Regisztrációs díj, irreális bér, hangzatos külföldi munka, vállalati e-mailcím helyett Gmail, Hotmail. Ez csak néhány példa a hamis álláshirdetések özönéből, melyek az egyre növekvő számú tartósan munkanélküliek kétségbeesésére alapoznak – olvasható a Profession.hu közleményében.

Az elmúlt három évben a külföldi állásajánlatok száma stagnál, a rendszerükben havonta átlagosan100-130 ilyen pozíciót hirdettek meg az elmúlt három évben, közölte az online állásportál. Az oldalon tavaly 70 000 álláskereső regisztrált, közülük sokan mennének külföldre, ezért is „nagyon fontosnak tarjuk, hogy minden állásajánlat egy minőség ellenőrzési folyamaton menjen keresztül, ezzel kiszűrve a csalókat” – közölték.

A magas számú érdeklődő között az évi 1300-1600 ellenőrzött külföldi munkalehetőség mellett nem csoda, ha egy jellemzően apróhirdetésekben feladott, hamis, de hangzatos állásajánlat a sok intő jel ellenére is vonzónak tűnhet. A Profession.hu szerint ezek az intő jelek:

• A szakértők szerint már a hirdetés külalakja is árulkodó lehet. Az ismétlődő helyesírási hibák, vagy a rossz felbontású céglogó általában amatőr csalókat jelez.
• Ne küldjünk életrajzot privát e-mail címre! Ha a jelentkezést Gmail, Freemail, vagy más privát címre kérik, rendüljön meg a bizalmunk, hiszen minden komolyabb cég legalább saját céges e-mailcímet használ, még ha nincs is honlapja.
• Ne higgyünk a szemünknek! Ha a meghirdetett állás piaci értékénél 30-50%-kal magasabb összeget kínálnak, kezeljük fenntartással. Bármennyire is szeretnénk, nem reális az otthonról végezhető adminisztratív munka havi nettó 200 000 forintos fizetésért.
• Soha ne utaljunk „regisztrációs díjat”! Az EU-ban az állásközvetítők nem kérhetnek pénzt munkaközvetítésért, még regisztrációs díjat sem. Tehát az olyan utalások, mint a „fizessen 5000 forintot és küldünk információt” vagy „válaszborítékért tájékoztatjuk”, esetleg „szállásdíj előleg” kétség kívül valótlan külföldi munkalehetőséget jeleznek. A Facebookon erre már egy önkéntes csoport is szerveződött, a tagok rámutatnak például, hogy az „összetett irodai munka” valójában hálózatépítést takar, vagy az adott külföldi munkalehetőséget már jó egy éve adták fel.
• Mérjük fel leendő munkaadónk igényeit! Gyanús az a „remek” külföldi munkalehetőség is, amelyhez nem kérnek képzettséget, szaktudást, vagy nyelvtudást. Nyelvtudás nélkül teljesen kiszolgáltatottak lennénk külföldön, végzettséget és szakmai tapasztalatot nem igénylő pozíciók pedig csak a gyakornokok és pályakezdők esetében indokoltak. Ha a „jelentkezés egész alakos fényképpel” feltétellel találkoznunk gondolkodjunk el, vajon mit kell a munkaköri leírásban foglaltakon túl, vagy a helyett teljesítenie a jelentkezőknek?
• Kutassunk több platformon! Ha tudjuk a cég nevét, feltétlenül keressünk rá. A cég honlapja vagy Facebook oldala segíthet, általában ellenőrizhetjük, van-e épp üresedés náluk. Előfordul, hogy a cég hirdetésével versenytársainak üzen, a bővülés látszatát keltve, de valójában nincs is felvétel. Újabb árulkodó jel, ha az oldalon nincs telefonszám. Nézzük át a vállalatról szóló híreket, egyéb találatokat is.

Az online állásportál emellett természetesen azt is ajánlja a közleményében, hogy „keressünk munkát online álláskereső portálon”, már csak azért is, mert „gyanú esetén a felhasználók panaszait minden esetben kivizsgálják; első lépésként a cégek pontosíthatják a félrevezető megfogalmazást, további panasz esetén leveszik az ajánlatot”.

Az Profession.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy szándékos félrevezetés mellett természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor csak hanyagság miatt fordítunk felesleges időt a jelentkezésre. Mindig ellenőrizzük a feladás időpontját, mert a kisebb munkakereső oldalakon gyakran több hónapos hirdetésekkel találkozhatunk. Ilyen felületeken egyeztessük a feladott szöveg tartalmát is a keresési paramétereinkkel, ezzel is elkerülve a rendszer hibáiból adódó félreértéseket.