A leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő számos üzletembernek van vagy volt kötődése ciprusi érdekeltségű vállalkozásokhoz – derül ki a cégnyilvántartás adataiban keresgélve. Az adatokból az is látszik, hogy több magyarországi nagyvállalatnak is Ciprusban bejegyzett cég a tulajdonosa, az orosz kézben lévő Dunaferr vagy az ukrán tulajdonú Bonbonetti is aggódhat a szigetországi fejlemények miatt. A magyar milliárdosok viszont egyelőre nyugodtak.
Közismert, hogy a magyar vagyonok is előszeretettel vették az irányt az elmúlt években a most csődközelbe került, és a bankpánik felé zakatoló Ciprus felé. A politikai közbeszéd 2009-ben Simor András egy ideig Cipruson tartott, majd hazahozott pénzeit és „offshore lovagságát” helyezte a középpontba, de természetesen ennél jóval kiterjedtebb a magyarok ciprusi kapcsolatrendszere.
Cipruson tanul vagy épp ott dolgozik? A magyar futball külföldi dicsőségét építi tovább a szigeten? Csak odautazott a márciusi tél elől, vagy épp céget alapítani, amikor kitört a krach? A nagykövetség hangyaszorgalmú munkatársa? Ha Cipruson van, kérjük írja meg (és mi megírjuk), hogyan élte át az elmúlt napokat. Ha fotója, videója is van, küldje el azt is, jobban fogunk örülni, mint egyszeri ciprióta az Eoka-napnak.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat este döntöttek arról, hogy a Ciprust a májusi csődtől megmentő 17 milliárd eurós csomagból 5,8 milliárd eurót az országnak kell előteremtenie. Ehhez első körben a társasági adó emelését és a bankbetétek adóztatását javasolták, miután a ciprusi betétek felét orosz pénzek adják, amiket nem kívánnak európai pénzből kimenteni.
Ciprus most egyfajta offshore országnak számít a nagyon alacsony, 10 százalékos társasági adókulcsával, valamint a legtöbb uniós országnál lazább pénzügyi szabályozásával. A döntés után a bankpánikot megelőzendő, zárolták az országban a megtakarításokat, és bezártak a bankok – eredetileg úgy volt, hogy csak szerdáig, de csütörtökön sem nyitnak ki.
A magántulajdont védelmének elvét durván sértő tervet a ciprusi törvényhozás a kormánypárti képviselők távollétében végül elvetette. Így most rajtuk múlik, hogy milyen hiteles tervet tudnak felmutatni az 5,8 milliárd euró előteremtésére.
Az Opten cégtárának adatai alapján az egyik legkomolyabb ciprusi érdekeltsége Demján Sándor nagyvállalkozónak, a TriGránit alapító-tulajdonosának van. Demján érdekeltsége 15 éve van bejegyezve Cipruson. A TriGránit kérdésünkre közölte: azért hozták létre holdingcégüket Cipruson, mert vállalatcsoportjuk mintegy tíz országban működik; nemcsak Közép-Kelet Európában, hanem Oroszországban, Afrikában és Ázsiában is.
Azt is közölték, hogy a csoport gazdálkodására nem hatnak a ciprusi intézkedések, ugyanis tevékenységük eredményessége azon országokban csapódik le, ahol a fejlesztések folynak. „Ez igaz a bankszámláinkra is, hisz azokat is az adott országokban vezetjük. Mivel a holding működési központja Magyarországon van, a legtöbb pénzünket egyébként itthon tartjuk számlavezető bankjainknál. A betétek megadóztatásából – a fentiek miatt – elenyésző veszteségünk származna” – közölték. Azt is megtudtuk, hogy amíg a jogi és gazdasági környezetben nem áll be jelentős negatív fordulat, addig a TriGránit nem tervezi ciprusi érdekeltségeink átalakítását.
Matyi Dezső, az Alexandra Kiadó milliárdos tulajdonosa is kötődik Ciprushoz. A könyvkiadót tulajdonló cégében, a Pécsi Direkt Kft.-ben 2010-től irányító befolyása van a Cipruson bejegyzett Veruno Enterprises nevű cégnek.
„Nem ment fel a vérnyomásom a ciprusi hírek hallatán” – mondta megkeresésünkre Matyi. A vállalkozó valamilyen válságkezelő intézkedésre mindenképpen számít a ciprusiaktól, de azt mondja, hogy cégének bankbetétei nincsenek az országban, a társasági adó nagyobb arányú emelése esetén pedig el fognak gondolkozni a további lépéseken.
„Ott van az ajtó” – kommentálta a dolgot Matyi, az esetleges kivonulásra célozva. Azzal kapcsolatban, hogy miként lehetséges, hogy érdekeltsége érintetlen marad, és hogy a magyar cégében tulajdonos vállalkozásnak nincsen ciprusi bankszámlája, nem nyilatkozott Matyi.
A Kogart galéria tulajdonosa, Kovács Gábor is érintett lehet, hiszen ismert cége, a cégadatok alapján évek óta milliárdos veszteséget termelő Bankár Holding hivatalos tulajdonosa a ciprusi Bankar Holding Ltd. nevű vállalkozás. Futó Péter, Magyarország tizenkettedik leggazdagabb embere leginkább a Futureal ingatlanfejlesztő révén lehet ismerős. A Futureal tulajdonosa azonban a Futureal Investments Ltd., szintén Cipruson. Az ugyancsak ingatlanfejlesztésből meggazdagodó Csipak Péter – akinek legismertebb projektje a belvárosi Fashion Street – milliárdos árbevételű cége, az Immobilia Zrt. is a ciprusi Ziglar Holdings Overseas Ltd. birtokában van.
Az olasz Piero Pini, a kispesti focicsapat volt tulajdonosa most egy másik cége, a húsiparban érdekelt Hungary-Meat Kft. miatt aggódhat, amelynek papíron a ciprusi Uschi Digard Ltd. a tulajdonosa. A Hungary-Meat 2011-ben több mint 74 milliárdos árbevétel mellett 1,5 milliárd forint adózás előtti eredményt tudott felmutatni. Ezzel egyébként most a második legnagyobb ciprusi érdekeltségű magyarországi cég.
A mohácsi Kronospan farostlemezgyártó annyiban különbözik az eddig felsoroltaktól, hogy a vállalatot már eleve Cipruson alapították, jó eséllyel svájciak. Most csak annyit lehet tudni biztosan, hogy 13 millirád feletti árbevételű cégnél a ciprusi Kronospan Holdings South Ltd. nézhet szembe tulajdonosként a az ország gazdasági- és bankválságával.
A ciprusi eseményeket tekintve szerencsétlen helyzetbe lavírozhatta magát a Reszegi László vezette Eurotransgaz. A 15 milliárd forintos árbevételű cég ugyanis pont tavaly ment át Nagy-Britanniából és a Seychelle-szigetekről Ciprusra, hogy a Turbocom Engineering Ltd. legyen a tulajdonosa. A számítástechnikai cikkek kereskedelmével foglalkozó, 11 milliárd forint feletti árbevételű Expert Zrt. még a Sulinet Expressz programból lehet ismerős, mivel a cég jogelődje a három legnagyobb beszállító közé tartozott. A Balázs Attilához köthető cégnek hivatalosan az E.E. Computer Holding a tulaja, természetesen szintén Cipruson.
A cégnyilvántartás adatai szerint most is hozzávetőleg 1500 olyan magyarországi vállalkozás van, amely tulajdonosa ciprusi illetőségű, az esetek nagy részében offshore vállalkozás. Ez több mint ötöde annak a mintegy 7200 magyarországi vállalkozásnak, amelyek tulajdonosai úgynevezett offshore jellegű országokban (például a Holland Antillákon, Antigua és Barbudán vagy a Brit Virgin-szigeteken) bejegyzett társaságok.
Ebben a körben állami cégek is fel-felmerültek az elmúlt években. A legismertebb eset az állami tulajdonban lévő MVM cégcsoporthoz köthető. Az energiacégnek is voltak például korábban kapcsolatai ciprusi hátterű offshore-cégekkel, egy ciprusi offshore vállalkozás például 6,35 millió eurós befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, de az MVM horvátországi szállodaügyében is felmerült egy ciprusi cég.
A csődközelbe került, már csak az IMF-EU mentőövére vagy az oroszországi pénzekre számító ország hazai népszerűsége azzal együtt is töretlennek tűnik, hogy 2009-ben több hazai cég is felszámolta kinti érdekeltségét a szigorodó szabályozás miatt.
2009-ben költözött papíron is hazai tulajdonba a Csányi Sándorhoz kötődő szegedi Pick, vagy Kedves Ferenc olyan nagy vállalkozásai, mint az Orangeways vagy a Planet Invest. 2009 óta a Nagygyörgy Tibor tulajdonában lévő Otthon Centrum is hazajött Ciprusról.
De mondjuk a magyar KPMG adótanácsadó cége 2009-ben csak átstrukturálta a tisztán ciprusi tulajdont, és még most is szerepel a korábban meghatározó nicosiai cég a társaság tagja közt.
Egy tipikus történet?
A szokatlanabb tulajdoni viszonyokra példa a Veres Tibor érdekeltségében lévő Wing Ingatlanfejlesztő Zrt. 2007-2009 közötti történetét. A cégben az addig tulajdonos Wallis mellett 2007 májusában megjelentek a Glenbrok Holding és az Augustian Holding ciprusi cégek. Az Augustian mellesleg arra a címre volt bejegyezve (CY-3030, Limassol, Chrysanthou Mylona 3.), amire akkoriban több száz másik magyar vállalat tulajdonosa is.
A Wing többségi tulajdonrészét június 13-án egyetlen napra megvette a szintén ide bejegyzett Colbrin Holdings, hogy még aznap újra eladja az egészet a Wallisnak. Az év végén, december 30-án visszavette a szintén ugyanide bejegyzett Alegria Holdings, hogy egy nappal később, szilveszterkor eladja a szintén az ominózus címen lévő Virini Holdingsnak, akinek a tulajdonában maradt 2009 végéig. Ebben az évben a cég adózott eredménye 10 milliárd forint felett volt.
A cég megkeresésünkre közölte: a Wing 2009 óta nem rendelkezik semmilyen offshore kötődéssel. A Wallis Csoport megkeresésünkre szintén közölte, hogy nem működik vállalata Cipruson, és a Wallis tulajdonosai között nincs ciprusi vállalkozás.
A 2009-es hazatérési hullám magyarázata, hogy az akkor hivatalba lépő, az offshore-struktúrák komoly szakértőjének számító pénzügyminiszter, Oszkó Péter meghirdette az adóparadicsomok elleni küzdelmet.
Például azzal, hogy a társasági adótörvénybe bekerült az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. A változtatások lényege az volt, hogy az ilyen struktúrában működő cégek osztaléka adóköteles lett, és nem csak a kiosztott, hanem a cégben tartott osztalékra is meg kellett fizetni az adót – mondja Erdős Gabriella adótanácsadó, a PwC cégtársa.
Ezt a törvényt 2009 óta minden évben változtatták, de a hasonlóságok azért még nem tűnek el az eredeti szabályozás és a mostani között. Jelen állás szerint az EU országaiban az minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyik cégnek nincs valós gazdasági jelenléte a kedvező adózási feltételeket biztosító országokban, esetünkben Cipruson.
Az extra adóztatásra tehát most csak azok a cégek számíthatnak, melyeknek nincs elég munkavállalója és pénze, illetve valós tevékenysége Cipruson. Ha ezek közül a feltételek közül minden rendben van, akkor az adóhivatalnak sem gond a ciprusi jelenlét. Erdős szerint a lényeg: az EU-ban most csak azokat a cégeket akarják megfogni, amelyek csak nevükben léteznek valamilyen európai adóparadicsomban, lényeges tevékenység nélkül.
Ezért lehet az, hogy most is számos magyar vállalkozás kínál ciprusi cégalapítást „az Európai Unióban legalacsonyabb adóterhekkel" és lazább pénzügyi szabályozással kecsegtetve az ügyfeleket. A téma jellegéből adódóan nagyon tág határok között mozgó becslések szerint a magyar hatóságok elől elrejteni kívánt vagyonokból 170-280 milliárd forintnyi euróvagyon pihenhet ciprusi bankokban.