Történelmi mélypontra csökkentette az új összetételű, Matolcsy György MNB-elnökké kinevezése óta első kamatdöntő ülését tartó monetáris tanács a jegybanki alapkamatot. Az új kamatszint 5 százalék, 0,25 százalékponttal kisebb az előzőnél. A döntés nem hatott különösebb a forint árfolyamára, az euró ára maradt a délelőtt elért 304,8-305 forint közötti sávban.
Az MNB csak az új kamatszintet ismertette, a monetáris tanács üléséről délután háromkor adnak ki közleményt, és akkor jelennek meg a friss inflációs jelentés főbb számai is. Sajtótájékoztató pedig nem is várható, mint az tegnap bejelentették, a kontinentális Európában lényegében egyedülálló módon nem áll a sajtó elé a jegybank elnöke a kamatdöntés után.
A kamatcsökkentés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,8 százalékra süllyedt az éves fogyasztói árindex, elsősorban a lakossági energiaár csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír piaci folyamatok is kedvezően alakultak, jellemzően nagyobb mennyiségű kötvényt értékesített az ÁKK, csökkenő hozamok mellett. Óvatosságra int azonban a forint elmúlt hónapokban tapasztalt hanyatlása – írta a kamatdöntésre kiadott kommentárjában az Equilor.
Az Equilor arra számít, hogy a kamatvágás 4,5 százalékos szinten fog majd megállni, mivel ezt a szintet jelölték meg még tavaly a külső monetáris tanács tagok, mint egyensúlyi kamatszint Magyarországon. Jelenleg pedig ők alkotják a legnagyobb homogén frakciót a 9 fős monetáris tanácsban. Gabler Gergely vezető elemző szerint a mai döntés nagy kérdése, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. „Úgy gondoljuk, hogy egyelőre még kivár a jegybanki menedzsment, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem-konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani” – fogalmazott.
A banki elemzők túlnyomó többsége is 0,25 százalékos kamatcsökkentést várt. A Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 számított arra, hogy az új összetételű testület negyed százalékpontos kamatcsökkentés mellett dönt. Az MNB ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó kamatot, a tavaly augusztusban kezdődött kamatvágási folyamat minden alkalommal negyed százalékpontos csökkentést hozott.
Az MNB 15 órakor teszi közzé a monetáris tanács közleményét. Matolcsy György jegybankelnök azonban nem folytatja elődei hagyományát, az MNB elnöke a jövőben az ülések után nem tart sajtótájékoztatót, ami az elemzők szerint az átlátható jegybanki működés ellen hat.
A monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák - kommentálta a kamatvágást Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forint árfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelentik a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.
A kamatdöntés eredményét követően a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaphat a tanácsi közlemény, tette még hozzá Árokszállási. Ez azért van, mert a jegybank tegnap közölte, hogy nem lesz a döntést követően sajtótájékoztató. Ez a fejlemény egyébként mindenképpen emeli a magyar piaccal kapcsolatos kockázatokat, hiszen rontja a jegybanki politika átláthatóságát. Ráadásul éppen egy olyan időszakban történik ez, amikor a piac nagyon kíváncsi már arra, hogy pontosan milyen eszközöket vetne be a jegybank a gazdaság élénkítése érdekében. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban valamiféle támpontot adni fog a közlemény, mondta az elemző.
A mai volt az első alkalom, hogy új összetételben ülésezett a monetáris tanács. A testület kibővült az új elnökkel és alelnökével, Matolcsy Györggyel és Balog Ádámmal, illetve Pleschinger Gyula új külső tagként szavazhatott a kamatról. A tanácsból kikerült Simor András volt jegybankelnök, de még a tagok között van a két régi alelnök, Karvalits Ferenc (ő utoljára szavazhatott, mandátuma a héten lejár) és Király Júlia is.
A portfolio.hu szerint az eddig kettéosztott testületben most három-négy törésvonal is kialakulhatott. Eddig a belső tagok (az elnök Simor mellett Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök) óvatos politikáját augusztus óta rendre leszavazták a két éve kinevezett külső tagok (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György). Most viszont Matolcsyval bizonyára együtt szavaz a monetáris területen teljesen járatlan Balog. A két régi alelnök, Karvalits és Király is különálló csoportnak tekinthető. A 2011-ben kinevezett négy külső tag feltehetően többé-kevésbé szintén egységes marad.
"Belőhetetlen" viszont Pleschinger Gyula pozíciója. Õ elvileg külső tag, de sokan úgy gondolják, hogy nem igazán az. Egyes megfigyelők szerint csak azért küldték ilyen korán a jegybankba, mert a vezetőváltás március elején annyira előkészítetlen volt, hogy a döntéshozók közül senkinek nem szúrt szemet, hogy már nem érvényesül a külső tagok törvényben előírt túlsúlyával kapcsolatos kötelezettség. Ezt állíthatta vissza Pleschinger külső tagként való előreküldése.
Az irányadó kamat 2011 decemberében került 7 százalékos csúcspontjára (természetesen csak erről a kormányzati ciklusról van szó, korábban magasabb kamatszinteket is láttunk). A mostani kamatcsökkentési ciklus tavaly augusztusban kezdődött meg, mert a monetáris tanács külső tagjai minden egyes alkalommal leszavazták az óvatosabb belső tagokat. A mostani a nyolcadik hónap, hogy megállás nélkül vágtak a kamaton.
| A MNB irányadó kamatszintjének alakulása az elmúlt 5 évben | |
| 2008. április 01-től | 8,00% |
| 2008. április 29-től | 8,25% |
| 2008. május 27-től | 8,50% |
| 2008. október 22-tól | 11,50% |
| 2008. november 25-től | 11,00% |
| 2008. december 09-től | 10,50% |
| 2008. december 23-tól | 10,00% |
| 2009. január 20-tól | 9,50% |
| 2009. július 28-tól | 8,50% |
| 2009. augusztus 25-től | 8,00% |
| 2009. szeptember 29-től | 7,50% |
| 2009. október 20-tól | 7,00% |
| 2009. november 24-től | 6,50% |
| 2009. december 22-tól | 6,25% |
| 2010. január 26-tól | 6,00% |
| 2010. február 23-tól | 5,75% |
| 2010. március 30-tól | 5,50% |
| 2010. április 27-től | 5,25% |
| 2010. november 30-tól | 5,50% |
| 2010. december 21-től | 5,75% |
| 2011. január 25-től | 6,00% |
| 2011. november 30-tól | 6,50% |
| 2011. december 21-től | 7,00% |
| 2012. augusztus 29-től | 6,75% |
| 2012. szeptember 26-tól | 6,50% |
| 2012. október 31-től | 6,25% |
| 2012. november 28-tól | 6,00% |
| 2012. december 19-től | 5,75% |
| 2013. január 30-tól | 5,50% |
| 2013. február 27-től | 5,25% |
| 2013. március 27-től |
5,00% |
Elemzők szerint a kamatvágások folytatására sarkallhatja a tanácsot, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső keresletis a kamatcsökkentés irányába mutat. A kamatcsökkentés ellen szól ugyanakkor, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint 4 százalékkal gyengült, az euró árfolyama 306 forint közelébe emelkedett.
Piaci szereplők ugyanakkor nem látják, hogy az új jegybanki vezetés miként kívánja - célkitűzéseinek megfelelően - fellendíteni a vállalati hitelezést, illetve miként segítene a bajba jutott devizahiteleseken. Bizonytalanságot keltenek emellett a piacon az MNB-ben történt intézményi változások is.