Úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt (vagyis írt) még gazdasági miniszterként Matolcsy György, amikor január közepén a Heti Válasz hasábjain arról elmélkedett: „senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket”. A sorait már akkor nehéz volt másként értelmezni, mint nem is annyira burkolt figyelmeztetésként arra, hogy aki szembe megy a kormány szándékaival (jelen esetben cégvásárlási szándékával), az könnyen pórul járhat.
A közmű- és energiaszolgáltatók – történetesen egykori belföldi monopóliumok – most már kezdhetik nagyon komolyan venni ezeket a sorokat. Az elmúlt hetek fejleményei ugyanis arra utalnak, hogy a magyar törvényhozás minden eszközzel a veszteséges működésre próbálja rákényszeríteni őket. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnök már lázadásra szólított fel ellenük, „a gátlástalan és telhetetlen vállalatok” ellen, akik „óriási profitokat termeltek”, és egy bírósági ítélet, ami „maga a botrány”, ezt tovább engedné nekik.
Miről is van szó, mit tettek cégek és mit a magyar bíróságok, hogy már a hatalmi ágak elválasztására kínosan ügyelő, más hatalmi ágaktól magát szigorúan távol tartó miniszterelnök sem tudott elmenni amellett szó nélkül?
Nos, a Fővárosi Törvényszék a napokban kimondta: a Magyar Energiahivatalnak jogellenes az ármegállapító rendelete, miután a hivatal nem vette figyelembe, hogy a január elsejétől érvényes új terhek (közműadó, tranzakciós illeték, illetve a Robin Hood-adó kulcsának 31 százalékra emelése) indokolt költségnek számítanak.
Az energiapiacon ugyanis a lakossági szolgáltatás tarifáit a hatóság állapítja meg, de az ármegállapításkor a most hatályos törvény szerint köteles a költségeket figyelembe venni. Olyan ez, mintha a kenyér árát a Magyar Kenyér- és Élelmiszergabona-ügyi Hatóság szabná meg, vagy a sörét a Nemzeti Sörgazdálkodási Hivatal, és nem a piac. Azokat azonban a piac szabályai befolyásolják, és természetesen ha nőnek a termelők, gyártók, szolgáltatók költségei – drágul a traktorba a dízel, nő az idénymunkások bére –, akkor nőnek az árak is.
Az energiaellátásban úgynevezett indokolt költségek vannak – vagyis a törvény szerint a hatóság döntheti el, hogy mely költségek alapján jogosult egy szolgáltató árat emelni, és mely költségek alapján nem. Az energiahivatal árszabályozása szerint a fent felsorolt közterhek nem lett volna ilyen, lakossági gázár- vagy áramáremelést alátámasztó költségek. A bíróság viszont azt mondta, hogy de, ezek bizony ilyen költségek.
Amire Orbán Viktor és a magyar kormány meg azt mondták, hogy de bizony nem azok. És nyomban új törvényt ültek, vagyis ülnek: a parlamentnek már benyújtották azt a törvényjavaslatot (pdf), ami kereken megtiltaná a szolgáltatóknak, hogy áthárítsák az ügyfelekre a csekkadót vagy a szektort terhelő különadókat (a megnövelt Robin Hood-adót vagy a közművezetéket adóját).
| (millió forintban) | árbevétel | üzemi eredmény | pénzügyi eredmény | adózás előtti eredmény | adózott eredmény | |
| EDF | elosztó | 44 204 | 9 799 | -1 197 | 8 883 | 7 687 |
| egyetemes* szolgáltató | 62 255 | -883 | -234 | -1 193 | -1 193 | |
| szabadpiaci kereskedő | 65 628 | 2 118 | -438 | 1 680 | 1 550 | |
| E.ON | elosztó | 150 302 | 12 299 | -5 514 | 9 541 | 9 111 |
| egyetemes* szolgáltató | 195 286 | -7 981 | -1 373 | -9 666 | -9 666 | |
| szabadpiaci kereskedő | 186 638 | 10 304 | 810 | 11 085 | 10 725 | |
| RWE | elosztó | 148 455 | 19 431 | 305 | 19 734 | 15 308 |
| egyetemes* szolgáltató | 199 095 | -6 984 | -2 210 | -9 236 | -9 236 | |
| szabadpiaci kereskedő | 188 061 | 9 129 | -1 160 | 7 958 | 6 787 | |
| Összesített adatok (EDF, E.ON és RWE együtt): | ||||||
| elosztó | 342 961 | 41 529 | -6 406 | 38 158 | 32 106 | |
| egyetemes szolgáltató | 456 636 | -15 847 | -3 817 | -20 095 | -20 095 | |
| szabadpiaci kereskedő | 440 327 | 21 551 | -788 | 20 723 | 19 063 | |
A törvénnyel a kormány lényegében tartósan veszteségbe taszítaná az energia- és közműszolgáltatókat, amely a kormányfő szavaival szemben („milliárdokat kerestek az embereken”) már most is vastagon veszteségesen látják el a lakossági szolgáltatásokat. Az EDF, az E.On és az RWE összesen 15,8 milliárdos üzemi veszteséget szenvedett el a lakossági és kisfogyasztóknak nyújtott úgynevezett egyetemes szolgáltatáson 2011-ben, ami a szintén mínusz pénzügyi eredménnyel 20,09 milliárdos adózás előtti mínusszá duzzadt.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, az még nehezebb helyzetbe hozza a szolgáltatókat, és újabb kockázati tényező lesz a magyar energiapiacon (ráadásul nem segíti az energiatakarékos fogyasztói magatartást sem, ha a piacinál olcsóbb energiát használ, és az sem biztos, hogy a nemzetgazdasági szinten valóban legolcsóbbat fogja választani). Az elmúlt évek közterhei miatt ebben a szektorban már mostanra hatalmas mértékben, 37 százalékkal csökkentek az energetikai beruházások. Az elmaradt fejlesztések és egyre inkább elmaradó karbantartások kezdenek rendszerszintű kockázatokat hordozni, ennek kockázataira Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség divízióigazgatója is felhívta már a figyelmet, többek között az Indexnek adott interjúban.
A kormányfő viszont a borítékolható törvényi tiltással – ami egy általános büntetőhadjárat részének tűnik – sem elégedett, ezért hétfői parlamenti beszédében arra is felszólította az embereket, hogy lázadjanak fel az energiaszolgáltatók ellen. Hogy ezt hogyan érthette, azt nem fejtette ki. Ön hogyan lázadna?