„Devizatartalékaink mai szintje bőven elégséges, a térség országainak megfelelő arányú, kellő biztonságot ad a hazai gazdasági szereplőknek és kereskedelmi, hitelező partnereinknek. Némi csökkenése, leapadása aligha okozna gondot” – írja Bod Péter Ákos a Heti Válasz csütörtöki számában.

A volt MNB-elnök annak apropóján ír a devizatartalékokról, hogy mivel „a 35 milliárd eurónyi tartalék jó nagy”, felmerült a kérdés, hogy „a kormány vagy az MNB új vezetése nem tudna-e azzal valami hasznosat kezdeni”, illetve voltak olyan felvetések, hogy „tarthatnánk a magyar devizatartalék egy részét rubelben is”.

A devizatartalék kielégítő szintjét mostanában úgy határozzák meg, hogy „a tartalék elégséges méretű legyen az egy éven belül lejáró tartozások fedezésére”. Vagyis hogy ha egy ország nem tud új hitelekhez hozzájutni (ennek veszélyére épp a napokban figyelmeztették Magyarországot), az „egy ideig ne veszélyeztesse az esedékes kifizetések teljesítését. A megnyugtató tartalékszintet persze már csak azért is nehéz megbecsülni, mert „pénzügyi zavarok esetén a később, éven túl esedékes tartozások is megmozdulhatnak, sőt a hazai tőketulajdonosok is menekülőre foghatják”.

Ezzel együtt összességében van mozgástér a devizatartalék kis mértékű felhasználára, de ha az állam „jelentős összeget lekötne ebből, vagy elhasználna, az országot övező kockázatosság rögtön megnőne”. Bod el is ismeri, hogy nem könnyű tehát a tartalékok mértékét jól eltalálni.

„Egyszerűbb az, hogy miben legyen a tartalék” – teszi hozzá. Olyasmiben, aminek van valami csekély hozama, de azokat gyorsan és olcsón készpénzzé lehet tenni. Ezért váltak népszerűvé a kockázatmentes államok kötvényei a korábbi arany helyett. A tartalékok pontos összetétele a jegybankok belső ügye, „de tudható, hogy főként amerikai államkötvényekben és AAA besorolású eurózónás országok állampapírjaiban tartalékolnak”.

A besorolás nagyon fontos, hiszen a biztonság az elsődleges cél, nem pedig a kamat- vagy árfolyamnyereség. Ezért nem vagyunk mi szereplői ennek a piacnak („hiába is kérnénk meg egy baráti ország jegybankját, hogy venne már tőlünk kincstárjegyet, államkötvényt”), mert nem vagyunk A kategóriás adósok. De ami a magyar tartalékolás szempontjából – a legutóbbi, orosz nyitás kapcsán felmerült hírek miatt is – fontosabb: „Oroszország sem az. Ergó sok mindenre alkalmas lehet az orosz állam fizetési ígéretét megtesteítő értékpapír, de aranytartaléknak nem jó”.