, és az Európai Központi Bank képviselőivel is.
Önállóságára utal többek között az, hogy amikor Orbán, Matolcsy és Szijjártó kategorikusan elutasítanak bizonyos, nagy eséllyel bekövetkező eseményeket, ő ha óvatos megfogalmazásban is, de gyakran nyitva hagyja a megvalósítás lehetőségét. Miközben a miniszterelnök például a brüsszeli kritikát elutasítva kijelentette, hogy az idei költségvetéshez nem fognak hozzányúlni, Varga úgy vélte, a kormány elkötelezett a hiánycél tartása érdekében és már tettek is intézkedéseket ezért, ha azonban az mégsem lesz elég, további lépéseket tesznek.
Olykor azonban meg is égeti magát túl szabad nyilatkozataival, emlékezetes például a svéd nyugdíjmodellel kapcsolatos kijelentése, a fideszes alelnök elszólása sokba került a pártnak. Vargának azonban ez sem rontotta a Fideszen belüli pozícióját, továbbra is meghatározó, erős ember maradt. A Fidesz 2011-es tisztújító kongresszusán az alelnökök közül ő kapta a legtöbb szavazatot, megelőzte Kósa Lajost és Pokorni Zoltánt is.
Orbán Viktor kormányfő, pártelnökhöz fűződő viszonyáról az a 2007-es amerikai diplomáciai távirat árult el a legtöbbet, amelyet a WikiLeaks szivárogtatott ki 2011-ben. Az említett távirat April Foley akkori budapesti amerikai nagykövet és Orbán 2007. június 27-én találkozója után készült. Az Origo által ismertetett távirat a nagykövet benyomásait tükrözi. Az akkor ellenzékben lévő Orbán a beszélgetés során Varga Mihályt nevezte meg helyettesének és potenciális utódjának. Azt mondta, hogy Varga "minden hatáskört meg fog kapni, ha én nem leszek elérhető". A Fidesz elnöke hozzátette: "nem vagyok öreg, de soha nem tudhatjuk, hogy mi fog történni".
Az utódlás kérdése 2006-ban merült fel, miután a Fidesz elveszítette a parlamenti választásokat. Ekkor többen úgy vélték, hogy Orbán két, egymást követő választási kudarc - 2002 és 2006 - után már nem lesz többet miniszterelnök-jelölt. A Fidesz több befolyásos politikusa is azt mondta az Indexnek, hogy Orbán választása azért Vargára esett, mert a szakpolitikus feltétlenül lojális a Fidesz-elnökhöz. Orbán pedig olyan valakit szertetett volna utódjának, akiről a szakértelme, habitusa miatt elhiszik a választók, hogy önálló, illetve képes egybe tartani a pártot is. Emellett azonban a háttérbe vonuló Orbántól sem szakadna el teljesen, sőt a fontos kérdésben mindig kikérné a véleményét.
Az Index forrásai szerint ezeknek az elvárásoknak 2006-2007-ben Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Navracsics Tibort azért nem felelt meg, mert Vargához képest jóval önjáróbbak voltak. A Fidesz vezetésének szűk körében 2007-ben így köztudott volt, hogy Varga a kijelölt utód, többek között a párt elnökségi ülésein is szó volt róla. A kérdés a 2010-es választások előtt azonban lekerült a napirendről, Orbán sikeresen építette fel magát újra, pártja kétharmados többséget szerzett. A közvélemény-kutatások szerint a választások után három évvel a Fidesz még mindig a legnépszerűbb párt.
Az Orbánnal való bizalmi viszonyra uralt azt is, hogy a kormányalakítás után Varga vezette Orbán hivatalát, a Miniszterelnökséget államtitkári rangban, vagyis a kormányfő kabinetfőnöke lett. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy amíg a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a közigazgatási egyeztetésért felelt, addig Vargához a kormányzaton belüli politikai egyeztetések tartoztak. Forrásaink példaként említették a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a Pokorni Zoltán közti konfliktus kezelését. Ugyancsak Varga járt el akkor, amikor 2011-ben Réthelyi Miklós a kormányfő akarta ellenére Horváth Ádámot nevezte ki az Opera élére
Több forrás azt mondta: Varga a Fidesz-elnökség és a kormány ülésein is viszonylag ritkán szólal meg, ennek ellenére nagy az informális befolyása. Vitás kérdésekben általában hasonló álláspontot szokott képviselni, mint Orbán, többek között akkor is, amikor a határon túli magyarok szavazati joga miatt keményebb vita alakult Orbán, illetve Kövér László házelnök között.
Fideszes források szerint Varga a kormányalakítás után csalódott volt, ennek oka, hogy pénzügyminiszter szeretett volna lenni. A pártvezetéshez tartozó forrás szerint nem véletlen, hogy amikor az elmúlt években felmerült egy önálló Pénzügyminisztérium létrehozásának terve, mindig Varga neve került szóba. "Ez hírlapi kacsa! Nem is kacsa! Vadkacsa!" – kommentálta akkor Matolcsy György azt a Magyar Hírlapban megjelent információt, miszerint döntés született arról, hogy önálló Pénzügyminisztériumot hoznak létre, és azt Varga Mihály vezeti.
A visszafogott, néha szarkasztikus, de csak ritkán vádaskodó hangnem állhat népszerűsége hátterében is, úgy tud évtizedek óta a párt élmezőnyében politizálni, hogy közben szinte mindvégig megőrizte a saját technokrata karakterét, megszólalásaiban is nagyobb szabadsággal, árnyaltabban beszél, mint a legtöbb fideszes. „Sokan bíztak abban, hogy ő, és nem Matolcsy lehet a második Fidesz-kormány első embere a gazdasági tárcánál, hiszen a 2010-es év gazdasági helyzete éppen egy hasonló józan hangvételű minisztert követelt volna meg” - mondta egyik forrásunk, aki szerint az elmúlt időszak gazdaságpolitikai irányvonala lényegében ekkor eldőlt.
Hogy Varga Mihálynak új pozíciójában mekkora lesz az önállósága, kérdéses. A népszerű és a piacok számára is elfogadható politikusnak várhatóan a bizalom visszaszerzése lesz a legnagyobb feladata, erre azonban csak akkor van esélye, ha szabadabb kezet kap, mint IMF-tárgyalásokat vezető miniszterként, vagy akár egykor pénzügyminiszterként. "Nem akarok pénztáros lenni" – mondta 2001-ben, miniszteri kinevezési tervének bejelentése után, „nem postás leszek” - mondta tíz évvel később, tárca nélküli, a tárgyalásokért felelős miniszteri kinevezésekor. Utólag úgy tűnik azonban, ha szeretett is volna nagyobb döntési jogkört mindkét pozícióban, ez csak részben jött össze. Kritikusai szerint Varga egyenesen csak a "jó rendőr karakter" a politikai kommunikációs játékban, azt valósítja meg, amit Orbán kér, legfeljebb ugyanazt az üzenetet árnyaltabb formában is megfogalmazza.
Varga Mihály huszonöt éve áll a politika szolgálatában, egyetemi éveinek utolsó felében jött létre a Fidesz, és bár a közvetlen alapításban nem vett részt 1988 márciusában - akkor még inkább az MDF felé húzott - néhány hónappal később Orbán Viktorral való találkozása győzte meg arról, hogy a párthoz csatlakozzon. Ő volt az első Szolnok megyei Fidesz-csoport alapítója Karcagon. Édesapja a karcagi szövetkezetben anyagellátási osztályvezető volt, édesanyja pedig a helyi gyermekotthonban volt gazdasági előadó, 1984-ben ő is a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen kezdte meg a tanulmányait, 1989-ben a belkereskedelmi kar áruforgalmi szakán szerzett oklevelet.
Életrajza szerint a diploma megszerzése után a Budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál volt gazdasági revizor, majd 1990 elejétõl a választásokig Szolnokon a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervezõ Vállalat közgazdasági munkatársa volt, ahol marketingtevékenységgel foglalkozott. 1990 decemberétől már a Fidesz Országos Tanácsa elnökségi tagja volt, 1993-ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet elnökévé választották. 1994-től lett a Fidesz alelnöke, a párt gazdasági kabinetjének a vezetõje. Az 1990-1994-es ciklusban az Országgyûlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságában, valamint számvevõszéki különbizottságban dolgozott. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt.
1998-tól 2000 végéig előbb a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, majd a ciklus végéig ő vezette a tárcát. A második Orbán-kormányban 2012. június 1-jéig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter lett.