A ciprusi parlament kedd este elutasította a bankbetétek megadóztatását, ami viszont az euróövezeti mentőcsomag feltételét képezi, így továbbra sem tudni, mi lesz a mentőövre szoruló ország sorsa.
Az 56 képviselő közül 36-an ellene szavaztak, 19-en tartózkodtak, egy képviselő pedig nem volt jelen. A kormányzó jobbközép Disy párt már a szavazás előtt jelezte, hogy nem vesz részt a voksoláson, habár Nikosz Anasztasziadész miniszterelnök a mentőcsomag támogatására kérte képviselőket.
A parlamenti ülést a döntés után berekesztették, a miniszterelnök szerda reggelre megbeszélésre hívta a pártok vezetőit, hogy megbeszéljék a további lépéseket. A parlament előtt tiltakozó több ezer tüntető üdvrivalgással fogadta a döntést.
A parlamenti döntésének hírére a (határidős) részvényindexek egy pillanatra estek, majd emelkedni kezdtek, piaci értelemben pozitív, hogy a jelek szerint nem fog sérülni a betétek biztonsága az eurózónában, illetve a biztosítási garancia intézménye az eurózónában, írja a Portfolio.hu. Az amerikai indexek javítottak a ciprusi hírek után, a Dow Jones végül minimális emelkedéssel, 4 pontos pluszban zárta a kereskedést.
Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy továbbra is likviditást nyújt a ciprusi bankrendszernek, ami szintén hozzájárult az euró és a részvényindexek erősödéséhez. Görögországban a kormányzó szocialista párt elnöke, Evangelosz Venizelosz a kormányfővel tartott megbeszélést követően nyilatkozta újságíróknak, hogy a görög kormány azt szeretné, ha az euróövezeti döntéshozók „korrigálnák" a ciprusi mentőcsomag részleteit.
Egy vezető pénzügyminisztériumi tisztviselő délután még azt jelentette be, hogy még tovább halaszthatják a parlamenti szavazást az euróövezeti mentőhitel feltételét képező bankbetétilletékről, miközben Michalisz Szarrisz pénzügyminiszter felajánlotta a lemondását (ezt nem fogadták el). A hírekre az euró november óta legalacsonyabb szintjére gyengült a dollárhoz képest a bankközi devizapiacon.
Az Európai Unió a szombati pénzügyminiszteri ülésén merészet húzott: egyebek mellett úgy döntöttek, hogy 10 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárdot forintos) EU–IMF-hitelcsomag érdekében Ciprusnak 10-ről 12,5 százalékra kell emelnie a társasági adót, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtották volna.
A ciprusi kormány eredeti elképzelése szerint 20 ezer euró összeghatárig nem adóztatták volna meg a bankbetéteket. Ezen összeghatár felett, 100 ezer euróig 6,75 százalékos, 100 ezer euró felett pedig 9,9 százalékos adóelvonással sújtották volna a banki betéteket. Végül azonban nem tudtak megállapodni a pártok a banki betétek adójáról.
Ha megvalósult volna egy ilyen intézkedés, az komoly csapás lett volna az egész európai bankrendszerbe vetett bizalomra. A százmilliárd forintos nagyságrendű magyar betéteket is érintő hírek nyomán zárolták az országban a megtakarításokat, ezek másfél ezer magyar céget érinthetnek.
Az viszont egyelőre nem világos, hogy mi lesz most Ciprussal, hiszen a parlament azt az egyik előfeltételt utasította el, amely a nemzetközi mentőcsomagért szükséges lenne. Ha nem sikerül megállapodni az unióval, vagy valamilyen komolyabb orosz segítséget kapniuk, akkor májusban becsődöl az ország, a két legnagyobb bankja pedig összeomolhat.
Szarrasz pénzügyminiszter kedd este Moszkvában tárgyal, egyelőre ennek az eredményére is várni kell. Korábban már a Gazprom is ajánlatot tett az ország finanszírozására, őket a ciprusi földgázvagyon érdekelné cserébe.
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei Ciprus ellenjavaslatára várnak, mondta egy brüsszeli forrás kedd este- Az is kiderült, hogy Anasztasziadisz ciprusi elnök fél órán át beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel hamarosan találkozik is.
Annak ellenére, hogy Ciprus nemmel szavazott a bankbetétek megadóztatására az eurózóna pénzügyminiszterei továbbra is látják esélyét annak, hogy támogassák a szigetországot. Megismételték hétfői ajánlatukat, mely szerint a kisebb összegű bankbetétek mentesülhetnének az adó alól.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a ciprusi mentőcsomag feltételét képező bankbetétadó parlamenti elutasítása nem jó hír a piacok, amelyek a következő napokban idegesen reagálhatnak. Hozzátette azonban, hogy „az első felvonás lezajlott, várhatóan további egyeztetések lesznek, bizonyára lesz B terve Ciprusnak és az Európai Uniónak is". A befektetési szakember egyúttal a forint gyengülésére számít, azt sem tartja lehetetlennek, hogy 317 forint/euróig megy az árfolyam.
Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője ugyan rövid távon kedvezőnek nevezte a ciprusi parlament kedd esti döntését, de felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére Ciprus után több országban is felmerülhet a kérdés, mi lesz a bankbetétekkel.
„Ha esetleges a parlament nemet mondana a betéti adóra rendkívüli károkat okozhatna, hiszen a piacok már tudják, hogy ez a feltétel az EU ultimátuma volt az eurózónán belül maradáshoz. A ciprusi font pedig könnyen elhozathatja a görög drachmát, a spanyol pesetát és a portugál escudót, esetleg az olasz lírát is újra” – mondta Pápa Levente, az OTP devizastratégája még a döntés előtt.