Növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, a népesség 14 százaléka szegény, ez az arány 2000-ben még csak 9 százalék volt. A foglalkoztatottság növekedése közelíti ugyan a válság előtti szintet, de a növekedés nagy része a közfoglalkoztatáshoz köthető, nagyon rossz bőrben vannak az ötven feletti magyarok.
Az elmúlt években újból jelentősebben növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, és már a népesség 14 százaléka tekinthető kimondottan szegénynek, ez az arány 2000-ben 9 százalék volt. A foglalkoztatottság tavaly látott növekedésével a munkaerőpiac a válság előtti szintet közelítené, ami biztató, csakhogy a növekedés nagy része a közfoglalkoztatáshoz köthető, míg kisebb része köthető lehet már a migrációhoz is, ismertette a portfolio.hu a Tárki Társadalmi riport 2012 című kötetét.
Míg az OECD 2011-es tanulmánya azt mutatta, hogy Magyarország azoknak az országoknak a csoportjába tartozik - Franciaországgal és Belgiummal együtt -, ahol az egyenlőtlenségek 1991 és 2007 között csak kismértékű változást mutattak, a Tárki hosszabb idősort vizsgáló tanulmánya arra jutott, hogy 1987 és 2005 között jelentősen nőttek az egyenlőtlenségek, amit a 2000-es évek végén az egyenlőtlenségek csökkenése követett, az elmúlt években azonban újból erősebben növekedésnek indult. A jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló Gini-index értéke a 2009-es 27,2-ról 2012-ben 29,3-ra emelkedett.
A Corrado Gini után elnevezett mérőszám a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Jövedelmi eloszlásoknál úgy kell értelmezni, hogy ha az értéke nulla, akkor mindeki azonos jövedellemmel rendelkezik, ha egy, akkor egy emberé minden.
Az egyes jövedelmi csoportokban felül is és alul is jelentős volt a változás. A jövedelmi egyenlőtlenség most körülbelül olyan szinten van, mint a Bokros-csomag után - mondta Tóth István György a Tárki Társadalmi riport 2012 című kötetének bemutatóján. A magyar népesség 14 százaléka tekinthető szegénynek, azaz kevesebbet keres, mint a medián átlag fele. Ez az arány 2000-ben 9 százalék, 1992-ben pedig még csak 6 százalék volt. Az alsó középosztályba még szélesebb réteg tartozik, 21 százalék, az ő jövedelmeik a medián 50-80 százalékát érik el. A középosztályba (medián 80-120%-a) a népesség 30 százaléka tehető, felső középosztály (medián 120-200%-a) 27 százalék, a gazdagok, azaz a medián több mint kétszeresét kitevő jövedelemmel rendelkezők aránya 8 százalék.
A ma már sokat hallott megállapítás, miszerint Magyarország az utóbbi 10 évben leszakadt, beleértve a munkaerőpiaci folyamatokat is, a Tárki kutatói szerint alapvetően több hosszú távú folyamat eredménye. A rendszerváltás után a munkapiaci reformok rossz kombinációja valósult meg, később az ösztönzési politika helyett fontosabb volt az egyes társadalmi és gazdasági csoportok védelme, ami a munkaerőpiaci aktivitás zsugorodásában jelent meg. A Tárki kutatói szerint végzetes a Magyarországon tapasztalható politikai polarizáltság is, ez szerintük akár gazdasági adatokban is, GDP száz-ezer milliárdokban mérhető lehet.
A Tárki Társadalmi Riport több mint két évtizede tudósít a magyar társadalom állapotáról, mindig a megjelenést megelőző két év szisztematikusan gyűjtött empirikus adatállományaira támaszkodva. Most először fordul elő, hogy a kormány illetékes minisztériumának támogatása nélkül készült el a jelentés.
Az idősoros adatokat vizsgálva 2006-ig stagnáló foglalkoztatottság egyben ugráló reálkereseti index volt jellemző. 2006 után a munkaerőpiaci adatok romlottak, ugyanakkor már a válság időszakában megindult az aktivitás növekedése. A 2012-ben látható foglalkoztatás-bővüléssel afelé haladunk, hogy a foglalkoztatottság kimásszon a válság során tapasztalt visszaesésből, bár a foglalkoztatás-bővülés nagyobb része a közfoglalkoztatáshoz köthető, mutatta be Hárs Ágnes. Szerinte a foglalkoztatás bővüléséhez kisebb mértékben a migráció is hozzájárulhatott. A külföldön dolgozók aránya a hazai népességhez viszonyítva a válság óta 1 százalékról 1,5 százalék fölé ment. Aktív népesség arányában pedig 0,5 százalékról 1 százalékra. A KSH munkaerőfelmérésében definíció szerint foglalkoztatottnak minősülnek azok is, akik más országban dolgoznak. Ez növelheti kicsit a foglalkoztatottságot, de nem nagy mértékben, tette hozzá Hárs Ágnes.
A foglalkoztatottság lemaradása bizonyos társadalmi csoportokban jól körülhatárolható és kiemelkedő. llyen például az 55-64 éves népesség, amelyben a magyarországi foglalkoztatottság Magyarországon mindössze 32 százalék, míg az OECD átlag 52 százalék, mutatott rá Kézdi Gábor, a CEU docense. E sorban Magyarország mögött csak Lengyelország van, illetve Törökország. Az 50+ népesség alacsony foglalkoztatottsága mögött meghúzódó okok a tanulmány alapján jól körüljárhatók. Az egyik fő tényező, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető bérek, ez a tényező mindenesetre nem ösztönzi a munkavállalást.
A másik fő tényező, hogy a magyar 50-69 éves népesség készségszintje az európai eloszlás alsó közepén található. A tesztek a memóriát, a gondolkodási sebességet és a számolási készséget mérik. Miközben az alsó középszint még talán nem kimondottan rossz, ezzel ellentétben a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van európai összehasonlításban. Az egyes szubjektív tesztekben a magyar eredmények rosszabbak, az objektív tesztekben (tüdőkapacitás, általános erőnlét) pedig a magyarok a legrosszabbak. Depresszió tekintetében is a legrosszabbak között vagyunk.
Mindezt összegezve elmondható, hogy a magyar 50+ népesség készségszintje részben magyarázza a foglalkoztatásbeli lemaradást, miközben az iskolai végzettség nem magyarázza; az egészségügyi állapot jelentős mértékben magyarázza, ez igaz a szubjektív tesztekre is. A foglalkoztatás lemaradás jelentős a rossz egészségügyi állapotú és lemaradó készségszintű népességnél. Míg a jó készségszintű és egészségügyi állapotú 50-59 éves férfiak foglalkoztatottsága Magyarországon ugyanúgy, mint az EU átlagban is 80 százalék körüli. Ha a foglalkoztatásbővítés politikai cél, akkor itt lehet tartalékokat találni, de ezeket a folyamatokat csak lassan, hosszú idő alatt lehet alakítani.