A kormányzat jelenleg is vizsgálja az agrárbank felállításának lehetséges alternatíváit, megvalósítási lehetőségeit és feltételeit, továbbá az agrárgazdaság finanszírozását javító, kedvezményes hitelprogramok kibővítését tervezi az idén – derül ki a vidékfejlesztési miniszternek képviselői kérdésre adott válaszából.
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével közös előterjesztés készült a kormány részére az agrárbank felállításának koncepciójára, tevékenységi körére vonatkozóan – írta Fazekas Sándor a jobbikos Magyar Zoltán országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
Az MFB számításai szerint egy új bank alapítása körülbelül egy-két évnyi időt igényel, költsége pedig a vidéki lakosság, illetve a gazdálkodók eléréséhez szükséges mintegy 100 fiók felállítását is magában foglalva nagyságrendileg 20 milliárd forintot tesz ki. A válaszból az is kiderül: a Vidékfejlesztési Minisztérium határozott szándéka, hogy a jövőben is tovább folytassa a kedvezményes hitelprogramok kibővítését, a feltételrendszereik még kedvezőbbé tételét.
Az idén a tervek szerint a tárca elindítja az élelmiszeripari forgóeszköz hitelprogramot és a termelői együttműködések finanszírozási helyzetének javítása érdekében bővíti a TESZ forgóeszköz hitelprogram kedvezményezetti körét.
A Magyar Fejlesztési Bank által működtetett kedvezményes hitelprogramok és az Agrár Széchenyi Kártya Program keretében kihelyezett hitelek 55 milliárd forintot meghaladó együttes összege már jelentős részarányt képvisel az agrárvállalkozások 300 milliárd forintot meghaladó hitelállományán belül, fejti ki a miniszter a válaszban, hozzátéve, hogy ugyanakkor ezen eszközök katalizátoraként és kiegészítőjeként szolgálhatna az agrárbank.
Az agrárbank létrehozása illeszkedik egyébként abba a kormányzati stratégiába, hogy növeljék a pénzintézeti szektorban a „magyar” részesedés arányát. A kormányfő korábban többször beszélt arról, hogy azt szeretné, ha a magyar bankrendszer ötven százalékban magyar lenne. Szerinte "nem egészséges", hogy külföldi tőkéből működik a magyarországi bankok többsége.
Korábban Lázár János azon háborodott fel, hogy a bankok kockázatosnak látják az hazai agrártevékenységek finanszírozását, különsen azért, mert ha a vállalkozók nem fizetik vissza a hiteleket, akkor a földet nem árverezheti el a bank, így főleg a kisebb termelőknek csak drágán adnak hitelt.
„Mindezek következtében a Kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. A Kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját – azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerezhetnek.” - mondta még tavaly ősszel.
Szintén tavaly ősszel az MFB-n keresztül már vett egy új bankot magának az állam, a Takarékbankot. Ezzel már komoly befolyást szereztek a legnagyobb, durván 1600 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségben. A cél itt is az volt, hogy a piaci árak alatt adjanak majd hitelt az arra érdemes vállalkozóknak.